Papírhajó - Primér/Primőr
Bennszülöttek, festett homlokú harcosok – a nyárban, a csöndben, a gyerekkor kimerevített képkockáiban. Vécsei Rita Andrea újabb Bernát-meséje a Papírhajón.
Menzakoszt helyett „Répalevest, répaszusit, / répakrémből répauzsit”! Magolcsay Nagy Gábor nyulai a Papírhajón.
„A félelem felfalja a lelkedet” – komor varázsvidéken járunk. Részlet Dóka Péter készülő meseregényéből.
„Nem eszik, rágódik / többé semmin se, / ki nem él.” Szóval nekünk jó. Legalábbis egy kecskéhez képest. Kulin Borbála versei a Papírhajón.
Iskolakezdéshez kedvcsinálónak, lelkesítőnek – „Mert ami jár, az jár… ugyebár”. Kertész Erzsi gyerek-abszurdja a Papírhajón.
„Néhány büszke kisállat / Összedugta fejét, / S az Akadémiának / Beolvasott eképp”. Jeney Zoltán állati bandája a Papírhajón.
Az álmaink szerint élni... Acsai Roland meséje a Papírhajón: A vak csíz, aki jobban látott mindenkinél.
„A turistákat megveti / Gerő, a türbe-őr. // Mindjükre úgy néz napra-nap, / Mint kiket poklos lepra lep.” – Győrei Zsolt versével kíván szép nyarat, gondtalan kalandokat a Papírhajó.
A Lófogú Szamuráj esete a korpáskeksszel – avagy a nagyothalló katicabogár és annak pöttyei. Adamik Zsolt meséje a Papírhajón.
„Mintha vége lett volna / minden titoknak” – szusszanásnyi tél a nyárban: Németh Zoltán versei a Papírhajón.
