Hírek

Gion Nándor pályázat

gionnandorA szenttamási Gion Nándor-emlékház és az újvidéki Fórum Könyvkiadó közös pályázatot hirdetett novella, regény, ifjúsági regény írására, illetve Gion műveinek szerb nyelvű fordítására

Bővebben...

Ilia Mihály rovata

Vári Fábián László kötetéről

"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...

Görgey Gábor verseiről

„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről ...
Bővebben...

Lanczkor Gábor prózájáról

"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről) ...
Bővebben...

Rónay László beszélgetőkönyvéről

„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet”  -  Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről” ...
Bővebben...

Déry Tibor balatonfüredi évei

Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya  Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...

Bejelentkezés



Tárca

Nagy Zsuka tárcája

„Beszélgettünk. Hogy jók voltunk. Vidéken is van. Irodalom. Meghogy az irodalmárok jobb fejek. Mint a nyelvészek" ...
Bővebben...

Bödőcs Tibor tárcája

„Olvassanak Hrabalt, vagy vásároljanak mosómedvét!!" (a hazai stand-up comedy egyik kiválósága írt Bohumil Hrabal halálának 15. évfordulójára) ...
Bővebben...

Murányi Sándor Olivér írása

„Hűséges férj és mindenkire azonnal rámászó kan - egyszerre. Az egyhelyszínes esküvő évfordulóját átalussza, másnap kanadai kirándulást ígér" ...
Bővebben...

eS Kiss Judit tárcája

„Még néhány megálló és leszállok, kikapcsolom a zenét, csöng a telefonom, a kijelzőn Aajani, a férjem. Mikor érkezem már, még öt perc, mondom. Azért Aajani, hogy ő legyen az első a...
Bővebben...

Becsy András tárcája

„Anya nagyon magas, és amikor mérges, még magasabb lesz, megnő. Érdekes. A kislányom még a csípőjéig sem ér fel" ...
Bővebben...

Helyszíni tudósítások

Egy szál rózsa

Fodor György helyszíni tudósítása Géczi János és Szabó Tibor Benjámin január 30-i békéscsabai beszélgetéséről ...
Bővebben...

Ünnepi Bárka-est

Niedzielsky Katalin helyszíni tudósítása az évértékelő, lapszámbemutató  estről, melyen Kiss Judit Ágnes és Fekete Vince kapták meg a folyóirat 2011. évi díját ...
Bővebben...

A túlélők

Farkas Wellmann Éva helyszíni tudósítása a palicsi szimpóziumról, melynek témája Kosztolányi Dezső, Csáth Géza művei és azok kortárs irodalomra gyakorolt hatása volt ...
Bővebben...

Költői portrék

Szakács István Péter tudósítása Bálint Tamás, Farkas Wellmann Éva, Márkus András és Noszlopi Botond közös székelyudvarhelyi könyvbemutatójáról ...
Bővebben...

Székely irodalmi humor

Tóth Kata írt helyszíni tudósítást Fekete Vince, Muszka Sándor és Orbán János Dénes békéscsabai székely estjéről a BárkaOnline-nak ...
Bővebben...

Hírcsatorna

Köszönjük

 

Statisztikák

Tartalom találatai : 6179455

Támogatóink

 

 

bekesmegyehu



nka



bekescsabahu

PDF Nyomtatás E-mail


Békés Pál




Békés Pált kérdeztük gyermekirodalomról, drámasikerekről és a Semmi bajról



Író, drámaíró, meseíró, műfordító. Műveit és díjait hosszú volna felsorolni… „Csak semmi egyszer volt, hol nem volt, csak semmi ódivatú bevezetés, vágjunk a közepébe!” – idézem meseregényéből, A kétbalkezes varázslóból. S bár én is szívesen vágnék a közepébe, ha tudnám, hol a közepe. Ön szerint mi körül forog írói világa?

Nem hiszem, hogy valami körül forogna. Valóban különböző műformákban írok, de tulajdonképpen véletlenszerűen adódott, felkérésre, hogy színdarabot kezdtem írni és majdhogynem egy kósza ötlet nyomán, hogy mesét. Janikovszky Éva megerősített és azt mondta, hogy csak így tovább. Neki pedig lehetett hinni. Legelsőként, már egyetemista koromban prózával és fordítással kezdtem foglalkozni, ezek mindmáig tartanak.


A kétbalkezes varázslóról az a hír járja, hogy lehetett volna belőle egy Harry Potter. Mi a véleménye Önnek erről?

Ha nem magyarul születik, talán messzebb juthatott volna. De hogy az én meseregényemből „koppintották” a Harry Pottert, az egyszerűen marhaság. Egyszer voltam olyan bolond, hogy amikor megkérdezett erről az RTL klub akkor, ahelyett, hogy röviden azt feleltem volna: nem, három percben válaszoltam. Ők megvágták egy percre, amiből az derült ki, hogy igen. Hiszen hát így durranás. Mindösszesen annyi történt, hogy amikor én A kétbalkezes varázslót megírtam, akkor a könyv bizonyos részeit az akkori Artisjus lefordította angolra és elküldte harminc nyugati könyvkiadónak, melyek nagyon nem válaszoltak. Miért kellett volna nekik egy meseregény Kelet-Európából? Ezek közül az egyik az a kiadó volt, amely később a Harry Pottert is megjelentette. Ennyi.


Az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Szekciójának elnökeként - és magánemberként - mennyire tartja fontosnak a mesét?

Alapvetően és egyre inkább. Hadd tágítom a dolgot: a gyerekeknek szóló irodalmat. Látható a világon egy olyan tendencia, hogy szépirodalmat egyre kevesebb ember olvas, de az olvasók halmazán belül, a gyerekek viszonylag „kevésbé keveset” olvasnak. Ebből az következik, hogy a gyerekeknek szóló könyvkiadás arányaiban nő. Tehát kell, hogy legyen jó irodalom a még elérhető és megragadható olvasóknak – vagyis a kisebbeknek. A másik szempont: ha nem tudjuk elkapni, megszólítani, az írott kultúrához láncolni a gyerekeket, akkor egész egyszerűen nem marad ember, aki a hatrétegű, esztéták által körbeajnározott magas irodalmat képes lesz elolvasni. Az egyetlen mód egy bármifajta magaskultúra olvasóközönségének megőrzésére a gügyögés-mentes, színvonalas, magával ragadó gyerekirodalom.


Előző regénye, a Csikágó gangregény műfaja is saját lelemény. („A Csikágó, az a hetedik kerületnek a Thököly és a Dózsa György út, illetve a Damjanich és a Rottenbiller utca által határolt színtelen négyszöge”.) A kritika szerint a gangregény inkább novellafüzér, mintsem regény. Na de miért gang?

A „gangregény” valahol az alcím és a műfajmeghatározás határán lebeg. A gang ebben az értelemben szójáték: gang, mint függőfolyosó, másrészt pedig a „geng”, az amerikai „gang”, vagyis az a banda, ahova a gengszterek tartoznak. A szójátékon túl a történetsorozat első részének fontos szereplője egy olyan férfi, aki a budapesti Csikágó gangjairól kerül az amerikai Chicago gengjeibe és oda-vissza jár e között a két világ között az első világháborút követően, a nagy válság idején. Egyébként, műfaját tekintve a novellaregény jól ismert kategória. Nagyszerű művelői voltak-vannak, hogy csak a huszadik századi klasszikusokat említsem, például James Joyce, Dublini emberek című könyve, vagy bizonyos értelemben Iszaak Babel Lovashadserege. De novellaregénynek tekinthető Bodor Ádám Sinistra körzet című kötete is. Ebben a műfajban az egyes történetek között a szálak erősebbek, mint hogyha egymástól független novellák lennének, ugyanakkor zárt, kerek egységekről van szó, a szálak nem úgy nyúlnak a kötet végéig, ahogyan egy regényben. Valahol a kettő között lebeg, úgyhogy: gangregény. Egyébként a Csikágónak elkészült a hangoskönyv változata és őrült jó lett, mert  Kulka János zseniális!


A Félőlény 17 éves, öt bemutatója volt, legutóbb Franciaországban és Lengyelországban…

Legutóbb? Székelyudvarhelyen láttam, két héttel ezelőtt, a székelyudvarhelyi társulat előadásában, nagyszerű volt. Akkor mondjuk ez a hatodik. Persze a Félőlény eredetileg meseregénynek született.


