Helyszíni tudósítások
A rendszerváltozások megjelenítései a irodalomban
(képes tudósítás a Magyar Írószövetség székházában rendezett konferenciáról)
Március 6-án, pénteken a Magyar Írószövetség Bajzai utcai székházában A rendszerváltozások megjelenítései az irodalomban címmel rendezett tudományos konferenciát a szövetség kritikai szakosztálya. Az egész napos tanácskozáson tizennégy előadó vizsgálta a nagy társadalmi átrendeződés irodalmi implementációit az elmúlt húsz év próza-, vers- és drámairodalmában. Pécsi Györgyi, a rendezvény egyik szervezője előzetesen úgy nyilatkozott a kezdeményezés céljairól, hogy az érdekelte őket, visszhangzik-e a kor az irodalomban.
Ács Margit köszöntője
Szantmártoni János, Bíró Gergely a közönség soraiban
Az elnöklő Vasy Géza
Falusi Márton Az értelmiség útja az esszéhatalomhoz című előadásában a rendszerváltozás idején kibontakozó írói esszéisztikák véleményformáló erejét, alapvető irányultságait rendszerezte, elemezte. Falusi osztályozása a közösségi érdekeltségű kérdéseket kibontó esszéistát a személyes életvilágot problematizálóval állítja szembe. Előbbiekhez soroltak közül a konferencián többek között Albert Gábor, Csurka István, Czakó Gábor, Fekete Gyula szövegeit vizsgálta. Az esszé műfaját mint a nemzetközösségről való gondolkodás legproduktívabb eszközét írta le az előadás.
Falusi Márton az esszéhatalomról
Cs. Nagy Ibolya Sütő András naplójegyzeteiben kereste a rendszerváltozást, mármint a romániait. A Sütő-napló izgalmas szöveg ebből a szempontból is, átjön rajta a várakozás, a reménykedés, a lelkesedés '89 decemberében. És a csalódás alig egy hónappal később – a romániai magyar ellenzék kiszorul az új rendet kialakítók asztalától, marad a zsarnokság, másfajta, de marad, és már nincs messze a Fekete március (20-án a Görgény-völgyéből érkező román bányászok Marosvásárhely főterén összecsapnak a tüntető magyar tömegekkel, Sütőt a fél szemére megvakítják).
Cs. Nagy Ibolya
Hallgatóság
Vasy Géza Lírai tükör című eladásában a rendszerváltozást előkészítő szellemi áramlatokat kereste Csoóri Sándor és Nagy Gáspár verseiben, Ekler Andrea Kányádi Sándor költészetének közösségi érdekeltségű témákat mozgató műveit elemezte Költői reflexiók a rendszerváltozásra a magyar irodalomban címmel, Márkus Béla a hatalommal való kollaborálás módozatait, ezek irodalmi megjelenítéseit vizsgálta Esterházy Péter Kukorelly Endre, Páskándi Géza műveiben.
Vasy Géza
Ekler Andrea
Márkus Béla
Füzi László (Gion Nándor késői novelláit elemezve) azt mutatta be, hogy rendszerváltozás létrehozta új világ hogyan válik az irodalom témájává, milyenként jelenik a valóság a szövegekben. A kiábrándultság és az értékvesztés szervezi a késői Gion-prózát, az létező világ maffiára és bűnözésre szűkül, valamint a háború utóhatásaira. Nála az utca csak gettó, a nők kurvák, a főhősként ábrázolt írót se érdekli más a pénzen és a konyakon kívül. A Védőszentek a fenyők között című elbeszélés főhősének testvérét pedig egyszerűen lelövik. Nem a harctéren, nem a délszláv háború zavaros embertelenségei részeként. A szomszéd lövi agyon. Csak mert kell neki a ház. A rendszerváltozás Gionnál (ebben az értelemben) nem a zsarnokság felszámolása, de a szellemi és morális nyomor megfékezhetetlenné válása.
Füzi László
Németh Zoltán és Urfi Péter a nézők között
Bíró Gergely a közelmúlt két nagy regénypályázatának díjazott műveit mutatta be és értékelte. Mindkét pályázat kiírásában szerepelt szempontként a valóságábrázolás. A legjobbnak ítélt (azóta könyv alakban is megjelent, vagy kiadás alatt álló) művek elemzéséből kiderült, hogy az ezredforduló után született szövegek szerzői már nem képesek azonosulni a rendszerváltozás körül társadalmi mozgások heroikusságával, az államszocializmus szétrázódása vagy direkt (és kisszerű) politikumként (Nagy Gábor Álmatlanok és álmodozók című regényében), vagy érthetetlen és értelmetlen, a háttérben futó, a személyes életvilágban csak kulisszaként szereplő folyamatként (Kiss Judit Ágnes A keresztanya című regényében) jelenik meg. A nagyszerűség, a magától értetődő igazságok, a szent szabadságtörekvések - ezek kiestek a rendszerváltozás értelmezési tartományából.
Bíró Gergely
Czigány György a nézők között
Bertha Zoltán Erdélyi sorsképek a fordulatról című előadásában pazar felkészültséggel tekintette át az erdélyi irodalom rendszerváltozás-ábrázolásait. A száznál több szerzőt, művet felsorakoztató, rengeteg idézettel gazdagított előadás nemcsak az élvonalba tartozó írók munkásságát fogta át, de bepillantás engedett a kevésbé ismert alkotók valóságábrázolási törekvéseibe is.
Bertha Zoltán
Szilágyi Zsófia világirodalmi kontextusban vizsgálta Grendel Lajos és Talamon Alfonz prózavilágának közösségi aspektusait. A valóságábrázolás módozatai, a megváltozó világhoz való viszonyulás itt nem nemzeti sorskérdésként, hanem az európai szellemtörténet szerves részeként jelentek meg.
Szilágyi Zsófia
Toldi Éva a vajdasági magyar irodalom társadalomábrázoló törekvéseit tekintette át (Majoros Sándor, Balázs Attila, Szakmány György, Kontra Ferenc, Tari István és mások műveinek elemzésével), Elek Tibor a rendszerváltozásnak a kortárs drámában megjelenő alakváltozatait vette számba, Sturm László Karátson Gábor, Orosz István és Rott József esszéisztikus regényeiben kereste a társadalmi átalakulás irodalmi implementációit, Ács Margit az újabb szociográfiákban megjelenő, a rendszerváltozás kísérőjelenségének tekinthető mezőgazdasági eredeti felhalmozódás mechanizmusát, illetve ennek ábrázolási lehetőségeit mutatta be.
Toldi Éva
Elek Tibor
Pécsi Györgyi beszéde zárta a konferenciát. Ez nem előadás volt, inkább egy nagyszabású esszé hangzó nyelvi változata, rendkívül határozott állásfoglalásokkal. Pécsi a rendszerváltozás kiváltotta katarzist, illetve annak elmaradását, az elmaradás okait tárgyalta. Szemében a rendszerváltozás után kialakult új társadalmi rend az állam zsarnoksága helyett a tőkevezérelt ízlésbeszűkítés zsarnokságát hozta el. A rendszerváltozás esztétikai értelemben vett legfontosabb következménye pedig az, hogy a demokrácia a továbbiakban nem egy érvényes szabadságmetafora.
-szt-
Pécsi Györgyi
Darvasi Ferenc, Varga Zoltán a közönség soraiban
Publikum
2009. március 12.
