Képzőművészet

 

Cs.Tóth János

 

Képpel közeledni 1956 szellemiségéhez

A Sensaria Társaság kiállítása

 

Minden korosztály más-más vetületét észleli a világnak, máshová helyezi a hangsúlyt a történelemben. Természetesen az időbeni távolság másként hat azokra, akik átélték és másként, akik elődeik orális históriája vagy a történelmi tanulmányok kapcsán szereztek ismeretet egy adott korszakról. Nevezetesen az 1956-os forradalomról. Hazánkban a hatvanadik évforduló teremtett lehetőséget a különböző nemzedékek megnyilvánulására. Igen gazdag volt a művészeti élet reagálása: kiállítások, színházi bemutatók irodalmi rendezvények sokszínű felhozatala jellemezte az évfordulót. A képzőművészet területén éltek a hatalmas lehetőséggel a kiállítóhelyek és az alkotók. Szembeötlő a kortárs és a korabeli alkotások prezentálásának komoly mennyisége és minősége. A Vigadó Galériában Októberi emlékezés címmel, 2016-os munkákból rendeztek tárlatot. Forradalom előtt – A Magyar Képzőművészeti Főiskola 1945–56 között cím mellett pedig a patinás intézményben lehetett betekinteni a korabeli felsőfokú oktatás-szemlélet változásába, ezeket az illusztrációként bemutatott művek alá is támasztották. A Magyar Nemzeti Múzeumban Rejt/jel/képek ’56 – A forradalom titkos művészete megjelölés fejezte ki azt a tartalmat, ami rámutatott a heroikus és néha esendő történelmi esemény üzenetére. Magától értetődően a nem fővárosi helyszíneken is megjelent a téma vizuális feldolgozása, így a Békéstáji Művészeti Társaság Békéscsabán a tagok erre az alkalomra készült munkáinak bemutatásával tisztelgett a forradalom előtt: Hommage á 56 címmel. A Déri Múzeum Debrecenben Formába öntött forradalom.1956 emlékezete címmel rendezett kiállítást, míg Gyulán a Mogyoróssy János Könyvtár Bényi Árpád festőművész korabeli alkotásait prezentálta. Győr, Kaposvár, Pécs, Kecskemét, Szekszárd, Hódmezővásárhely, Veszprém… kiállító intézményei emlékeztek a maguk módján 1956-ra.

 

sensaria_kovacs_lehel_egyetlenccanas.jpg
Kovács Lehel: Egyetlen moccanás

 

A forradalom bonyolultsága zavarba ejtő: egyfelől a hősök és bűnösök között kell állást foglalni, illetve megjelenik a fegyverrel harcoló, a szabadságharcban vagy a koncepciós perekben életét vesztő hős alakja. 1956 eseményeinek epicentrumában csak néhány nap történései állnak. Különös az egészben, hogy a résztvevők elő- és utóélete, személyes tragédiákkal telített. Figyelembe kell venni az emigráció tényét, a menekülés kérdését is, amely számos aspektusból szemlélhető. Nem is beszélve az értelmiség szerepéről, a világtörténelmi kontextusról és olyanok is vannak, akik, az aktualitást olvassák ki a történelemből.

 

sensaria_laszlo_daniel_venyigeotohaz.jpg
László Dániel: Venyige utcai alkotóház

 

A Sensaria Társaság tagjainak személyes élménye nem lehet 1956-ról, mert legalább két évtizeddel az események után születtek. Bátor, komoly szellemi izgalmat kiváltó vállalkozás volt a Szabadságharc a festészetben című kiállításra a tagokat inspirálni. A Bartók 1 Galéria a főváros 11. kerületében a Gellért Szálló mellett található, kitűnően megközelíthető, kétszintes kiállító tér. Ez egyben a Sensaria Egyesület otthona is, ahol többnyire csoportos bemutatkozásnak adnak helyt, most épp a működtetők említett tematikus alkotásai láthatók Húsvétig. Az ezredforduló táján útjára indult egyesület tagjai Tiziano műhelye nyomán választottak nevet maguknak és kimondott céljuk a Kárpát-medencei fiatal, pályakezdő képzőművészek, művészettörténészek, műkritikusok számára szellemi műhelyt teremteni. Maguk is pályakezdőnek tekinthetők, túl a harmincon, de még erről a negyvenen. Közösen vállalják, hogy műveik a figurális felfogás jegyében születnek. Ezzel együtt a figurális festésmód csak formai elem, látszólagos realizmus, mert gondolatiságuk változatos, friss elemekkel telített. Erről győződhetünk meg a kiállítás megtekintése során.

A művek birtokba vételekor számolni kell azzal, hogy a művészet célját tekintve lehet politikai, vallási vagy tisztán ábrázoló illetve szemléletét tekintve lehet archaikus, akadémikus és absztrakt. Nos, ennek fényében a Sensaria csoport nyíltan politikai témát választ, nem akar pusztán ábrázolni valamit, hanem állást foglal egy történelmi időszakról, amit nem saját emlékeiből épít meg, de van róla véleménye. Egyszerre akadémikus, mert a mesterségbeli tudás birtokában komponálnak az alkotók, figyelve az anatómiára, a perspektívára: másrészt absztrakt, bár minden alkotás elvonatkoztatás a valóságtól, ennek ellenére értjük a megközelítést.

 

sensaria_szabo_abel_ak_47.jpg
Szabó Ábel: AK 47

 

Debreceni Imre egy szovjet, terepszín-zöld tank megfestésével az emlékidézés legtöbbet használt jelképét ábrázolja, eleven ecsetkezeléssel. Egyszerre kelt félelmet és megalázottságot, hogy alulnézetből választ nézőpontot. Horváth Krisztián három nagyméretű opusszal jelentkezik. Szándékosan Piros zászló címet /nem vöröset/ ad egyik munkájának. A másik a Perseus a Hargitán megjelölést kapott, parafrázisként emlékeztetve a hősökre. Legnagyobb lélegzetű alkotásán egy szárnyas oroszlán viaskodik hatalmas méretű kétéltűvel. Kifejező a cím: Forradalom és ellenforradalom. Lehet választani melyik, melyik?! Kelemen Dénes mindkét képe Petőfi ihletésében az örök forradalmárt jelképezi. Európa csendes, újra csendes című művén a barna az uralkodó szín, ami adekvátan fejezi ki az ’56 előtti és utáni kor szürke jellegét is. Az álarcos figurák mi vagyunk, akik már éltünk abban a kétszínű korban. Petőfi sírja Segesvárnál a tisztelgés folytonosságát szimbolizálja. Egyetlen moccanás és Bezerédi utca címet kapott Kovács Lehel két kompozíciója. A szemünkbe néző sokszorosított nőalak fegyverrel a kezében mindenre elszánt forradalmárként jelenik meg. Van az egyik képen egy menyét a fókuszban, ami az archaikus indián kultúrából jött át és a mindent túlélő stratégiát szimbolizálja. László Dániel a mozgatórugója az egyesületnek és példaadóan négy művel jelentkezik a tárlaton. A budapesti Venyige utcai börtön épületét és belső celláinak világát hozza elénk a hiperrealizmus bravúros technikáját alkalmazva. A szomorú szürkeség monotóniája olvasható ki a művészi üzenetből. Önarcképet fest Lőrincz Tamás egy ritka és különös perspektívából szemlélve magát, történetesen alulról az álla felől és sötét tónussal festve démoninak az önportrét. Parafrázisként egy Bökling kép ihletésében született Pinczés József alkotása Az élők szigete címmel. Világos, hogy azt sugallja, legfontosabb megmaradni a jövő számára a jobb reményében. Szabó Ábel AK 47 géppisztolyt helyez a dokumentarista realizmusával festett képén az asztalra. Felette egy csupasz villanyégő mutatja, hogy ausztriai lakásban vagyunk, ahonnan nem karórát, hanem csillárt zabráltak el még jóval ’56 előtt, de ugyanazok, akik leverték a forradalmunkat. Utcai Dávid festői gesztusok friss lendülete közé vörös csillagot és tankot helyez, így helyezve a közös nemzeti emlékezet tárházába ezeket a jelképeket.

 

sensaria_foto_laszlo_daniel_korencia.jpg
A konferencia előadói

 

A kiállításhoz konferencia is kapcsolódott az ELTE Eötvös József Collegium Történész műhelyének részvételével. Vannak még megbeszélni való dolgaink 1956-ról, de a fiatalok már elkezdték a diskurzust: ki-ki a maga műfajában.

 

Fotók: László Dániel


 Főoldal

2017. március 29.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Gyerekirodalmi íróképző indulHírek a Tokaji ÍrótáborbólArany János korától vizsgálja a magyar irodalom változásait a 45. Tokaji Írótábor Elhunyt Kántor Lajos
Versek
Vörös István: Hermész-szonettekBertók László szalmaszál-firkáiHorváth Veronika verseiGömöri György versei
Prózák
Beck Tamás prózáiAndrássy József: NagyszombatElmaradtGaraczi László: Hasítás
Kritikák
A kör teljes megismeréséhez szükséges „π”Latin világban - Géczi János: TörekValóságok között - Bogdán László könyvérőlAz emlékezés szerkezete
Esszék, tanulmányok
Halmai Tamás: A Gangesz rabbijaArany-recepció a kortárs költészetbenLövétei Lázár László esszéjeSzáműzöttek - Vitairat a humán szakos pedagógusokhoz
Drámák
Vörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: RendezésV á r k e r t i J u l i s k a, avagy a szerelmi bűzfészek
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA