Képzőművészet

 

 20210919_173514.jpg

 

Megkérdeztük HAász Ágnest,

a Magyar Elektrográfiai Társaság

(MET) elnökét

 

2021. szeptember 11-én nyílt meg Szekszárdon, 3 helyszínen a DIGITÁLIS AGÓRA ▪ III. Nemzetközi Digitális Művészeti Triennálé. A MET elnökeként és alapítójaként, valamint a nemzetközi zsűri tagjaként, sőt kurátorként a feladat hatalmas súlya nehezedett rád. A harmadik triennálé az idén még több pályázót vonzott nemcsak Magyarországról, hanem külföldről is. 204 művész állított ki. Ha visszatekintesz az előző triennálékra, mit emelnél ki, ami az idei rendezvény szempontjából fontos?

Mindháromnak megvan a maga értéke. Az ideire talán kiforrottabb, érettebb alkotások érkeztek, új médiumok jelentek meg. Nyomatokon, videókon kívül többféle installációt, fény-mobil objektet láthatunk. A résztvevők száma is növekedett, és örömmel konstatáltuk a fiatal, egyetemi, művészeti oktatási intézmények hallgatóinak jelentkezését. A kiállítás anyagát Budapestre is elhozzuk, több helyszínen, tematikus felosztásban, egységesebb, új értelmezési viszonylatokban mutatjuk be a műveket. A Próféta Galériában november 25-én nyílik az első tárlat, Továbbított üzenet címmel. Ez utal a számítógépre, és arra is, hogy a művészek szélesebb rétegekhez is eljuttathatják mondanivalójukat. Folytatása is lesz áprilisban a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének kiállítótermében és a Vízivárosi Galériában, majd további galériákban az összes alkotást szeretnénk bemutatni, amit a zsűri kiválasztott. Az idei triennáléról is készül katalógus, valamennyi kiállító művész szerepel egy-egy munkával a kiadványban, és videófilmen is megörökítettük a megnyitó eseményeit, a kiállítások enteriőrjeit, riportokkal színesítve.

 

Az idei triennálénak az általános témán túl volt egy tematikus hívószava is, Tristan Tzara.

Az első triennálén nem volt tematika, másodiknál Szüret címmel hirdettük meg a 2. kategóriát. A megnyitók a szüreti napokra estek, így szerettünk volna kapcsolódni Szekszárd város jelentős őszi eseményéhez. Idén a dadaizmus atyjának, Tristan Tzara születésének 125. évfordulójára emlékezünk. A kolozsvári Ovidiu Petca képzőművész – a nemzetközi zsűri egyik tagja – közreműködésével jövőre Tristan Tzara szülővárosában, Mojnestben, szeretnénk bemutatni az hommage tárlatot.

Idén 15 országból, Európán kívül Japánból, Mexikóból, Thaiföldről is érkeztek művek. A beérkezett pályázati anyagot nemzetközi zsűri válogatta.

A 2018. évi triennáléról Ruzsa Dénes-Spitzer Fruzsina művészpáros videója adott impulzust, tette vonzóvá rendezvényünket, melynek köszönhetően 40-nel több külföldi művész jelentkezett pályázatunkra.  

Bekapcsolódtatok az Eleven Ősz programsorozatba is.

A kerületben működő Bartók Boulevard Egyesület/BBE tagja lettünk, két hete nyitottuk meg a Meta-médiumok a képzőművészetben című kiállításunkat. Ezáltal kapcsolódtunk nemcsak a 11. kerület kulturális életének egyik jelentős fórumához, hanem a Bartók Béla úti galériákkal együttműködésre ad lehetőséget, és bemutathatjuk a digitális agóra művészeit. Körsétát terveznünk, több galéria bevonásával, a kisebb termekben is bemutatható műegyüttesekkel, tárlatvezetéssel, mely 2-3 órás művészeti élmény lenne. A kerületi iskolákat is szeretnénk bevonni, meghívni. A gyerekeket érdekelni fogja, hiszen ők már a digitális világban nőnek fel. 1998-ban felkértek, vegyek részt rajztanárok továbbképzésében, ismertessem meg, mutassam be az elektrografikát, ekkor még így nevezték az elektromos műfajt. Saját számítógépem nem volt még, én az elméleti előadásokat tartottam, és a fénymásolóval történő képalkotást mutattam be, míg Hernádi Paula a számítógépes gyakorlati oktatásban részesítette a hallgatókat. A 11. kerületi rajztanárok az iskolájukban továbbadták ezirányú ismereteiket, és két kiállítás is született a gyerekek munkáiból, sajnos ez nem folytatódott igazgatóváltás miatt. A Meta-médiumok kiállításunk szervezését a kurátorok: Spitzer Fruzsina–Ruzsa Dénes, fiatal szerzőpáros önálló feladatként kapták meg. A kiállítást sorozatként szeretnénk folytatni, melyben a társaság többi tagjának műveit is megismertethetnénk. Ezen új technikákkal való kísérletek során új struktúrák, rétegződő műfajok, technikák jelennek meg, melyek új dimenziókat is jelentenek. E kísérletek eredményeként, én is a falról, a síkból lépek a tér felé, és transzparens nyomatokból hengereket formálok, melyek megvilágítva, körbeforogva izgalmas térhatást keltenek.

 

Az idén már színes lett a hengeren nyomat, továbbléptél. Joseph Kadart tekinted mesterednek, aki elindított az elektrográfia útján. Hogyan jutottál el a fénymásolótól a ma alkalmazott módszerekhez, mivel kísérletezel mostanában?

