Képzőművészet

 

 01_Gyulavari_kastely_meghivo_2017.png

 

Gyarmati Gabriella

 

Nyisztor János NEStor / zöld című

kiállítása elé

 

Nyisztor János képzőművész Gyulavári Kastélyban rendezett kiállításának[1] / zöld címválasztása az alkotót foglalkoztató természeti környezetre, a természet zöldjére utal, mint egy őt jellemző művészeti maxima, avagy gondolatorientáló állásfoglalás. Olyasfajta irány ez, amelynek hátterében a növényekhez, fákhoz fűződő, újra és újra felbukkanó, egyre erősödő érdeklődés áll, amely esetében azonban nem kiindulási pontnak, hanem alapérzésnek tekinthető. Személyéhez most sem kötődnek fárasztóan nagyszabású, erőltetett projektek; nagysorozatait egy-egy részletekbe menően kidolgozott koncepciójának képi bemutatására, láttatására hozza létre. Mindvégig kellően életszerű és higgadt tud maradni, öncélú vagy modoros gesztusoktól mentes.

E kollekció, a régebbi és a legfrissebb munkák együttes szerepeltetése a képi gondolatok egymásra rakódásának, még inkább rétegződésének tekinthető, nem pedig a művészi fejlődéstörténet stációinak. Egy tudósítást kapunk arról, ami az alkotót foglakoztatja. Ami foglalkoztatta tíz éve, egy éve, és ami foglalkoztatta egy héttel ezelőtt. Legutóbbit most számunkra a rendezés koncepciója tükrözi.

 

03_Gyulavari_kastely_Nyisztor_llitas.png

 

Grafikák a Gyulavári Kastély kiállításában

 

A képnyelvi jegyzetnek, tulajdonképpen vázlatnak tekinthető grafikák egyik részén konkrét építészeti létesítmények formavilágából inspirálódik: építményekről, objektumokról beszélhetünk, amelyekkel az alkotó nap mint nap találkozik és szembesül. Ilyen a Gyula városának első ártézi kútjára épült oroszlános díszkút és a németvárosi kút kettős kifolyású építménye. Érdekes motívumforrásként szolgált az Ybl Miklós tervei szerint épült, ma is agrártörténeti kuriózumnak tekinthető dobozi magtár és szárítótorony épülettömbje is. Feltételezem, hogy ez a felsorolás a későbbiekben még folyatatható lesz...

A grafikai sorozathoz felhasznált épületek és építmények, elveszítve eredeti funkciójukat, új feladatot és környezetet nyernek. A tér egyébként is kitüntetett helyei a létrehozott új térben más módon bár, de ismét betöltik a központi motívum szerepét. Később pedig, amikor az alkotó újra ezekhez a témákhoz nyúl, visszakanyarodik a tényszerűen és szikáran lemodellezett formákhoz, amelyeket továbbgondolva, belőlük újabb és újabb ötleteket felhasználva hozza létre képszekvenciáit.

Más grafikáin pszeudoobjektumokat, épületkonstrukciókat illetve tárgyakat hoz létre, amelyek egyetlen dologra hivatottak: az alkotó vizsgálódásainak, gondolatainak illusztrálására szolgálnak.

A zöld, mint a Nyisztort jellemző képi retorika jelenlegi alapja indokolja a művek, elsősorban a fentiekben már említett grafikák egy részén megfigyelhető redukált színtartományt is, bár a zöld színt lehetne akár kékkel, vagy a fekete-fehér ábrázolás megszámlálhatatlan szürke árnyalatával helyettesíteni.

A befelé_fordítva című műcsoport kiindulási alapját a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a gyulai németvárosi Szent József templom épülete jelenti. Előbbiek stílusukkal, tömeg- és téralakításukkal, tagozataikkal szolgálnak, nem mintaként, hanem inspirációként. A strukturális stabilitás megőrzésével mintha az adott tereket kifordítaná, ezzel hozva létre eddig sohasem látott megoldásokat, gondolatainak térbe vetített konstrukcióit. A megszokottól eltérő metódust alkalmaz a térrendezésben és a térszerkezet kialakítása során, melynek eredményeképpen létrehozza saját és sajátos épületkonstrukcióját. Ebben az építészeti keretben kialakított, tökéletesnek ható képzeletbeli múzeumban a művész egy korábbi fotó alapú installációja, a Komposztált oszlop grafikai lapjai közül válogatva konstruált kiállítást. Az irreálisan óriásira méretezett műtárgyakat egymásnak támasztja, kijelölve a haladás irányát. A műtárgyak adta alagúton mehet át a látogató, aki, ahogyan a valóságos múzeumokban, talán az optimálisnál gyorsabban halad át a kiállítótermeken. Bár szinte ráborulnak a művek, még ez sem tűnik elegendőnek, képzeletbeli látogatónk még így is csupán rápillant a műtárgyakra.

Az ennyi zöld_levélről című grafikai sorozatában az én (Gy. G.) nagymamám diófája, az én nagymamám füstölője, az én nagymamám kerékpárja szerepel, de lehetne a Nyisztoré, vagy tulajdonképpen bármelyikünké. E 3D-ben lemodellezett tárgyak/objetumok felhasználásával építi, komponálja ábrázolásait, képekben fogalmazva meg az emlékezet által megőrzöttet és továbbgondoltat, akár a verbális sorompó alatti, akár az afölötti szinten is.

A kerékpár_körül című 2014-es grafikai sorozat szintén a gyermekkori élményeket feldolgozó tematikához kapcsolódik, és bár az ábrázolás személyes élmények sorából fakad; ahogyan az előbbiek, úgy a kerékpár is lehet akármelyikünk felmenőié.

A tárlaton bemutatásra szánt festményanyag a kollekció egyértelmű(bb) tartalommal bíró egységét adja. Kiérlelt gondolatok kiforrott formában… A műalkotás létrejöttének folyamatszerűsége azonban e tárgycsoportban is megjelenik, de csak akkor fedezhető fel, ha valóban kaphatóak vagyunk a türelmes és alapos tanulmányozásra.

Nyisztor János a 2 és a 2,5 dimenzió problematikáját vizsgálja a Négyzet körül / Négyzetből című táblán, amelyen egy adott képkivágáson belül pozícionált/kialakított négyzet keresi a helyét. A képkivágás tulajdonképpen egy képkivágat, azaz a hordozó vászonban ténylegesen kialakított négyzetforma. A képet borító applikált vászon elemek a forma és a szín tekintetében is az akácfa levélkéket imitálják. E levélkék sokasága adja a kép teljes felületét, de a szabályos négyszög forma oldalait elfedve, a képszélek fizikai határait figyelmen kívül hagyva.

A festmények közül két sorozat is az emberi arc és a figura problematikáját járja körül. A 2012–2013-ban készült 3-ból 2_nem ária című, a gyulavári származású Töreky Katalin szoprán operaénekest ábrázoló képhármas három fajta festésmóddal készült, azaz három állapotot mutat, három fázist a festői munka, a Nyisztort jellemző festésmód folyamatából. Amit vizsgál, az pedig az arc, az arc mozgása, az arc változása, esetleg torzulása.

A három portrén beszéd, konkrétan felolvasás, skálázás és ének közben látjuk a modellt, de csupán találgathatunk, hogy a három tábla közül melyik ábrázolja egy ária előadása közben. A fotó lemerevíti az arcot, amely jó alkalmat teremt számunkra a valóban tüzetes megtekintésre. A megfigyelés a világ megismerésének egy módja; e képeken egy emberi arcban rejlő világ tárul fel előttünk.

A NŐ / FÉRFI + amitől ráragad I–III. (2009) című egységet tekinthetjük klasszikus, a látható világ hétköznapi dimenziójába helyezett félakt párnak, bár szembeötlő, hogy a művészet történetében hagyományosan az akt „másik fele” szokta a megörökítésre érdemes témát adni. Az alkotó szándéka szerint a képpár elemei imitáltan egymáshoz ragadva/tapadva, majd egymástól gyengéd erőszakkal szétválasztva, olyan, foltok formájában megjelenített nyomokat hordoznak, amelyek a másik félről ragadtak rá. A vizuális jegyek alapvető emberi jegyeknek felelnek meg, azaz jellem-, érzés- és viselkedésbeli tulajdonságok kölcsönös egymásra hatásának (az emberi dimenzióban) elfeledhetetlen és letagadhatatlan, (míg a kép dimenziójában) letörölhetetlen nyomai. A harmadik festmény felületén ejtett, közelről nézve a hordozó anyagából kihasított, máshol applikált foltok valóságos sebeknek tűnnek a vásznon, amelyek a másiktól akarva-akaratlanul átvett tulajdonságok és jellemzők szimbólumai, megtestesülései. Ez emberi vonatkozásból nézve nem feltétlenül drámai felhangot, önfeladást jelent, csupán a kölcsönösség egyik természetes velejárója.

Érdemes kihasználni a / zöld című kiállítás nyújtotta lehetőséget, mert Nyisztor János képzőművész bár termékeny alkotó, ritkán tárja műveit közönség elé. Intézményesített gyulai kiállítóhelyen legutóbb 1999-ben rendezett önálló tárlatot. A folyamatosan gyarapodó életműből egy viszonylag kevés műtárgyat magában foglaló merítés csupán a Gyulavári Kastély bemutatója, amely arról tájékoztat bennünket, hogy a Dürer Teremben rendezett kiállítása óta milyen irányba mozdult el az alkotó a szemléletmód, a festéstechnika és az anyaghasználat vonatkozásában.

 

02_Inner_connections.png
Inner connections (2013)

 



[1] A kiállítás 2017. március 15-től május 31-ig látogatható a gyulavári Kastély Kohán Termében.


Főoldal

2017. március 27.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Elhunyt Kántor LajosArany 200 - pályázatNemsokára FISZ-táborMa kezdődik a Gyulai Várszínház 54. évada
Versek
Tóbiás Krisztián verseCsontos Márta verseiPataki Tamás verseiAntal Balázs versei
Prózák
Andrássy József: NagyszombatElmaradtGaraczi László: HasításTérey János: Árkádiában ősszel
Kritikák
Latin világban - Géczi János: TörekValóságok között - Bogdán László könyvérőlAz emlékezés szerkezeteAlkalmi inga
Esszék, tanulmányok
Halmai Tamás: A Gangesz rabbijaArany-recepció a kortárs költészetbenLövétei Lázár László esszéjeSzáműzöttek - Vitairat a humán szakos pedagógusokhoz
Drámák
Vörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: RendezésV á r k e r t i J u l i s k a, avagy a szerelmi bűzfészek
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA