Papírhajó - Primér/Primőr

 

20230809_122042.jpg

 

Borsi Bálint

 

Tudomhogy


Tudom, hogy hogy került ide
a falra fel sok kis rovás.
Itt épphogy állni tudtam már,
és ennél lettem iskolás.

Itt másodikba jártam, és
itt tejfogam már alig volt,
és anyu ideállított,
és itt egy kis rést karistolt.

És ennél annak örült épp,
hogy cipőt kötni már tudok,
és vonalzót fogott, és írt
a fejemhez egy dátumot.

És egyre nőttem, s még fogok,
és értem én, hogy érdekes,
hogy centis voltam egyszer, és
most majdnem másfél méteres,

csak azt nem értem teljesen,
hogy anyu könnye mért csöpög,
ha meglát egy-egy dátumot
pár falba karcolt rés fölött.

 

Zalán Tibor

 

Anya 

 

Anya nem árulja el, miért szomorú.
Anya csak azt mondja el, hogy miért nevet.
Anya, hinnéd, teljesen olyan, mint mások.
De anya egészen más, mint a más emberek.

Anya fiatal és fiatal is marad,
Lerázza sudár magáról az éveket.
Anya ha mesél, csillagzik fent a plafon.
S válaszol arra is, amit meg sem kérdezek.

Anya dolgozik, s mikor hazaér, főzni
Kezd, terít, fürdünk, és megveti az ágyat.
S ha elbóbiskol este párnám szélinél,
Holdig emelik fel az ezüst angyalszárnyak.

Majd anyáért leszek mérnök vagy űrhajós!
Örök tavasz, hogy felnőhetek mellette.
S ha elmenne tőlem, vagy én leszek messze,
Hangja átszól az időn: tente, baba, tente!

 

 

Bubits Tünde

 

Tündérsátor

 

Az én anyukámnak
hosszú haja van,
fényes haján, hosszú haján
csúszdázik a nap.

Sátor, sátor, sátor,
szőke szálból sátor,
minden este csak azt várom,
aranyszálon, tündérszálon
jöjjön könnyű álom.

Az én anyukámnak
szőke haja szép,
hosszú haját, szőke haját
kócolja a szél.

Sátor, álom-sátor,
szőke szálból sátor,
minden este csak azt várom,
aranyszálon, tündérszálon
jöjjön könnyű álom.

Az én anyukámnak
aranyhaja bog,
szőke haját, aranyhaját
fésüli a hold.

Álom, álom-sátor,
szőke szálból sátor,
minden este csak azt várom,
aranyszálon, tündérszálon
jöjjön könnyű álom.

Az én anyukámnak
tündérhaja van,
aranyhaján, tündérhaján
ezer csillaghad.

Álom, álom, álom,
szőke szálból sátor,
két kezemben összezárom,
aranyszálon, tündérszálon
betakar az álom.

 

 

Döme Zsuzsa

 

Hogyha lenne

 

Hogyha lenne elég merszem,
rólad írnám első versem,
ölelkező rímes volna,
a sok verssor átkarolna.

Hogyha lenne bátorságom,
s festék, ecset láthatáron,
a képemet megfesteném
rólad szobám rejtekhelyén.

Hogyha lenne tehetségem
dalszerzéshez, énekléshez,
halk hangomon eldúdolnám,
hogy szeretlek, édesanyám.

 


 Főoldal

2024. május 07.
Kontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcáiKopriva Nikolett tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Mindák Dániel: CsokitortaCsabay-Tóth Bálint: A sarj
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Fekete Vince: Gyönyörű apokalipszisAcsai Roland verseiGál Ferenc verseiFarkas Wellmann Éva: Magad lehetsz
Oberczián Géza: EgyedülOberczián Géza: EgyedülKovács Dominik – Kovács Viktor: Lesz majd mindenKontra Ferenc: A dalmaták fehéren születnek
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png