Olvasónapló

 

 Hajn__czy_2.jpg

 

Büky László

 

Hajnóczy a könyvtárban

 

Az ötödik kötet jelent meg az író hagyatékát gondozó műhely jóvoltából Hajnóczy Péter munkásságáról. Számos munkatárs dolgozik e műhelyben, a jelen kötetnek tucatnál több szerzője van: Reményi József Tamás, Nagy Tamás, Hoványi Márton, Szörényi László, Dobai Péter, Cserjés Katalin, Németh Gábor, Szkárosi Endre, Tóth F. Péter, Sipos Márton, Bencsik Orsolya, Bagi Anita, Rákosiné Horváth Erzsébet, Dányi Ágnes, Pótáriné Hojcsi Zsuzsa (a dolgozatok rendjében sorolva). A szerkesztést Cserjés Katalin, Hoványi Márton és Nagy Tamás jegyzi. Az 1981-ben elhunyt Hajnóczy Péter írásairól szóló tanulmányokat, amint Cserjés Katalin írja az Előversengésben, „Hajnóczy-értőkhöz, a kalandvágyókhoz, a talányok kedvelőihez, a szabad gondolatot mindennél többre becsülőkhöz” szeretnék eljuttatni.

A kötet előzménye Cserjés Katalin egyetemi szemináriumára mennek vissza, 2002 óta ő és hallgatói, valamint mások alkották, alkotják a Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhelyt. A korábbi és a jövőbeli munkáról Cserjés a kötet végén részletes eligazítást ad. A jelen kötet a szegedi Grand Caféban rendezett országos konferencia anyagára alapozódik. Minthogy a Szegedi Egyetemen van a Hajnóczy-hagyaték, földolgozásának természetes állomása ez a könyv, amely azt is jelzi, hogy Hajnóczy Péter művei nem csupán könyvtárpolcokon porosodnak.

Hajnóczynak nem adatott könnyű sors: megesett falusi leány gyermekeként lelencházban, majd nevelőszülőknél – tőlük való a Hajnóczy név – nőtt fel, volt szénhordó, kabinos, kazánfűtő és más egyebek mellett szentképügynök is. A családi hátteret igen alapos részletezéssel Tóth F. Péter tárja föl. Az író családtörténetét földolgozó tanulmány nemcsak fényképekkel, hanem részletes leszármazási táblával segíti az áttekintést, egy ponton – Ilona, azaz Hasznos E. József lányának kilétéről – Sára Sándor dokumentumfilmjének adatát is módosítva.

Hajnóczy már 1960 után jelentkezett irodalmi műveivel, ezekből három ismeretes (egyéb írásait megsemmisítette). Nagy visszhangot váltott ki Az elkülönítő című esszéje, amely az ún. szocializmus – ironikusan szólva: – fénykorában, 1975-ben jelent meg. A magát akkortájt népi demokráciának nevező pártállamban élő olyan társadalmi rétegről, amelyikkel nem tudott fényeskedni a szocialista építés: elmebetegek, alkoholisták szociális ellátásáról írt. Hajnóczy novelláskötetei csupa a társadalomba beilleszkedni nem tudó, cselekvésképtelen, alkoholizmussal küszködő, talaját vesztő szereplővel terhesek. A halál kilovagolt Perzsiából című kisregénye 1979-ben született, és az író saját egyéniségének szétesését már ugyanúgy láttatja, mint említett hőseiét. Hajnóczy (mondhatni) abszurd irodalmat hozott létre, amelynek létalapja az ún. szocializmus abszurdsága az ún. szocializmusban.

A kötet – nemritkán posztmodern ihletésű – írásai, tanulmányai között szemelgetve, A kék ólomkatona című kisprózával kapcsolatos elemzés (Cserjés Katalin) az Andersen-mese intertextuális kapcsolataira igyekszik rávilágítani. Kimutatja, hogy Hajnóczy számára az életnek a szimbóluma a nála nem féllábú, de ugyancsak rendíthetetlen ólomkatona, kicsinysége, kiszolgáltatottsága, némasága ellenére bátor és mindenben megingathatatlan.

A latin betűk című novella a misztikus kelet felé irányítja az olvasót, az írás több motívumát bizonyára a Szovjetunió 1979. évi afganisztáni katonai bevonulása adta. A szerző szerint talán bejrúti kocsmában vagy Antiokheiában játszódott a történet, ezért aztán az írást elemző Nagy Tamás a XIX–XX. században élő Kosztantinosz Kavafisz költővel hozza kapcsolatba. Az alexandriai Kavafisz egyik versével (A beiruti kocsmákban) vont párhuzam mutatja, a személyesség a legtárgyilagosabb téma és hangvétel mellett Hajnóczyra is éppúgy hathatott, mint az alexandriai költőre, aki a profetikus A barbárokra várva című verséről is nevezetes.

Hasonló módon kelthet érdeklődést hat, eredetileg kéz- vagy gépirat hasonmás közlése is, ezeknek az írásoknak nincs datálásuk, lehet, hogy zsengék, lehet, hogy már az érettebb írói korszak termékei; a közreadók még nem vették e műveket tüzetes vizsgálat alá. A jövőben bizonyára ez is megtörténik, és ezáltal remélhetőleg újabb olvasókat fognak eligazítani Hajnóczy Péter életművében.

 

Hajnóczy a könyvtárban. Szerkesztette: Cserjés Katalin, Hoványi Márton, Nagy Tamás, Hódmezővásárhely–Szegedi Kép‑Szöveg Testvérület, 2016. 174 lap, ármegjelölés nélkül.


Főoldal

2017. május 25.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Versek
Szita Szilvia verseiÁrmos Lóránd verseiFecske Csaba verseiNagy Zsuka versei
Prózák
Ferdinandy György: PortréfilmOravecz Imre: ÓkontriSzakács István Péter: A lányBeck Tamás prózái
Kritikák
Háta mögött délPárkapcsolati kórképA kör teljes megismeréséhez szükséges „π”Latin világban - Géczi János: Törek
Esszék, tanulmányok
Ilia Mihály: Háromszéki orvosokA radikális hasonlóság elve Csoóri Sándor költészetébenCsoóri Sándor és a „bartóki” modellHalmai Tamás: A Gangesz rabbija
Drámák
Vörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: RendezésV á r k e r t i J u l i s k a, avagy a szerelmi bűzfészek
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA