Hírek
 A Noszlopi SE, a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány és a Magyar Írószövetség idén is megrendezi a Nagy László Emléktúrát
|
|
Bővebben... |
Ilia Mihály rovata
Vári Fábián László kötetéről
"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...
Görgey Gábor verseiről
„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről
...
Bővebben...
Lanczkor Gábor prózájáról
"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről)
...
Bővebben...
Rónay László beszélgetőkönyvéről
„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet” - Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről”
...
Bővebben...
Déry Tibor balatonfüredi évei
Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...
Tárca
Hartay Csaba tárcája
„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium"
...
Bővebben...
Orcsik Roland tárcája
„A szerelő kivette az akkumulátort és azóta nem tudok életet lehelni a rádióba. tudom a kódot, de valamit rosszul csinálok. Nagymama vagyok, ehhez mérten kérem a kedves és érthető!!! s...
Bővebben...
Benedek Szabolcs tárcája
„Amikor megláttam a Batthyány-örökmécsesnél, megörültem, mert évek óta nem találkoztunk. Nem tudtam, mi van vele. Valójában sose tudtam." (tárca Hazai Attiláról)
...
Bővebben...
Poós Zoltán tárcája
„arról ábrándozott, hogy felpakolja az IFA-ra a Marshallt, maga mellé ülteti a Fender Statót, és elmegy a haverjaival fellépni Békéscsabára, a Téglába, vagy azon is túl, Tokióba, a Bu...
Bővebben...
Király Levente tárcája
„ilyenkor rendszerint kiabálni kezdett, hogy nem érti, miért épp egy teljesen bekattant asztrofizikust adtak mellé, aki abban hisz, hogy a Napon élet van, és hogy a fény az ő kisugárzásuk...
Bővebben...
Helyszíni tudósítások
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Nem szabad feledni
Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én
...
Bővebben...
Szépirodalom és közélet
„a várakozás nagyságával, eufóriájával nem volt összhangban a rákövetkező több mint kijózanodás" (Farkas Wellmann Éva tudósítása Ács Margit békéscsabai estjéről)
...
Bővebben...
Itt a tavasz
Akkor csak úgy lazán, OJD-sen - ejszen vóna egy áthidaló megoldás. Nagy Hajnal Csilla helyszíni tudósítása a Szépírók Társasága tavaszi Ir(T)ás táboráról
...
Bővebben...
Magunknak csináljuk?
H. Molnár Ákos helyszíni tudósítása a XVIII. JAK Tanulmányi Napokról, melyet Helyben vagyunk címmel rendeztek meg Pécsen
...
Bővebben...
Statisztikák
Tartalom találatai : 6988559
|
|
A rendszerváltozások megjelenítései a irodalomban
(képes tudósítás a Magyar Írószövetség székházában rendezett konferenciáról)
Március 6-án, pénteken a Magyar Írószövetség Bajzai utcai székházában A rendszerváltozások megjelenítései az irodalomban címmel rendezett tudományos konferenciát a szövetség kritikai szakosztálya. Az egész napos tanácskozáson tizennégy előadó vizsgálta a nagy társadalmi átrendeződés irodalmi implementációit az elmúlt húsz év próza-, vers- és drámairodalmában. Pécsi Györgyi, a rendezvény egyik szervezője előzetesen úgy nyilatkozott a kezdeményezés céljairól, hogy az érdekelte őket, visszhangzik-e a kor az irodalomban.
 Ács Margit köszöntője
 Szantmártoni János, Bíró Gergely a közönség soraiban  Az elnöklő Vasy Géza
Falusi Márton Az értelmiség útja az esszéhatalomhoz című előadásában a rendszerváltozás idején kibontakozó írói esszéisztikák véleményformáló erejét, alapvető irányultságait rendszerezte, elemezte. Falusi osztályozása a közösségi érdekeltségű kérdéseket kibontó esszéistát a személyes életvilágot problematizálóval állítja szembe. Előbbiekhez soroltak közül a konferencián többek között Albert Gábor, Csurka István, Czakó Gábor, Fekete Gyula szövegeit vizsgálta. Az esszé műfaját mint a nemzetközösségről való gondolkodás legproduktívabb eszközét írta le az előadás.  Falusi Márton az esszéhatalomról Cs. Nagy Ibolya Sütő András naplójegyzeteiben kereste a rendszerváltozást, mármint a romániait. A Sütő-napló izgalmas szöveg ebből a szempontból is, átjön rajta a várakozás, a reménykedés, a lelkesedés '89 decemberében. És a csalódás alig egy hónappal később – a romániai magyar ellenzék kiszorul az új rendet kialakítók asztalától, marad a zsarnokság, másfajta, de marad, és már nincs messze a Fekete március (20-án a Görgény-völgyéből érkező román bányászok Marosvásárhely főterén összecsapnak a tüntető magyar tömegekkel, Sütőt a fél szemére megvakítják).
 Cs. Nagy Ibolya  Hallgatóság
Vasy Géza Lírai tükör című eladásában a rendszerváltozást előkészítő szellemi áramlatokat kereste Csoóri Sándor és Nagy Gáspár verseiben, Ekler Andrea Kányádi Sándor költészetének közösségi érdekeltségű témákat mozgató műveit elemezte Költői reflexiók a rendszerváltozásra a magyar irodalomban címmel, Márkus Béla a hatalommal való kollaborálás módozatait, ezek irodalmi megjelenítéseit vizsgálta Esterházy Péter Kukorelly Endre, Páskándi Géza műveiben.
 Vasy Géza  Ekler Andrea  Márkus Béla
Füzi László (Gion Nándor késői novelláit elemezve) azt mutatta be, hogy rendszerváltozás létrehozta új világ hogyan válik az irodalom témájává, milyenként jelenik a valóság a szövegekben. A kiábrándultság és az értékvesztés szervezi a késői Gion-prózát, az létező világ maffiára és bűnözésre szűkül, valamint a háború utóhatásaira. Nála az utca csak gettó, a nők kurvák, a főhősként ábrázolt írót se érdekli más a pénzen és a konyakon kívül. A Védőszentek a fenyők között című elbeszélés főhősének testvérét pedig egyszerűen lelövik. Nem a harctéren, nem a délszláv háború zavaros embertelenségei részeként. A szomszéd lövi agyon. Csak mert kell neki a ház. A rendszerváltozás Gionnál (ebben az értelemben) nem a zsarnokság felszámolása, de a szellemi és morális nyomor megfékezhetetlenné válása.
 Füzi László
 Németh Zoltán és Urfi Péter a nézők között
Bíró Gergely a közelmúlt két nagy regénypályázatának díjazott műveit mutatta be és értékelte. Mindkét pályázat kiírásában szerepelt szempontként a valóságábrázolás. A legjobbnak ítélt (azóta könyv alakban is megjelent, vagy kiadás alatt álló) művek elemzéséből kiderült, hogy az ezredforduló után született szövegek szerzői már nem képesek azonosulni a rendszerváltozás körül társadalmi mozgások heroikusságával, az államszocializmus szétrázódása vagy direkt (és kisszerű) politikumként (Nagy Gábor Álmatlanok és álmodozók című regényében), vagy érthetetlen és értelmetlen, a háttérben futó, a személyes életvilágban csak kulisszaként szereplő folyamatként (Kiss Judit Ágnes A keresztanya című regényében) jelenik meg. A nagyszerűség, a magától értetődő igazságok, a szent szabadságtörekvések - ezek kiestek a rendszerváltozás értelmezési tartományából.
 Bíró Gergely  Czigány György a nézők között Bertha Zoltán Erdélyi sorsképek a fordulatról című előadásában pazar felkészültséggel tekintette át az erdélyi irodalom rendszerváltozás-ábrázolásait. A száznál több szerzőt, művet felsorakoztató, rengeteg idézettel gazdagított előadás nemcsak az élvonalba tartozó írók munkásságát fogta át, de bepillantás engedett a kevésbé ismert alkotók valóságábrázolási törekvéseibe is.
 Bertha Zoltán világirodalmi kontextusban vizsgálta Grendel Lajos és Talamon Alfonz prózavilágának közösségi aspektusait. A valóságábrázolás módozatai, a megváltozó világhoz való viszonyulás itt nem nemzeti sorskérdésként, hanem az európai szellemtörténet szerves részeként jelentek meg.
 Szilágyi Zsófia
Toldi Éva a vajdasági magyar irodalom társadalomábrázoló törekvéseit tekintette át (Majoros Sándor, Balázs Attila, Szakmány György, Kontra Ferenc, Tari István és mások műveinek elemzésével), Elek Tibor a rendszerváltozásnak a kortárs drámában megjelenő alakváltozatait vette számba, Sturm László Karátson Gábor, Orosz István és Rott József esszéisztikus regényeiben kereste a társadalmi átalakulás irodalmi implementációit, Ács Margit az újabb szociográfiákban megjelenő, a rendszerváltozás kísérőjelenségének tekinthető mezőgazdasági eredeti felhalmozódás mechanizmusát, illetve ennek ábrázolási lehetőségeit mutatta be.
 Toldi Éva  Elek Tibor beszéde zárta a konferenciát. Ez nem előadás volt, inkább egy nagyszabású esszé hangzó nyelvi változata, rendkívül határozott állásfoglalásokkal. Pécsi a rendszerváltozás kiváltotta katarzist, illetve annak elmaradását, az elmaradás okait tárgyalta. Szemében a rendszerváltozás után kialakult új társadalmi rend az állam zsarnoksága helyett a tőkevezérelt ízlésbeszűkítés zsarnokságát hozta el. A rendszerváltozás esztétikai értelemben vett legfontosabb következménye pedig az, hogy a demokrácia a továbbiakban nem egy érvényes szabadságmetafora. -szt-  Pécsi Györgyi  Darvasi Ferenc, Varga Zoltán a közönség soraiban  Publikum Főlap
|
|
Frissek
Nagy László Emléktúra
A Noszlopi SE, a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány és a Magyar Írószövetség idén is megrendezi a Nagy László Emléktúrát
...
Bővebben...
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Hartay Csaba tárcája
„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium"
...
Bővebben...
Nem szabad feledni
Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én
...
Bővebben...
Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük
„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...
Szépírók közgyűlés
A Szépírók Társa-ságának május 16-i közgyűlésén Mészáros Sándort választották elnöknek a Petőfi Irodalmi Múzeumban
...
Bővebben...
Kürti László versei
Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója
 „a világban jelen lévő emberi szenvedés mérséklését, majd megszüntetését pedig a tudatosan választott kihalásban látja" (Koczka Szilárd írása David Benatar könyvéről, a Better Never to Have Been-ről)
|
|
Bővebben... |
Vatikáni napló
Sztakó Zsolt olvasó-naplója Karol Sidor Vatikánsky dennik (Vatikáni napló) című könyvéről
...
Bővebben...
A viskó
Limpár Ildikó olvasó-naplója William P. Young A viskó című regényéről
...
Bővebben...
Hugo Cabret
Lovász Andrea olvasó-naplója Brian Selznick A leleményes Hugo Cabret című könyvéről
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója (összes)
Szépirodalom
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Kürti László versei
Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Győri László versei
Az orosházi származású, Budapesten élő költő Horizont, Rendetlenség és Félhomály című művei a 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Péter Erika versei
A Csodavárás, a Kottalapok, A múlt foglalatában és az Évtizednyi remény című művek, melyek a legújabb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Csík Mónika versei
A vajdasági költő Három szín: piros, Három szín: kék és Három szín: sárga című költeményei, melyek a legújabb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Színház
Várszínház 49. évad
A Shakespeare-bemutatók mellett többek közt Goldoni-, Székely János- és Erkel Ferenc-művekből, valamint jazz-, blues-, nép- és világzenei programokból válogathat a közönség nyáron Gyu...
Bővebben...
Három új magyar dráma
Farkas Wellmann Éva írása a XVII. Magyar Drámaíró Verseny gálaestjéről, Egressy Zoltán, Garaczi László és Szabó T. Anna darabjainak a bemutatójáról
...
Bővebben...
A drámaverseny cikke
Kihúzták a Magyar Nemzet Hétvége mellékletéből azt a - Rákosi Mátyás életét bemutató kiállításról szóló - cikket, melynek alapján Egressy Zoltánnak, Garaczi Lászlónak és Szabó...
Bővebben...
Niedzielsky Katalin blogja
Niedzielsky Katalin a 3. csapat próbafolyamatáról, Koltay Gábor Szabó T. Anna darabjából készülő rendezéséről ír (a színészek: Fehér Tímea, Gubik Petra, Katkó Ferenc, Kovács Edit, ...
Bővebben...
Tari Sarolta blogja
Tari Sarolta Egressy Zoltán darabjáról ír, melyet Marton László rendez és a 2-es csapat próbál: Csomós Lajos, Gulyás Attila, Kiss Ramóna, Komáromi Anett, Liszi Melinda és Presits Tamá...
Bővebben...
Megkérdeztük
Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük
„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...
Megkérdeztük Fehér Bélát
„Az irodalom végül is komoly játék. Annyira komoly, hogy egy könyvben bármi megtörténhet" (Darvasi Ferenc beszélgetett a Kossuthkifli szerzőjével)
...
Bővebben...
Benedek Szabolcsot kérdeztük
"Nehéz eldönteni, hogy mi a lektűr és mi az úgynevezett magasművészet. Nem látok áthatolhatatlan határokat, sőt talán határokat sem" (Szepesi Dóra beszélgetése A vérgrófról)
...
Bővebben...
Temesi Ferencet kérdeztük
Szepesi Dóra beszélgetése Temesi Ferenc Bartók című könyvéről, amely júniusban, a Könyvhétre fog megjelenni az Alexandra Kiadó gondozásában
...
Bővebben...
Megkérdeztük a drámaírókat
Elek Tibor beszélgetett a XVII. Magyar Drámaíró Verseny résztvevőivel: Egressy Zoltánnal, Garaczi Lászlóval és Szabó T. Annával
...
Bővebben...
Kritika, esszé
A hétköznapok líraisága
„a történetek szereplői és a szereplők mondatai is ismerősek" (Huszár Tamara kritikája Tóth Krisztina Pixel című kisprózakötetéről)
...
Bővebben...
Hamiskártyások
Héjja Julianna Erika „Aki a vak szerencse pajzsa alatt izzadoz..." című tanulmánya, melyben egy az 1830-as években tevékenykedő, gyulai hamiskártyás társaságról ír
...
Bővebben...
Tejmozi
„egyik fő erénye éppen az, hogy nem bántóan kitárulkozó, nem elviselhetetlenül szenvedélyes, ömlengő vagy hatásvadász" (Darvasi Ferenc kritikája Balla D. Károly könyvéről)
...
Bővebben...
Verhovina madarai
„Épp, amikor a legsúlyosabb, legfontosabb szavak, mondatok, gondolatok kaphatnának figyelmet, végeredményben már fölösleges a beszéd" (Tóth Tünde kritikája Bodor Ádám könyvéről)
...
Bővebben...
Felszabadult költészet
Farkas Wellmann Éva kritikája a 2012/2-es Bárkából Lövétei Lázár László Zöld. 12 ecloga című könyvéről, mely az Erdélyi Híradó Kiadónál jelent meg
...
Bővebben...
Beszélgetések
Beszélgetés Géczi Jánossal
„Egy irodalmi ambícióval megáldott vagy megvert ember, aki biológus, rögtön identitászavarokkal találja szemben magát. És értetlenséggel" (Szabó Tibor Benjámin interjúja)
...
Bővebben...
Beszélgetés Oravecz Imrével
„anyámat kifejezetten idegesítette, hogy én olvasok, nem hogy meséket mesélt volna nekem" (a Kossuth-díjas íróval Kiss László beszélgetett)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 20.
„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 19.
„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 18.
„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...
Képzőművészet
Szentendre-Fót
Wehner Tibor beszéde, amely Borgó festőművész dr. Hann Ferenc emlékének szentelt kiállításának a megnyitóján hangzott el Szentendrén
...
Bővebben...
Gnandt János 60
Banner Zoltán beszéde, melyet a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett Gnandt János-kiállítás megnyitóján mondott el
...
Bővebben...
holó Hóbel László képeiről
„holó Hóbel egy olyan világot keres, amely tökéletes áttetsző, amelynek nincs árnyéka. Keresi, még akkor is, ha ilyen nem létezett és vélhetőleg nem is fog" (Szilágyi András írása)...
Bővebben...
Új kiállítás a Jankayban
Szilágyi András írása a hatvanéves Szeverényi Mihály festőművész a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett, ünnepi tárlatáról
...
Bővebben...
Arnóti András kiállításáról
"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...
|
Impresszum
Kedves Sándor, hamarosan olvassuk, é...
Impresszum
Tisztelt Szerkesztőség! Kérem szívesk...
Csík Mónika prózája