Képzőművészet

 

 Cstoth_fenti.jpg

 

Cs.Tóth János

 

Ady és a képzőművészek

 

Időszerű témák feldolgozását vállalta küldetésként a BP-Art Kulturális Egyesület, amely 2014 óta működik, elnöke Guti J. Soma festőművész. Missziója a kortárs magyar képzőművészet népszerűsítése. Ennek a gondolatnak a jegyében eleget is tett feladatának, amikor az 1956-os emlékév, a lengyel–magyar barátság 1000 éve, illetve a Szent László év kapcsán kiállítást szervezett. Kiállítások sora mutatja működésük hatékonyságát. A határon túl Krakkóban, Kassán, valamint Dunaszerdahelyen volt tárlatuk. A fővárosban a Dual Galériában, a Karinthy Szalonban, Szekszárdon, Vácon és Győrben láthatta a közönség az egyesületi tagok alkotásait. Most az Ady a modern képzőművészetben program megvalósítására vállalkoztak, amit a Magyar Művészeti Akadémia támogatott. A Bartók1 Galéria adott helyet a jelenlegi tárlatnak. Keresve sem lehetett volna jobb helyet találni a belvárosi polgárok társaságának, mint a Gellért Szálló melletti kiállító hely. Varga-Amár László festőművész volt a kurátor, és meg is rendezte a tárlatot. Különös véletlen, ha vannak véletlenek, hogy Kolozsváron 46 képzőművész a tárlat nyitása előtt egy nappal ugyanebben a témában fejezte ki művészi mondandóját Adyról. A Bartók1 Galériában 15 alkotótól láthatott a publikum műveket.

A fotó eszközeivel fejezi ki a költőről elgondolt érzéseit Simon Csilla. Egy ismert Ady portrét keményített ki, grafikai hatásúvá téve az egykori fotót, mintegy emlékeztetve a fényképezés hőskorára a dagerrotípia hangulatát idézve. Két színes fotográfiája pedig arról tanúskodik, hogy a világítás, a beállítás fontos tényező számára.

 

SimonCsilla.jpg

 

Berend Iván a finom lelkiségű költőt idézi meg két képével. Azt az Adyt, aki nem bízik magában, nem kellően bátor és ennek követeztében depresszióba fordul lelki világa, dekadens érzéseket fejez ki verseivel. A pasztelles hatású felületkezelés arra utal, hogy a kiállító nem leplezi érzelmeit a költő iránt. Legutóbbi alkotói korszakában fotóalapról indítja képeit Guti J. Soma.

 

GutiJSoma.jpg 

 

A rusztikus felületű munkája egy régi ajtó erezetétről készült felvétel, amit kiszínez és ebben az esetben egy Ady-verset rak a felületre. Nevezetesen Az elsüllyedt utak című négysorosának eredeti kéziratát applikálta a kompozícióba, amit 1909-ben vetett papírra a költő. Homolya Gábor nem tért el a kiállítás szellemiségétől, mert munkájának címe H-Adyhajó. Az alkotása nem másra, mint egy hegedűre épül. A hajó vitorláján egy Adyról készült grafika látható, és a poéta két verse került rá. A csonkolt Magyarország térképét helyezte el a mű alsó részén.

A tiszta képletek világának szellemében alkot Kéri Mihály. Kiállított olajképe Adynak a népköltészethez közeli verseit idézi, mint a „Felszállott a páva a vármegye-házra, Sok szegény legénynek szabadulására.” Sejtelmesen szerkesztett a háttér, amibe éles határvonalakkal egy geometrikus forma lép be.

Nem manipulatív, nem a virtuális világban keresendő László Dániel műveinek ábrázolásmódja. A kép a képben felfogásban készült egyik opusa, mintegy megidézve Ady önfeltárulkozását. Épületrészletek, benne boltívek és figurák vannak a látott valósághoz közeli, de mégis elmosódottan megfestett képein. Pató Károly linómetszete egy különös munka. A költő verseinek szimmetrikus formavilágát idézi a kép. Ismerős a játék: találja meg a két kép közötti különbséget. A kiállított fekete-fehér hangolású grafikán csak látszólag lehet a kép mindkét oldalán egyforma motívumot találni. A gesztusfestészet eszközeivel hat a nézőre Puha Ferenc erre az alkalomra bemutatott képe. A vörös és fekete színek eleven konfliktusa a Héjanász az avaron című vers hangulatát hozza vissza, idézi a néző emlékezetébe. A kép felületén csupa dinamika, csupa mozgás mindenütt.

Szikrázó, kirobbanó energiákat olvashatunk le Révész Ákos festményeiről. Belső késztetései széles gesztusok képében látnak napvilágot. Nem zabolátlan a látvány, mert a kiállító egy olyan pillanatot ragad meg alkotás közben, amikor a mozgás és nyugalom egyszerre van jelen a kompozíción. Így válik egésszé a mű. Segesdi Bori porcelánplasztikája egy gömb és egy betűrengetegből álló lap látványát nyújtja. Ezekre égette rá Ady Endre három versét.

 

Segesdi.jpg

 

A szerelem, a szeretetvágy olvasható ki a sorokból. Illetve a „Minden egész eltörött” gondolat szkeptikus világlátása helyett a kerámiaművész alkotásáról a játékosság és a rend összhangját olvashatjuk le. Széchy Bea könyvek plasztikai hatását használja mondandója kifejezésére. Ezekkel a domború felületű munkákkal emlékezik Adyra. A ritmusok halmozásával komponált művei által az önkifejezés intelligensen szerkesztett vizuális dokumentumai jelennek meg a néző előtt. A formák és színek harca érhető tetten Székács Zoltán mozgalmas felületű képein. A tikok sejtelmes világa sok Ady-műre igaz. Ennek a megfejtésére nem kell ismeretelméleti analizálásra vállalkoznunk. A kiállított festmények lendülete, a hatást szolgáló barna és fekete színek különös alkalmazása, a felület rusztikussága ezt közel hozza számunkra.

Tóth Pitya István a szokatlan képzettársításokkal operáló Ady gondolatkörében egy olyan munkát állított ki, amelyen a figura mögött nem létező virágszirmokat ábrázol gazdag mezőben. Az oldalt fekvő alak szájában egy szál, a szirommal együtt, ebből a furcsa növényből. Szürreális és groteszk az egész kompozíció. A magányos Adyt jeleníti meg Varga Amár László. A költő a mi tájunkon Messiás, küldetéstudattal él, ezért küzdés az élete. A festő középre komponálta a figurát, két oldalt elnyújtott helyzetben laza motívumok láthatók. A vátesz-szerep a magyar valóságban a festők számára is sokszor megadatott. Erre hívja fel a figyelmet a kiállítás kurátora és egyben rendezője. Varga Edina festészete a meditatív Adyt juttatja eszünkbe. Pasztelles hangulatú képén mintha fotelban ülne, elgondolkodva a poéta. Nem az ésszerűsség, hanem az érzelmek szabad áramlása, az álmok szertelen szárnyalása, amit műve sugall. Talányos minden, mint Ady költészete.

Ráadásul nem ért véget az egyesület ez évi munkája, mert a Somogy megyei Almamelléken, művésztelepen folytatták a szellemi eszmecserét. Bíró József vállalkozó rendelkezésükre bocsájtotta pazar felszerelésű vendégházát, ahol formálódik egy kortárs állandó kiállító hely megvalósítása is a mecénás jóvoltából. Szeptember 12-ig meg lehet tekinteni ezt a szellemi izgalmat kínáló tárlatot.

 


Főoldal

2019. szeptember 03.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Balassi műfordítói nagydíj 2019Több mint 40 kiadó az őszi Margó fesztiválonPesText Fesztivál szeptember végén Géczi János kapta a Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját
Ütőér
Szabó T. Anna tárcái Szív Ernő tárcáiSzálinger Balázs tárcái Sándor Zoltán tárcái
Versek
Halmai Tamás versei Vörös István versei Farkas Wellmann Éva: Inferno Oláh András versei
Prózák
Kötter Tamás: BosszúvágyTóth Erzsébet: Én lettem volnaSzilasi László: Kései házasságHaász János: Apa csak egy volt
Kritikák
Levelek a magyar hétköznapokrólMúlt(kút)ba merülés - Oláh András verseskötetéről Kárpátalja, a halott földTúl a teljességen - a 361°-ról
Drámák
Darvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pere
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA