Hírek

 

 dery_dij.jpg

 

Ők kapják a 2023-as Déry-díjakat

 

Ladik Katalin, Mohácsi István, Mohácsi János, Nagy Gabriella és Ilma Rakusa kapják idén az irodalmi kitüntetést

A magyar irodalmi élet egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakmai elismerésében részesül Ladik Katalin, Mohácsi István, Mohácsi János, Nagy Gabriella és Ilma Rakusa. A Déry Tibor özvegyének végakarata alapján létrehozott díjat a Déry Tibor Alapítvány évente ítéli oda az irodalmi élet kimagasló alkotóinak. A kitüntetést december 1-én adják át a díjazottaknak.

A díj Déry Tibor özvegyének végakarata alapján jött létre, aki vagyonával az irodalmi élet kimagasló alkotóinak munkásságát kívánta támogatni. A pénzjutalommal járó kitüntetés forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is. Az elismerés egyúttal Déry Tibornak is emléket állít, akinek idén ünnepeltük 129. születési évfordulóját.

Az elismerést odaítélő kuratórium elnöke Schein Gábor, titkára az Artisjus főigazgatója, Dr. Szinger András, tagjai pedig Bán Zsófia és Keresztesi József. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át (akkor még Déry Tibor-jutalom néven), azóta több százan kaptak már kitüntetést. A korábbi díjazottak között szerepelnek olyan írók-költők, mint Csoóri Sándor, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, illetve olyan irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták, mint Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor, Vida Gábor. Legutóbb 2022-ben Deczki Sarolta, Krusovszky Dénes, Sallai Katalin Krisztina és Schein Gábor vehette át a kitüntetést.

A kuratórium 2023-ban a következő szerzőket részesíti jutalomban kiemelkedő irodalmi munkásságukért:

 

Ladik Katalin költő, performer, színész

Mohácsi István író, színdarabíró, dramaturg, és Mohácsi János rendező, színész, egyetemi tanár, forgatókönyvíró

Nagy Gabriella író, szerkesztő, irodalomszervező

Ilma Rakusa író, fordító

 

Ladik Katalin költő, performer, képzőművész, színész.1942-ben Újvidéken született, itt végezte tanulmányait a Közgazdasági Középiskolában, majd banktisztviselőként, 1963-tól pedig az Újvidéki Rádióban dolgozott. Elvégezte az újvidéki Drámai Stúdió (Dramski Studio) színésziskolát és 1977-től 1992-ig az Újvidéki Színház állandó tagja. 1992-ben települt át Magyarországra. Budapesten az Élet és Irodalom (1993-94) és a Cigányfúró (1994-99) című irodalmi folyóiratok versrovatát vezette. 1993 és 1998 között pedig a HangÁr hang- és színművészeti oktatási központ tanára volt. Verseket 1962-ben kezdett publikálni, azóta 22 önálló és 16 idegen nyelvre fordított kötete jelent meg. Számos írott költemény, hangköltemény, vizuális vers, színpadi mű, hangjáték, kísérleti zenemű, performance, happening, mail art alkotója és előadója is egyben. Munkájáért többek között Kassák Lajos-díjat, József Attila-díjat, Hazám életmű díjat, Magyarország Babérkoszorú-díjat és a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést vehetett át. Tagja a Vajdasági Írószövetség, a Magyar Írószövetség, a Szépírók Társasága, a Magyar PEN Klub, a Magyar Alkotók Országos Egyesületének.

Megosztott díjat kap Mohácsi István és Mohácsi János. Mohácsi István író, színdarabíró, dramaturg. Negyed évszázada kezdett el drámaírással foglalkozni testvére, Mohácsi János mellett, akivel azóta több mint hatvan darabot írtak vagy írtak át, melyeket szerte az országban játszanak, jelenleg többek között a Vígszínházban, Nyíregyházán és Tatabányán. Műveikkel hétszer nyerték el a Színikritikusok díját, hatszor az Országos Színházi találkozó díját, megkapták a Szép Ernő Jutalmat, valamint a Kortárs Magyar Dráma Díjat. Mohácsi János rendező, színész, egyetemi tanár, forgatókönyvíró. Egyetemi tanulmányokat a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen pénzügy szakán folytatott.  1983 és 2010 között a kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője volt, ezt követően szabadúszóként, valamint a Nemzeti Színház külsős rendezőjeként dolgozott. 2016-tól a Miskolci Nemzeti Színház rendezője a mai napig. Rendezett és rendez továbbá a Bárka Színházban, a Radnóti Miklós Színházban, a Vígszínházban, a kecskeméti Katona József Színházban, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, a Pécsi Nemzeti Színházban, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, a szombathelyi Weöres Sándor Színházban.  1996-ban Jászai Mari-díjjal, 2008-ban Érdemes Művész címmel tűntették ki.

Nagy Gabriella író, szerkesztő, irodalomszervező. Az ELTE BTK-n magyar és esztétika szakon szerzett diplomát. 1994 és 2012 között szerkesztő-korrektorként és irodalmi rendezvények szervezőjeként dolgozott a Műcsarnokban. A Litera irodalmi portálnak alapításától, 2002-től szerkesztője, majd felelős szerkesztője és produkciós vezetője, 2015-től főszerkesztője. Szerkesztője volt megszűnéséig a Törökfürdő kulturális folyóiratnak, az Alibi hat hónapra antológiasorozatnak, és aktív tagja a József Attila Kör Irodalmi Egyesületnek. 1992 óta publikál verset, prózát, kritikát. Négy önálló kötete jelent meg: Vállalok bérbe sírni (versek, Palatinus, 2000); Idegen (regény, Palatinus, 2003); Üvegház (regény, Palatinus, 2013), Elviszlek Amerikába (regény, Kalligram, 2023). A Budapest Nagyregény egyik szerzője (XI. fejezet). Jelenleg Valaki fia című új regényén dolgozik. Elnyerte a Greve-díjat, a Bródy Sándor-díjat, a Pro Literatura-díjat és az Osvát Ernő-díjat. 2016 óta az Irodalom Éjszakája rendezvénysorozat kurátora. A Szépírók Társaságának tagja. 

 

Ilma Rakusa svájci író, fordító. 1946. január 2-án született Rimaszombatban. Édesanyja magyar, édesapja szlovén anyanyelvű volt. Életének első éveit Budapesten, Ljubljanában és Triesztben töltötte. Szüleivel 1951-ben költözött Zürichbe, ahol - megszakításokkal – máig él. Szlavisztikát és romanisztikát tanult Zürichben, Párizsban és Leningrádban. 1971-ben doktori fokozatot szerzett, majd a Zürichi Egyetem Szlavisztikai Intézetében tanított. Egyetemi docensként, újságíróként (a Neue Zürcher Zeitung és a Die Zeit munkatársaként), valamint fordítóként jelentős teljesítményekkel járult hozzá a kelet- és közép-európai irodalmak közvetítéséhez (magyarból Nádas Pétert, Kertész Imrét fordított). 1977-től számtalan saját verseskötete, elbeszéléskötete dramolettje, esszégyűjteménye és memoárja jelent meg. 2009-ben jelent meg "Mehr Meer" című memoárja, amelyet 2011-ben magyarul is kiadott a Magvető Kiadó. Majd ezt követte a "Mein Alphabet" című memoár 2019-ben. Műveit húsz nyelvre fordították, és sok díjjal ismerték el: többek között Adelbert-von-Chamisso-díjat, svájci Buchpreist, berlini Literaturpreist, valamint Kleist-díjat kapott. Tagja a Német Nyelvi és Irodalmi Akadémiának, valamint a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

 


Főoldal

2023. december 01.
Szabados Attila tárcáiCsík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Kas Kriszta novelláiHazai András novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Gergely Ágnes: Az ausztriai lépcsősorKovács István verseiKopriva Nikolett verseiSzélyes-Pál Dániel versei
Abafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalanKötter Tamás: Izgalmas életekKürti László: Özvegyi fátyol
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png