Kritikák
„mivel regényről van szó, minden fikcióvá válik, összemosódnak a valós és kitalált mozzanatok, nem érdemes tehát annak szétszálazására törekedni, hogy mi az, ami valóban megtörtént a szerzővel.”...
„A regény erényei közé tartozik a nézőpontváltásokra építő elbeszéléstechnika, viszont a mozaikos szerkesztés nehézkessé teszi több ponton a szöveget, főleg a mű második felében.” Mán-Várhegyi Réka...
„Szenvtelensége az önvizsgálat eszköze: a feltárt énrétegek, emlékek között kutat saját maga után – ám az így feltárt élet csak visszatekintve tűnik valódinak.” Koncz Tamás kritikája Markó Béla...
„Magány, idegenség, betegség, emigráció, családi és egyéni traumák, önazonosság és újrakezdhetőség – ezeket az egymással nagyon gyakran összefüggő tapasztalatokat szedik szét Csepregi János lírája és...
„Újragondolva mindkét történetszál folytatást érdemelne; Lili szólamában magában is van annyi erő, fájdalom és hit, hogy később nagyregényként szakítsa be a polcot.” Koncz Tamás kritikája Lackfi János...
„Nagy olvasói szerencse, hogy szerzőjének nem sikerült elmenekülnie tartósan a verstől, attól, amiben az érzékenység és az eleven láttatási módszerek jó helyen találkoznak és kötődnek össze.” Nagygéci...
„Dezső Kata alapvetően keserű hangulatú verseiből a fájdalom, közöny és tehetetlenség érzésének sajátos egyvelege olvasható ki. A nehezen érthető versek néhol elvontnak, néhol banálisnak tetszenek, de...
Muszka Sándor olvasóját egy olyan „pokoli malomba” vezeti, ahová az nem biztos, hogy valaha is be akart lépni, ahol a fájdalom, a szenvedés és a kitaszítottság uralkodik. - Kolozsi Orsolya kritikája.
„A Harminc év napsütés novelláiba olvasóként olyan szépen bele lehet fészkelődni, mint az édesanyánk mosta jó illatú ágyneműbe, ez a kötet egyik tagadhatatlan erénye.” Grecsó Krisztián könyvéről Vass...
„Ha pedig minden lehetséges metamorfózis már befejeződött, akkor a szereplők kilátástalan állapota egy megtörtént átalakulás eredménye – dobálhatják a bőr- és kenyérmorzsákat, hogy visszataláljanak…...