A fénymásolót magam fedeztem fel, munkahelyi eszköz volt. Egyik rajzomat elkérte valaki, nehezen váltam meg tőle, ezért lemásoltam. Láttam, másak a tónusok, elomló vonalak jelentek meg, Elkezdtem dolgozni a fénymásolóval, kollázsokat is készítetten, belerajzoltam és a művészeti szakkörben, ahova jártam, biztattak, még többet rajzoljak bele. Bódy Ágnes grafikusművész, akit szintén mesteremnek tartok, biztatott, hogy ne hallgassak másra, csináljam azt, amit én gondolok. Két év után a Magyar Nemzetben Joseph Kadar felhívását olvastam, aki fénymásolóval készített munkákat várt, és ezekből kiállítást szervezett Párizsban. Elküldtem 14 művet, nem kaptam jó kritikát, de feltűnt, hogy csak 12 darabot küldött vissza. Válaszoltam, hogy szeretném azokat a munkákat is visszakapni. Tetszett neki, hogy nem tudott letörni, felajánlotta, hogy levelező tanfolyamon keresztül tanít, technikai és szellemi szinten is megosztja tapasztalatait. 89 után hazajöhetett, személyesen is találkozhattunk, szemléletben és technikákban is sokat tanultam tőle, de sose lettem „kis Kádár”, csak a szellemiségével hatott rám.

 

Az a jó mester, aki engedi szárnyalni a tanítványt, csak elültet egy magot, amiből kikel a növény. Fénymásolóval indultál, hogyan jutottál el a mai kinetikus-fényobjektekhez?

98-ban lett számítógépem. A fénymásolónál az alkotófolyamatot akadályozta, hogy nem dolgozhattunk vele bármikor. Ezeken manuálisan is dolgoztunk, a fekete-fehér fénymásoló után hamarosan megjelentek a színes másolók, melyek gazdagabb kifejezési eszközökhöz juttatták a művészeket: a színek eltolódásával, új rétegek, új, izgalmas faktúrák jöttek létre. A számítógép rendelkezik mindazon effektekkel, mint a színes fénymásoló, sőt, sokkal többet is tud. A számítógéphez bármikor odaülhetek, a grafikai programokkal, azok kombinációjából újabb kísérletekbe kezdtem. A falon lévő printektől vágytam a térbe. Szitanyomatot is készítettem, a színbontás során fóliákra kerültek a képrétegek, melyekből hengereket kezdtem hajtogatni… Izgatott, ha színes, mozog és fénylik, és vizuális hatások jönnek létre. Ennek egy változatát mutattam be a Meta-médiumok kiállításon.

 

Még zajlanak a Digitális Agóra utómunkálatai, de az október 7-én nyíló Art Marketre is készültök.

2012 óta veszünk rész ezen a nemzetközi seregszemlén. Kezdetben a periférián, 2014-től az Art Photo szekcióban, főleg fotóalapú alkotásokkal. Kísérőprogramként előadásokat is tartunk, elméleti szakembereink elemzik a kiállított műveket, a fotó számítógépes feldolgozásával kialakuló végeredményt fejtegetik. A falon a Tükrök/Reflexiók című tematikus kiállításunkat láthatták a látogatók. A nagyméretű TV-monitoron és a grafikai tárlóban minden kiállító művésztől két-két munkát tekinthettek meg, egy mobil és egy fényobjekt társaságában. A nyomtatott leporelló – a kiállítók egy-egy további alkotását tartalmazza – egyben meghívóként és dokumentációként is szolgál.

 

A MET alapítójaként hogyan látod a Társaság jövőjét, milyen új törekvéseket látsz az elektrográfia területén?

Kiállításaink nagy részét sorozatokban folytatjuk, a digitális hatások keresztmetszetében. A meta-médiumok, az új eszközök felvétele az alkotói folyamatba, műfaji átfedésekhez vezet, melyek magukban hordozzák a továbblépés lehetőségét. Reméljük, a 2024. évi triennálénk újabb meglepetéseket, újabb érdekes fejlesztéseket tartogat számunkra. Meggyőződésem, hogy a műfaji határokat nem szabad lezárni, sőt, tovább kell feszegetni, hiszen a technikai újdonság új képi nyelvezetet, látványt kínál a művész és a néző számára is. A mai művész feladata, hogy megmutassa, befogadhatóvá tegye a kortárs képzőművészetet, mindemellett rendelkeznie kell a klasszikus művészeti alapokkal is.  Fontos az új kifejezési módok kutatása, hogy korszerű eszközökkel teljesebb képet tudjunk adni mai világunkról.

Jubileumi kiállításra is készülünk. A MET 2001 óta következetesen képviseli az új kommunikációs technológiákat, amelyek ma már az élet minden szintjén jelen vannak, és amelyek alaposan átrajzolták gondolkodásmódunkat és társadalmi életünket, rendre felülírva a megszokott törvényszerűségeket.

 

(Kérdezett: Abafáy-Deák Csillag)


Főoldal

2021. október 18.
Szil Ágnes tárcái Nagy Koppány Zsolt tárcáiGyőrei Zsolt tárcái Éltető József tárcái
Egy nyomasztóan hosszú év történeteiA mérnökök háborúba mentek
Domokos Márton: Mit csinál a polcCsikós Attila: 1990
Katics ága és virága – novemberi bálok és jóslásokBabonák és libák
Márton László: Veronai lovagok harca az óriásokkalTompa Gábor verseiPoós Zoltán: Felragyogó, eszelős fény – Battonya, 1981Tóth Krisztina humoros versei
Fekete Vince: Porlik minta…Kiss László: Édes EmmaBödőcs Tibor: …ha lenne tengerünkHáy János: Szerelmes vers
Márton László: Nibelungok – Negyedik felvonásMárton László: Nibelungok – Harmadik felvonásMárton László: Nibelungok, II. felvonásZalán Tibor: El kell mondanom
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumProgramokFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA