Helyszíni tudósítások

 

Petrik Béla

 

A Nagy Gáspár Irodalmi

és Művészeti Díj átadása

 

A hagyományokhoz hűen a díjátadásra – a járvány utáni helyzetben már ismét közönség és barátok előtt és Nagy Gáspár májusi születésnapjához igazodva –, ebben az évben a Nagy Gáspár Alapítvány által a szellemi örökség fenntartása érdekében létrehozott bérbaltavári szülőházban került sor.

Az alapítvány Nagy Gáspár életműve kapcsán az erkölcsi-szellemi képességeket, a tehetséget, hűséget, a bölcsességet kívánja felmutatni, mellyel a magyar szellemiség magasabb rendű céljaiért küzdött, s amely útmutató mindazok számára, akik a közösség érdekében kifejtett alkotómunkát tekintik hivatásuknak. E célok szolgálatával kívánja az alapítvány elősegíteni a magyar kultúra, irodalom és a hozzá kapcsolódó társművészetek (képzőművészet, színház- és filmművészet, zene) értékeinek bemutatását, népszerűsítését, különös figyelemmel a XX. század második felétől kezdődően létrejött alkotásokra.

 

PB1.jpg
Az ünneplő közönség és barátok a pajtában (Fotó: Rajner Ágota)

 

E célok és az értékmegőrzés érdekében idén kilencedszer adták át a Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díjat. A díjat idén a Nagy Gáspár Alapítvány mellett Budakeszi város, Vasvár önkormányzata, és a Tamási Áron Alapítvány támogatta – Nagy Gáspár életének fontos színhelyeinek mai képviselői –, azzal a céllal, hogy minden évben egy alkalommal, Nagy Gáspár költő május 4-ei születésnapjához kötődően elismerje egy olyan alkotó teljesítményét, aki Nagy Gáspár költői-közéleti munkásságának szellemiségéhez kapcsolódóan kiemelkedő irodalmi, művészeti értéket hozott létre. A díjat olyan személy kaphatja, országhatároktól, állampolgárságtól függetlenül, aki szakmai, művészi alkotói tevékenységével és magánéleti példamutatásával képviseli, felmutatja és gyarapítja a magyarság irodalmi, művészeti értékeit. 2014-ben első alkalommal egy fiatal költő, a Hitel szerkesztője, Falusi Márton vehette át, másodszor Tóth László, Dunaszerdahelyen élő költő, író és műfordító, harmadszor Mórocz Zsolt esszéista, negyedik alkalommal a képzőművészetekben alkotó, Budakeszin élő Keresztes Dóra festő- és grafikusművész, animációs filmrendező, ötödször a kuratórium a díj tágan meghatározott szellemiségére figyelemmel, nem egy irodalmár részére, hanem egy, a társművészetekben jeles szerkesztő, rendező, filmkritikus „kamerás ember”, Pörös Géza, hatodik alkalommal Ekler Andrea kritikus, irodalomtörténész, Görömbei András hű tanítványa, a Nagy Gáspár életmű értő, a nemzeti értékek korszerű és hiteles, a kortárs magyar irodalom példaértékűen alázatos és elkötelezett kutatója vehette átvehette át.

2020-ban a járványhelyzet miatt szűk körben, a budakeszi Nagy Gáspár Városi Könyvtárban került átadásra a díj, Léka Géza költő, író, szerkesztő részére, aki – a tavaly elhunyt – Monostori Imrétől, a díj kuratóriumának elnökétől vehette azt át. A 2021-es díjátadáson Papp Endre, a díj kuratóriumának tagja adta át a díjat N. Pál József irodalom- és sporttörténésznek, akit Pécsi Györgyi irodalomtörténész méltatott.

A díjat a kuratórium ebben az esztendőben Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő részére ítélte oda, laudációt Papp Endre irodalomtörténész, főszerkesztő tartott.

 

PB2.jpg
Cs. Nagy Ibolya Pelyach Istvántól, a kuratórium elnökétől veszi át a díjat,
Papp Endre méltatását követően

 

Cs. Nagy Ibolya a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar–néprajz–népművelés szakán végzett, 1970-ben előbb az Egyetemi Élet című egyetemi újsághoz került újságírónak, majd 1974-ben a Hajdú-Bihari Napló kulturális rovatához. 1988-ban az akkor alakuló Csokonai Kiadó főszerkesztője lett, a kiadó privatizációja után pedig, 1995-ben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen létesített Kossuth Egyetemi Kiadóé, egészen 2008-as nyugdíjba vonulásáig. Irodalmi, színháztörténeti tanulmányokat, illetve kritikákat ír, köteteket szerkeszt, rendez sajtó alá, a jelenkori anyaországi és határainkon túli magyar irodalom és színháztörténet kutatójaként számos tanulmány, esszé, kritika szerzője. 1992-ben a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat, 1998-ban a Csokonai Színházkritikusi-díjat, 2000-ben a Tamási Áron-díjat, 2015-ben a József Attila-díjat kapta meg.

A díjátadáson a jelenlévők Nagy Gáspárra az Öröknyár című versszínházi előadással emlékeztek, amelyet verseiből és megfigyelési aktáiból Ekler Andrea irodalomtörténész, szerkesztő állított össze, s amelyet Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek adtak elő.

 

PB3.jpg
Tallián Mariann és Lázár Balázs,
háttérben Nagy Gáspár és Cseres Tibor
az Írószövetség nevében koszorúz
a Hősök terén, Nagy Imre és társai újratemetésén

 

A versszínházi előadás Nagy Gáspár „rendszerváltó” versei mellett a III/III-as akták róla szóló jelentéseiből épül fel, bemutatva a kommunista diktatúra működési mechanizmusát, a költő közéleti szerepvállalásnak lényegét, a rendszerváltás után születettek számára is érthetővé téve az elnyomó hatalom működését és természetét, Nagy Gáspár költészetének egyik legfontosabb vonulatát. Az előadásban a két színész kettős szerepben látható, egyfelől a lírai én szerepében, másfelől az államhatalom megtestesítőiként.

 

PB4.jpg
Tallián Mariann és Lázár Balázs

 

Az emlékház előadások számára kialakított pajtája mint színpad is két részre oszlott, egy személyes és egy hivatalos térre, amelyből a színészek át-átlépnek, közvetlenül is a játéktérbe helyezve, az események részesévé téve a nézőket is, miközben korabeli, Nagy Gáspár életéhez kötődő fényképek vetítésével is megidéződik a diktatúra és a rendszerváltás időszaka.

 

PB5.jpg
Tallián Mariann és Lázár Balázs.
Háttérben Nagy Gáspár szavalja
a 301-es parcellában „elhíresült” versét.

 


Főoldal

2022. május 12.
Gömöri György tárcáiVöröskéry Dóra tárcáiEgressy Zoltán tárcái Banner Zoltán tárcái
Erdész Ádám: Melyik a járható út?Mátkaság a dinasztikus érdekek árnyékában
Mohai Aletta: VérpacaMagyar Dániel új rövidprózái
Ha sok a meggy, akkor kevés a búza?Mi baja Medárdnak a kólóval, és mit keres az özönvíz Eleken?
Csillag Tamás verseiDebreceni Balázs: Börtönversek / KarantényekBánki Éva verseiSzálinger Balázs: A rózsaablak
Bene Zoltán: Pest-BudaMárton László: Apa a túlvilágonDarvasi László: Tóth elvtársNagy-Laczkó Balázs novellái
Márton László: Nibelungok. Kriemhild bosszújaZalán Tibor: MiskaGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: A gyulai vérfürdőMárton László: Nibelungok – Ötödik felvonás
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKAEMMI_log__.jpgpku_logo.png