Képzőművészet
„Németh József festészetéből kibontakozó monumentális kép, ami a magyar kultúra vérkeringésébe bekerült, az nem csupán súlyos, mint a paraszti lét múló állandósága, de a sorsközösség-vállalás...
„Nosztalgia? Groteszk irónia? Krúdys álmok? Mindhárom kérdésre igen lehet a válasz Várkonyi János alkotásait szemlélve.” A hetvenéves Várkonyi János kiállításáról Cs. Tóth János írt.
„Rajzainak számát hozzávetőleges becsléssel 70.000–75.000-re becsüli a szakirodalom. Bár a maga korában alighanem a legtöbbet foglalkoztatott rajzoló volt, nevét inkább Munkácsy barátjaként találhatni...
„Noha Jankó János egész életében magyar festőművész akart lenni, mégis az általa kevésbé rangosnak tekintett grafikai munkássága emelte őt magas művészi rangra. (...) Benne tisztelhetjük a magyar...
A Kísérletek és kísértetek – Szűcs Attila festészete című kiállítás február 19-ig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban. Deák Csillag és Kölüs Lajos írt a tárlatról a Bárkaonline-nak.
„Az ostromlás a dolgunk” – A betiltott Mozgó Világ (1975–1983) című kiállítás február 5-ig tekinthető meg a Ferenczy Múzeumban, Szentendrén. Deák Csillag és Kölüs Lajos írt róla.
„A Békéscsabai Tervezőgrafikai Biennále (a kezdeti években Alkalmazott Grafikai Biennálé) közel negyven évvel ezelőtt indította el kiállítássorozatát és ez évben érkezett el a huszadikhoz.” Sára Ernő...
„csakis a konstruktív emlékezés, a most és mindörökké elve hitelesítheti az utókor tiszteletadását.” Banner Zoltán két művészeti jegyzete: Balogh Zoltán műveiről és a a Békéstáji Művészeti Társaság...
„Ézsiás Kovács József korának nyilvánosságából kizárt, az elszigeteltség, a félelem és a szellemi közöny légkörében olyan művészetet teremtett, amely a modern magyar avantgárd hagyományok szerves...
„Amíg Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor szobrai élnek, megmaradnak, addig létezik az erdélyiség, addig a magyartalanítás fájdalma él, cselekvésre ösztönöz.” Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor...
