Helyszíni tudósítások

 
IMGP3046.jpg 

 

Jónás Ágnes

 

Jókai Annára emlékeztek

a Petőfi Irodalmi Múzeumban

 

A szó teremtette meg a világot, s ha elhallgat, megszűnik a világ. Beomlott a világ, Jókai Anna meghalt” –mondta Kozma Imre szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke a Jókai Anna tiszteletére rendezett esten a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol gyászoló családtagok, barátok, kollégák és tisztelők emlékeztek meg a június 5-én, életének 85. évében hosszan tartó betegség után elhunyt Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas íróról, a Magyar Művészeti Akadémia, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, valamint a Digitális Irodalmi Akadémia tagjáról június 15-én.

 

IMGP3019.jpg

 

A Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében fekete szalaggal átkötött gyertya és egy Jókai Annát ábrázoló kép fogadta a gyászoló közönséget. Az emlékestet Regenhart Anna Blanka csellóművész nyitotta meg játékával, majd Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. „Jókai Anna talán az utolsó azok közül, akik mértékadó módon befolyásolni tudták az irodalmi életen kívüli közösséget is. Generációjának egyik legtudatosabb alkotója, a magyar irodalom nagyasszonya volt. Úgy élt, ahogyan írt, és úgy írt, ahogyan élt. Megmaradt annak, ahogyan pályája elején indult: egy feltörekvő, 20. századi polgárlánynak, aki keményen is tudott fogalmazni, ha kellett, vagy ha éppen a kritika irodalmon kívülinek bélyegezte őt” – kezdte beszédét a főigazgató, s hozzáfűzte: életútja, az irodalomban, közéletben betöltött szerepe senki máshoz nem hasonlítható a 20. század második felében, a 21. század elején. „Olyan alkotó volt, akit a közösség állapota foglalkoztatott, a közösség érdekében fáradhatatlanul végzett megbízásával saját világát, saját népes olvasótáborát, a polgári közönség egészét nézte, miközben minden cselekedetét áthatotta a vele született igényesség, a szépre, a jóra, a boldogságra vágyás törekvése, egyfajta tökéletes állapot keresése” – emelte ki. Beszédében az írónőt példamutatónak nevezte, mert az általa átélt és átérzett társadalmi problémákból erőt merített, nem uralkodott el rajta a csüggedés, inkább igyekezett másokon is segíteni, elkötelezett magyar polgárként ellenfelei érdekében is bármikor képes volt a végsőkig elmenni. Hangsúlyozta, hogy Jókai Annát az intézmény évtizedek óta hívének, barátjának és támogatójának tudhatta, rendszeres vendége volt a háznak, számos munkatárshoz személyes jó viszony fűzte.

 

IMGP3068.jpg
Prőhle Gergely

 

Ezt követően levetítették a Petőfi Irodalmi Múzeum Tárgyeset című sorozatának egy részletét, melyben Jókai Anna vall kedvenc tárgyairól, a tárgyak világáról magánélete és alkotásai tükrében.

Élete utolsó fél évétől eltekintve egy rendkívül életerős, tevékeny embert, szellemet ismertünk meg benne, akin mintha nem fogna az idő. Utolsó éveiben is elegáns, fiatalos külsővel bírt, sokat vállalt, sokat teljesített.  Most átlépett a kapun, elindult oda, ahonnan még nem tért vissza senki” – mondta Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) irodalmi tagozatának vezetője. Hangsúlyozta azt is: a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett írónő életművének utolsó nagy irodalmi teljesítménye az Átvilágítás című, most megjelent memoárregény, amelyben a műfajban is szokatlan őszinteséggel és önkritikával ír életútjáról.

Jókai Anna életművében rejlő tanításokból számomra a legfontosabb üzenet, hogy ha mindenki először saját magában keresné, és ha megtalálta, igyekezne kigyomlálni a rosszat –kezdve a rosszindulaton, a tehetetlenségen a mások hibáztatásig, rágalmazásáig –, akkor jobbá lenne a világ, több lenne benne a megértés, a megbocsátás és a szeretet.”

Ezt követően Császár Angela színművész előadásában hangzott el részlet Jókai Anna Breviárium című, 2005-ben kiadott gondolatgyűjteményéből, majd levetítették az Írók Otthon című, az MMA által készített portrésorozat egy részét, melyben az írónő vall a kemény realizmustól a spirituális realizmusig tartó írói útjáról.

 

IMGP3023.jpg

 

Vasy Géza irodalomtörténész hangsúlyozta: Jókai Anna azok közé a művészek közé tartozott, akiket elkerülhetetlenül foglalkoztatott az élet és halál ellentéte, a kérdés, hogy mi történik a halál után. Minderre a választ kisgyerek korától kereste, és egyre bizonyosabban a keresztény istenhitben, Krisztus útmutatásában útmutatásban találta meg, miközben egyszerre volt avatott mestere a naturalisztikus cselekményes formáknak, a modern poétikai eljárásoknak és a spirituális realizmusnak. „Minden művéből az mutatkozik meg, hogy az írónő az útkeresőnek az a típusa volt, aki közelebb tudott jutni ahhoz az igazi úthoz, amely az ő számára rendeltetett. Hitt abban, hogy alkotásaival jobbá teheti a világot, s szemléletében nem az értelmiségi, hanem az értelmes életre, az Istennek tetsző létezésre esik a hangsúly” – mondta az irodalomtörténész, aki szerint Jókai életműve, segít abban, hogy hogy eligazodjunk a hétköznapok világában, és rátaláljunk az emberszabású, hiteles életutakra.

Kozma Imre szerzetes a szentírás szavával emlékezett az íróra, felidézte egy régi beszélgetésüket, melyben az Istennel való kapcsolatról és a szeretetről beszélgettek. Arra biztatott, hogy őrizzük meg szívünkben Jókai Anna emlékét, s ne feledkezzünk meg arról, hogy hátrahagyott életműve mind nemzetünknek, mind az egyetemes kultúrának javát szolgálja, mert biztos tájékozódási pontokat rögzített arról, hogy mit jelent fiatalnak, öregnek, magyarnak, európainak lenni.

„A próféták erkölcsi bátorsága jellemezte, felelősségteljes értékítélet és kivételes intelligencia birtokosa volt, közvetítő volt az ember és egy felsőbbrendű világ között, az igazságosság és igényesség emblematikus alakja volt egy olyan korban, amikor az élők a holtakra irigykedtek. A haza és a magyarság iránti szeretet vezérelte, társadalmi helyzete, világnézetbeli felfogása senkit sem zárt ki köréből, miközben mindenki felismerhette, hányadán is áll vele” – fogalmazott.

 

J__kai3.jpg
Jókai Anna korábban a PIM-ben

 

Császár Angela az írónő Az önző gyász című művéből olvasott fel, a megemlékezés végéhez közeledve Prőhle Gergely főigazgató tájékoztatott a temetés időpontjáról: Jókai Annát június 26-án, hétfőn 9 órakor ökumenikus szertartás szerint búcsúztatják a Magyar Szentek Plébánián Budapesten.

Az est az MMA portrésorozatának Ne féljetek! Jókai Anna élete és művészete című filmjével zárult.

 

Fotók: Petőfi Irodalmi Múzeum


Főoldal

2017. június 18.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Versek
Zalán Tibor verseiCsider István Zoltán slamjeiKiss Judit Ágnes limerickjeiKodolányi Gyula: Az idő egészéből
Prózák
Kiss László: Tisztelt Miniszterelnök Úr!Kiss Judit Ágnes: A női princípiumFekete Vince humoros prózái Hagymavágás gyorsan, egyszerűen
Kritikák
Minimalista körkép - Fekete Vince válogatott kötetérőlÁll a bálAz apokalipszis táncosaiA csalás nem ámítás - Kürti László könyvéről
Esszék, tanulmányok
A dilemmás költő - Közelítések Csoóri Sándor kései verseihez Ilia Mihály: Háromszéki orvosokA radikális hasonlóság elve Csoóri Sándor költészetébenCsoóri Sándor és a „bartóki” modell
Drámák
Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: Rendezés
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA