Helyszíni tudósítások

 

Kovács Újszászy Péter

 

Későtavaszi dialógusok

 

Május 22-e és 23-a közt az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a Fiatal Írók Szövetsége, valamint a Babeș-Bolyai Tudományegyetem másodszorra szervezte meg a Kolozsvár-dialógusok rendezvénysorozatot. A rendhagyó irodalmi estekkel és városnézéssel egybekötött konferenciának a BBTE bölcsészkara, a Vallásszabadság Háza, valamint a Bulgakov Irodalmi Kávéház adott otthont. A május 22-ei tanácskozásra délelőtt tíz órától került sor a bölcsészkar épületében. A borongós, szeles idő ellenére szép számban összegyűlt a szellemidézésre hangolódó közönség, a rendezvény ugyanis idén a Házsongárd légió nevet kapta. A plenáris előadássorozatot T. Szabó Levente irodalomtörténész, a bölcsészettudományi kar magyar ügyekért felelős dékánhelyettese nyitotta meg, aki az emblematikus sírkert panteon-jellegének vizsgálatát helyezte Házsongárd-kutatásai középpontjába. Értekezésében T. Szabó arra is felhívta a figyelmet, hogy a Házsongárdi temető igen rövid idő alatt vált a kulturális turizmus egyik fő attrakciójává, ami a személyessé válás könnyű prédájává tette a helyet. Ennélfogva pedig több lehetőség adódik a nemzetek közötti versengésre. Demeter Zsuzsa irodalomkritikus, a Helikon irodalmi folyóirat kritika rovatának szerkesztője egyik esszéjét osztotta meg az érdeklődőkkel, amelynek problémafelvetéseként a Házsongárdi temető és az Utunk folyóirat kapcsolódási pontjait kutatva vonta le a végkövetkeztetést: a temető és az irodalom világa kéz a kézben jár. Sárkány Tímea, a BBTE BTK egykori hallgatója többéves Hervay-kutatásait vetette össze a sírkert múltjával és jelenével. A kutató két Hervay-kötet halálmotívumait vizsgálta meg. Mind a Kettészelt madár, mind pedig a Lódenkabát Keleteurópa szegén című kötetek szövegkorpuszát szorosan áthatja a halál és az élet dualitása. Bányai Éva Tompa Andrea és Diószegi Anna regényeiről beszélt, külön kiemelve a Házsongárd-reprezentációk sokszínűségét. Az előadást követően Korpa Tamás költő, a FISZ elnöke György Péter esszéjét olvasta fel, amely szorosan kapcsolódik a rendezvény ez évi témájához, amellett foglalva állást, hogy „Halottaiban él e város”.

 

Korpa_Karacsonyi.png
Korpa Tamás és Karácsonyi Zsolt

 

Sánta Miriám a Foccault-féle heterotípiákat hívta segítségül, hogy a halál konkrét és szimbolikus tereit vizsgálhassa négy erdélyi költő munkásságában. A fiatal irodalomtudós Visky András, Markó Béla és Codău Annamária szövegeiben kutatta a Házsongárdhoz kapcsolódó megjelenési formákat. A szerdai előadássorozatot Balázs Imre József zárta, aki az idén megjelenő Kolozsváros antológia válogatott műveiben vizsgálta meg a sírkert előfordulásának megannyi formáját. Az első napot a Hervay85 – „Felnőttem, ugye?” elnevezésű meghívásos irodalmi pályázat eredményhirdetésével egybekötött felolvasás koronázta a Bulgakov tetőterében. Az esemény szervezője a Fiatal Írók Szövetsége, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Helikon volt. Az est házigazdája, André Ferenc a Hervayval ápolt kapcsolatukról kérdezte a meghívottakat: Sánta Miriámot, Kali Ágnest, Sárkány Tímeát, Varga László Edgárt, valamint jelen beszámoló szerzőjét. Sánta Miriám gyerekkorára vezette vissza a kiváló költővel való első találkozást. A kortárs szerző a Kobak könyvén keresztül szeretett bele Hervay munkásságába. A Méhes György-debütdíjjal kitüntetett Kali Ágnes kamaszkorát nagyban meghatározta a Zuhanások című vers, amelynek sorait ma is őrzik szentgyörgyi szobájának falai, sőt saját bevallása szerint testvéri kötelék fűzi a múltszázad virtuóz lírikusához.

 

Hazsongard_egyutt.pngA beszélgetés résztvevői

 

Sárkány Tímea a Hervay-jelenséget démonként értelmezi, ennek ellenére a versekből visszaköszönő otthontalanságot Hervay-kutatásai során könnyen magáévá tette. Varga László Edgár amellett foglalt állást, hogy Hervay egy olyan költő, akinek a verseire való rezonálás mindnyájunk komolyabbik énjét igényelte. A beszélgetés végén André kiemelte, nem irigyli a zsűrit, ugyanis a beérkezett pályaművek mindegyike nagyon mélyreható, nívós alkotás. Alapos mérlegelés alapján a bírálóbizottság úgy döntött, hogy a harmadik helyet György Alidának és Gondos Mária Magdolnának ítéli oda, a dobogó második fokán Varga László Edgár végzett, az első helyezést pedig Sárkány Tímea érdemelte ki. A FISZ különdíjával pedig jelen beszámoló szerzőjét tüntette ki Korpa Tamás.

Az irodalmi minifesztivál második napján délelőtt a Korzo Egyesület munkatársai rendhagyó házsongárdi sétára kalauzolták az érdeklődőket, ahol meglátogatták a sírhely nevezetesebb nyughelyeit. A sétát kerekasztal-beszélgetés követte, Belső Házsongárd, egy sírkert szimbolikája címen. A beszélgetés után újabb beszélgetésre került sor a Vallásszabadság Házában, amely ezúttal Az identitás szakrális és hétköznapi terei címet viselte. A rendezvénysorozatot Király László, Visky András és Markó Béla felolvasása zárta, „Itt alszanak a boldog rokonok” címmel.   

 

A fényképeket Péter Blanka készítette.


Főoldal

2019. május 28.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Szív Ernő tárcáiSzálinger Balázs tárcái Sándor Zoltán tárcáiSzabó T. Anna tárcái
Versek
Szondy György verseiMohácsi Balázs verseiSzilágyi András verseiSzálinger Balázs: A Duna, Suránynál
Prózák
Kései házasságHaász János: Apa csak egy voltCsabai László: HármanPapírváros-szilánkok
Kritikák
Túl a teljességen - a 361°-rólNyelvek, világok, határok - Tóth László Wittgenstein szóvivőjérőlAz árulás testi kényszereRóni a kilométerek mondatait
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA