Hírek

 

fesus.jpg 

 

Elhunyt Fésűs Éva

Életének 93. évében csütörtökön elhunyt Fésűs Éva Kossuth-díjas meseíró, költő.

 

Fésűs Éva 1926. május 14-én született Cegléden, meghatározó gyermekéveit Kiskunhalason töltötte. Kereskedelmi középiskolában érettségizett, 1950-ben férjhez ment, Kaposvárott telepedett le,  nyugdíjba vonulásáig gyors- és gépírónőként dolgozott.

A mesék és az irodalom világa már kisgyermekként elbűvölte, tízéves korától rendszeresen írt verseket. Meseírói pályafutása rádiójátékokkal kezdődött az ötvenes években, húsz éven keresztül volt a Magyar Rádió Gyermekosztályának külső munkatársa, 353 műsora és 28 hangjátéka került adásba. Mesejátékai, verses meséi közül a Nyúl a cilinderben, a Tapsikáné fülönfüggője, az Aranypofácska a legismertebbek.

1969-től dolgozott a Magyar Televíziónak is, ő írta többek között a nagy sikert aratott A palacsintás király és a Csaló az üveghegyen című mesefilmek forgatókönyvét. A rádiós és televíziós munkák mellett 24 mesekönyve jelent meg, legutóbb 2016-ban, A furfangos nyuszi című műve. Ugyanebben az évben publikálta felnőtteknek szóló verseskötetét Csepp víz címmel.

Alkotásai a műmesék és a népmesei hagyományok legnemesebb ötvözetei. Hősei szeretnivalók, ügyesek, furfangosak, történetei meghatóak és tanulságosak.

Több évtizedes munkássága során számos kitüntetést vehetett át. Nívódíjjal jutalmazta a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, 1989-ben megkapta Somogy Megye Művészeti díját, 2001-ben a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) Magyarországi Egyesületének életműdíjával tüntették ki, 2004-ben Kaposvár díszpolgára lett. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2014-ben a Stephanus-díjat.

Fésűs Éva a Kossuth-díjat 2017-ben a magyar gyerek- és ifjúsági irodalmat gazdagító kiemelkedő életműve, tiszta és szép nyelvi eszközökkel megalkotott, örök érvényű emberi értékeket közvetítő meséi, televíziós és rádiós gyermekműsorai elismeréseként kapta meg.

Akkor az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: a gyermekekért érdemes tenni mindent, a mesék pedig különösen sokat adnak a jövő generációinak. Hozzátette: úgy érzi, a sors nem áldotta meg nagy tehetséggel, azt a kis tálentumot, amivel viszont igen, „nem ásta el”, Isten pedig elég erőt adott a munkájához. Ennek is köszönhető, hogy felfigyeltek rá, észrevették, fontos, amit csinált.

Kaposvár önkormányzata saját halottjának tekinti az írót.

 

MTI

Fotó: MTI / Kovács Attila


Főoldal

2019. február 22.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Temesi Ferenc BékéscsabánSzálinger Balázs képviseli Magyarországot a költészet világnapján RómábanIrodalmi díjak a nemzeti ünnep alkalmábólJön a XIII. Deszka Fesztivál
Ütőér
Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcáiMárton László tárcái Csehy Zoltán tárcái
Versek
Mogyorósi László versei Zuglischer Manó szerelmesFellinger Károly verseiSzálinger Balázs: Prizma
Prózák
Géczi János: Utalólapok Jassó Judit: OmlásNagy-Laczkó Balázs: A mocsárbanKiss Judit Ágnes: Feketemagyar
Kritikák
Fülszöveg, két szólamra„Én a verstől menekülök” – avagy miért nem sikerülhet ez mégsemAz érthetőség határán - Dezső Kata kötetérőlA balladák vége - Muszka Sándor: Szégyen
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA