Papírhajó - Primér/Primőr

 

 

Mur__nyi_Zita.jpg

Murányi Zita

Mostan finom csokikról álmodom...

 

               Amiben meggy van és konyakcsermely,

               lehet táblás, szeletes, Balaton,

               mogyorókrémes vagy sima tej.

               Miért kéne megfelezni? Miért nem vesznek

               anyuék mindenből rögtön kettőt?

               Miért nem lehet egyszer az, hogy egyedül

               falom be mindet, és elcsapom a bendőm?

               Néha még nagyit is meg kell kínálni,

               vagy apát, aki nem is eszi a csokit,

               lehet nekem millió táblám,

               ez a dolog mégis megbolondít.

               És kéne Sportszelet meg gyorsan olvadó

               lila bocis Milka, mézszínű karamella

               és, amiből a töltelék kibuggyan egy

               harapásra, két falatnyi Melba.

               És akarok még gumicukrot,

               kólásat meg cseresznyést

               és fekete medveszíjat, ami

               megfesti a szájrést.

               Anyának azért adnék mindenből

               egy-egy kockát, semmi többet,

               nehogy a sok csokitól úgy nézzen ki,

               mint akit kitömtek.

 

 

Pizzás csiga


               Ritka állat a pizzás csiga,
               tiszta ketchup meg sajt,
               nincs háza, ahová behúzódik,
               mert imádja a gyerekzsivajt.

               Finom, puha a bele,
               bár elég nagyra nőtt,
               beleül a tenyeredbe,
               aztán kérhetsz egy zsebkendőt.

               Nem nyávog, mint egy kiscica,
               nem ugat, mint a kutyák,
               beleharapsz, egyetlen sajtforgács
               se vészeli túl a zuhanást.

               A piros ketchup akár a málnaszörp,
               vérvörösre festi a szád, bár

               olyan is van, nem pizzásra, inkább
               ínycsiklandó kakaósra vágysz.



               Az egy édes állat, emez meg egy sós,
               mindkettő imádja a nejlonzacskót.
               Egyik sem él soká, de ha tovább élne,

               végleg megkeményedne a kérge.

 

 

 

Szerelmes levél

 

               Nagyi azt mondta, süt nekem szerelmes levelet,

               csodálkoztam, mert azt hittem, a szerelmes levelet írják,

               a fiúk a lányoknak, akiknek máskor a haját

               birizgálják. Kíváncsi voltam mit süt a levélbe,

               és miért tesz a gyomrába olyan fortyogós vörös izét,

               azt mondta, az finom, és a neve ribizlizselé, meg hogy

               akik szeretik egymást, azokat egy láthatatlan fonál

               köti össze, és elém tolta a tepsit, amiben kisütötte

               a levelet. Hiába kerestem, nem voltak benne szavak,

               csak a lekvár csomósodott össze a gyomrában.

               Azt gondoltam, hogy ez az a madzag, amiről korábban

               beszélt. Beledugtam az ujjam, forró volt, és nem bírtam kihúzni,

               nem egy kis zsinór volt, a szeretetből egy egész spulni.

 


 

Főoldal

2024. augusztus 21.
Elek Tibor tárcáiKopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcáiHáy János tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Egressy Zoltán verseiSzabó T. Anna: Alkalmi és rögtönzött versekFarkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatokCsillag Tamás: Hazáig követnek
Grecsó Krisztián: Apám üzentBanner Zoltán: Önarckép MunkácsyvalBalássy Fanni: KészülődésKiss László: Eltűnők
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png