A másik darab,
A női partőrség szeme láttára ősbemutatója 1987-ben volt a Madáchban, azóta Oroszország több városában, Párizsban, Genfben is bemutatták, francia nyelvterületen tíz év alatt huszonkét bemutatója volt.

Sőt, San Franciscoban is játszották, franciául, az ottani francia közösség akkora, hogy alkalmanként színielőadásokat rendez a maga számára.


Ön szerint miért van ezeknek a daraboknak ekkora sikere?

A színdarabok sorsát megjósolni nem lehet, én legalábbis nem tudom. A női partőrség szeme láttára Magyarországon egyetlen egyszer került színre, és bár akkor sikere volt, de azóta nem mutatták be. A magyar színházi gondolkodásmódnak van egy tőlem meglehetősen idegen és távolságtartással kezelt szokása, hogy ami már egyszer volt, az lefutott. Ráadásul mindez a rendszerváltás előtt történt – egy korszakkal korábban. Azóta, legnagyobb sajnálatomra többé nem mutatták be. Viszont nagy örömmel tapasztalom, hogy másutt meg járja a maga útját. A művek függetlenednek az írótól, felragyognak vagy eltűnnek és ez nem feltétlenül szól a minőségükről.


A
Semmi baj indító novellája a Biztos. Arról szól, hogy 56-ban, a 7 hónapos kori élményeiből mi maradhatott meg. Az az érzésem, hogy Ön szerint minden, ami történik velünk, születésünktől fogva, sőt, a felmenőkkel történtek is, meghatározóan hatnak sorsunkban.

Igen, úgy gondolom, hogy az ember azokból a eseményekből tevődik össze, amik megtörténtek vele. De ami az elődeimmel történt, velem is megtörtént, hiszen, mindannyiunk életében, akár a történelem, akár a magánélet sorsfordulói vagy véletlenei kapcsán az a kérdés: életben maradunk-e vagy sem, kihullunk-e a rostán, vagy sem. Bizonyos értelemben folytonos fenyegetettségben élünk, tudunk róla, vagy sem. Sokszor nem mi magunk, hanem csakis a lutri, a véletlen, a szerencse dönt. Ha az ember idősebb szemtanúkkal beszél a háborúról, az a torzkép alakulhat ki benne, hogy az egész világégés valójában elképesztő szerencsesorozat volt. Hiszen akikkel beszélünk, mind túlélték - csakis a kivételes kevesek tudják elmesélni mi történt a frontokon vagy a lágerekben. Én borzasztóan fontosnak tartom, hogy az előző generáció történeteit összegyűjtsem, tároljam magamban, mert úgy gondolom, hogy én a folytatásuk vagyok. És mert éppen most távozik az a generáció, amelyik felnőtt fejjel élte meg a háborút és még érdemben tud róla mondani valamit. S mivel az ember képtelen tanulni a mások tragédiájából, fölmerül a lehetőség: ha egy ilyen nemzedék és vele ez a tudás távozik a világból, akkor ingatagabbak leszünk – nélkülük erősebben ki vagyunk  téve annak, hogy valami hasonló újra történik.


„Na, ez az évszázad is eltelt valahogy.” – összegzi ironikus látásmódjával legújabb kötetét, a könyv hátsó borítóján található Birtokviszonyaim című rövid szöveg utolsó mondatával. Az elmúlt 25 év prózáiból válogatott, régi és újabb novellái és bélyegei (rövidprózák) találhatók benne. Mit szól ahhoz, hogy Örkényhez, Mándyhoz és Kafkához hasonlítják?

Az Örkény Istvánnal való szellemi rokonságot büszkén vállalom. De szeretném jelezni, hogy a magyar irodalmi köztudatban az „egyperces”, ez a nagyszerű szótelitalálat, a rövid, groteszk látásmódú, gyakran, bár nem mindig csattanóra hegyezett rövidprózát jelenti. Örkény utolérhetetlen volt ebben, valóban újat alkotott, de azért ne feledjük, hogy egypercesei három sortól öt oldalig terjedő írások és nem a terjedelmük, hanem a szemléletük fogja őket együvé. A bélyegek viszont alapvetően, - szemben az Örkény-írások többségével – valóban történetek. Tehát nem csupán egy-egy fölvillanó kép, egy-egy nagyon erős állapotrajz, hanem szabályos eleje-közepe-vége történet sűrűsödik össze benne. Én éppenséggel szabtam magamnak egy bizonyos keretet: egy bélyeg körülbelül száz szó: a magyar nyelv nagyon sűrű és tömör tud lenni, és a mi szavaink hihetetlenül sok információt hordoznak. A huszadik században zseniális mesterei voltak ennek a műfajnak, és az ötlet, a „bélyeg” formáját tekintve inkább származik Hemingwaytől, aki a 20-as években vignetták címen írt egy sorozatot, rövid, kondenzált történetekkel. A novellatömörítés nagymestere az én szememben ő, tőle tanultam nagyon sokat Örkényen kívül. A rövid történet egyébként a 20. századot végigkísérő műfaj, sok mindenre képes. Talán a bélyegek is elfoglalják majd a maguk helyét ebben a műfaji tarkaságban.


Sok kedvencem van, de mégis, ha egyet kell mondani, a
Volt egyszer egy telefon. Meg A csajok, A srácok - a 14-14 soros osztálytalálkozós téma. Önnek melyik a kedvence? Miért?

Nekem nem egy kedvencem van. Amikor végigolvastam a régebbi írásaimat azzal a gondolattal, hogy olyan kötetet szerkesztek, amely tartalmaz régi elemeket, tehát régi épületek tégláit, de én mégis újat szeretnék, akkor például az egyik kedves novellámat, - ami talán a legsikeresebb volt, azt hiszem, hét nyelvre fordították le -, kihagytam a kötetből. Ez A nyelvlecke című novella, ami arról szól, hogy James Joyce Horthy Miklósnak ad angol nyelvleckét 1905-ban Polában, az isztriai félszigeten. De ez kimaradt, mert az új kötet, a Semmi baj más irányt vett. A könyveknek van egy bizonyos önmozgásuk, és ha ezt erőszakkal igyekszünk befolyásolni, ártunk nekik.


Mivel foglalkozik  mostanában?

A nyaram, meg a kora őszöm arról szólt, hogy újra elsüllyedtem egy XIX. századi klasszikus regényben. A Vígszínházban bemutatják  Stendhal Vörös és fekete című művét, egykoron színpadra írta Illés Endre. Ez egyrészt kiváló átdolgozás, másrészt az eltelt idő sok port szitált rá, ezt kellett lefújni róla. Az igazán nagy írók műveivel való munkálkodást, az adaptációt, a fordítást, mindig tanulási folyamatnak fogtam föl. Annyit soha nem tanultam az irodalomból és a világból, mint amikor például húsz évvel ezelőtt rádióra alkalmaztam a Háború és békét, nyolc darab, egyenként 60 perces részben. Újra kellett olvasni, betűről betűre, átgondolni és megcsinálni belőle azt, amire a megrendelés vonatkozott. Ki az, aki felnőtt fejjel a Háború és békét vagy a Vörös és feketét újraolvassa? Csak legyintünk, naná, ismerem, de pontosan mit ismerünk, mire emlékszünk? A másik feladatom, hogy fordítok, méghozzá egy dupla csavarral, ami szintén őrült érdekes: valaha, 20 évvel ezelőtt én fordítottam magyarra Vlagyimir Nabokov Lolita című regényét. Most az Edward Albee által színpadra alkalmazott regényt fordítom, amelyben állandóan tetten érem Albee-t: hol és mit vett ki Nabokov regényéből, hol és mit másított rajta. Fordítási, dramaturgiai feladat és tanulnivaló egyszerre. Azon kívül két nem akármilyen szerzővel, Nabokovval és Albeeval lehet egyszerre foglalkozni. Amikor ezeknek a végére érek, nekilátok az új könyvemnek és igyekszem semmi egyébbel nem foglalkozni, csak belesüppedni egy új történetbe.




                                                (Szepesi Dóra)

Békés Pál: VOYAGER (próza)
Kolozsi Orsolya kritikája Békés Pál két kötetéről








Főlap

Hozzászólások (0)
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!

 

Frissek

Arnóti András kiállításáról

"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...

Drámapályázat

A Békéscsabai Jókai Színház, a Magyar Írószövetség és a Bárka folyóirat egyfelvonásos drámapályázatára tíz nappal a meghirdetése után már tíz egyfelvonásos mű beérkezett a sz...
Bővebben...

Trendi lett az olvasás?

„Az elmúlt években a Harry Potter-láz új színezetet adott az ifjúsági könyvek piacának" az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közleménye szerint ...
Bővebben...

Csehy Zoltán versei

A krummbachtali fürdő, a Nagyapámék, a Boszorkány, a Néha és a Vízi nimfák című versek a legújabb, 2012/1-es Bárkából ...
Bővebben...

Nagy Zsuka tárcája

„Beszélgettünk. Hogy jók voltunk. Vidéken is van. Irodalom. Meghogy az irodalmárok jobb fejek. Mint a nyelvészek" ...
Bővebben...

Kukorelly Endrét kérdeztük

„Azt hiszem, nem kell sokat írni, de amit csinálsz, csináld meg a legjobban. Legalábbis próbálkozz" (Huszár Tamara beszélgetése a Reggel az egyik istennő című kötetről) ...
Bővebben...

Gion Nándor pályázat

A szenttamási Gion Nándor-emlékház és az újvidéki Fórum Könyvkiadó közös pályázatot hirdetett novella, regény, ifjúsági regény írására, illetve Gion műveinek szerb nyelvű fordí...
Bővebben...

Acsai Roland kötetéről

„a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés" (Szántó Magdolna a Hajnali kút című verseskönyvről) ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója

lovaszandrea1_copy„a siker-receptúra szótagra pontos alkalma-zásáról van szó" (Lovász Andrea Berg Judit Két kis dínó a zsírkréta korban című könyvéről írt)

Bővebben...

A tisztelt ház

„Soha jobbkor levenni a könyvespolcról Mikszáth Kálmán kötetét, mint most, hogy kiderült, nem létezik magyar politikai költészet, tehát van" (Kiss László A tisztelt ház című kötetr...
Bővebben...

Háyland

„Van egy ország, egy vidék: könyvben létezik csak" (Jenei Gyula Háy János Háyland című kötetéről) ...
Bővebben...

A kis kavics

„fennáll a veszély, hogy a regény a kiválóan kidolgozott részek ellenére darabjaira és alkotóelemeire esik szét" (Zólya Andrea Csilla Lovas Ildikó A kis kavics című regényéről) ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója (összes)

Bene Zoltán Sárközi György könyvéről ...
Bővebben...

Szépirodalom

Csehy Zoltán versei

A krummbachtali fürdő, a Nagyapámék, a Boszorkány, a Néha és a Vízi nimfák című versek a legújabb, 2012/1-es Bárkából ...
Bővebben...

Géczi János versei

A Fekete holló száll a szemében, a Nem marad más és a Tudom című költemények, melyek a legújabb, 2012/1-es Bárkában láttak napvilágot ...
Bővebben...

Balla D. Károly versei

„egy költőt látsz csupán, a friss sarat dagasztja / - őszön mereng, s a mélybe húzza le az ág"; a kárpátaljai költő Merengtél őszön és Régi mondat, régi tánc, régi képlet cím...
Bővebben...

Ünnepi szövegek

Fodor György, Becsy András, Kőszegi Barta Kálmán, Csapody Kinga, Banner Zoltán és Nagy Mihály Tibor a 2011-es Magyar Kultúra Napjára írott szövegei ...
Bővebben...

Ungvári László Zsolt versei

A sepsiszentgyörgyi költő Csontig átvilágít, Percekként a hangyák és Ezeréves csigaházként című művei a Napóra ciklusból ...
Bővebben...

Színház

Sebzettség

A tizedik alkalommal megrendezett, külföldi és magyar előadásokat is felvonultató Kortárs Drámafesztiválról Varga Anikó írt beszámolót ...
Bővebben...

Gyulai Várszínház 48. évad

Varga Anikó tanulmánya a Gyulai Várszínház 2011-es nyári előadásairól, amely a legújabb, 2011/5-ös Bárkában jelent meg ...
Bővebben...

Színházi töprengések

„A békéscsabai dramaturg, mint a buta, műveletlen és tehetségtelen színházi ember szinonimája (...), nem csak bántó és aljas, hanem ízléstelen is" ...
Bővebben...

Évadnyitó a Jókaiban

A Monte Cristo grófja, a Négy évszak, Az öreg hölgy látogatása, a Bolha a fülbe és a Varázsfuvola című darab is szerepel a Békés Megyei Jókai Színház 2011/2012-es programjában ...
Bővebben...

Az imposztor

Varga Anikó kritikája Spiró György darabjáról, melyet Árkosi Árpád rendezett meg Kovács Lajos főszereplésével a Gyulai Várszínházban ...
Bővebben...

Megkérdeztük

Kukorelly Endrét kérdeztük

„Azt hiszem, nem kell sokat írni, de amit csinálsz, csináld meg a legjobban. Legalábbis próbálkozz" (Huszár Tamara beszélgetése a Reggel az egyik istennő című kötetről) ...
Bővebben...

Megkérdeztük Potozky Lászlót

Darvasi Ferenc beszélgetett a fiatal erdélyi prózaíróval, akinek 2011-ben jelent meg első novelláskötete Áradás címmel ...
Bővebben...

Megkérdeztük Bodor Ádámot

„Filmen egyelőre azért nem látnám szívesen, mert bennem még mindig nagyon élénken él ennek a kitalált tájnak a képe" (Tóth Tünde beszélgetése a Verhovina madarairól) ...
Bővebben...

Megkérdeztük Kálmán Gábort

A beszélgetés apropóját a szerző első, Nova című regénye adta, mely nemrég jelent meg a Kalligramnál (Darvasi Ferenc beszélgetése) ...
Bővebben...

G. István Lászlót kérdeztük

„Épp úgy előfordul becketti ütődött monológ, mint hétköznapi-sivár kelet-európai szcenika vagy mai hangra áthangszerelt Füst Milán-os borongás" (Szepesi Dóra interjúja a Választóv...
Bővebben...

Kritika, esszé

Acsai Roland kötetéről

„a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés" (Szántó Magdolna a Hajnali kút című verseskönyvről) ...
Bővebben...

"Xavier"

Papp István írt tanulmányt róla, hogyan figyelte meg Kovács Imrét, a Néma forradalom szerzőjét a magyar politikai rendőrség ...
Bővebben...

Ilia Mihály írása

„Az egykori BM III/III-as és más osztályainak rám vonatkozó jelentéseiből közöltem már a Bárkában és Korunkban néhány részletet (...), most egy összefoglaló jelentést közlök itt...
Bővebben...

Három lírakötetről

Molnár Illés kritikája Magyari Andrea sztori, Lázár Bence András A teraszról nézni végig és Szőllősi Mátyás Aktív kórterem című könyvéről ...
Bővebben...

Nagy Koppány Zsoltról

„cseles, rendhagyó regényről van szó" (Szakács István Péter kritikája az Amelyben Ekler Ágostra - emlékezünk című könyvről) ...
Bővebben...

Beszélgetések

Bárka-körkérdés 20.

„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 19.

„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 18.

„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 17.

„Nagy kihívás volt az Élet és Irodalom egyik állandó tárcaírójának lenni. Mintha egy nagy elbeszélés díszletein dolgoztam volna egy éven keresztül" (Kiss László válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 16.

„két kötet[em] jelenhet meg: egy forráskiadvány a történész Márki Sándor naplóiból, s bízom abban, hogy lassan lezárhatom a régóta készülő Kner-monográfiámat is" (Erdész Ádám ...
Bővebben...

Képzőművészet

Arnóti András kiállításáról

"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...

Fajó János művészetéről

Banner Zoltán megnyitószövegének kiegészített és szerkesztett változata, melyet Fajó békéscsabai kiállításán, a Munkácsy Mihály Múzeumban mondott el ...
Bővebben...

Farkas Zsuzsa képgrafikáiról

„Képekben, látványos történetekkel mesél és játszani tanít minden gyermeket és felnőttet" (Grasl Bernadett esszéje a békéscsabai Jankay Galériában kiállított anyagról) ...
Bővebben...

Baji Miklós Zoltánról

Szombathy Bálint beszéde, melyet Baji Miklós Zoltán Csillagpor a folyosóról című békéscsabai kiállításának megnyitóján mondott el ...
Bővebben...

Interjú Baji Miklós Zoltánnal

Szombathy Bálint beszélgetése Baji Miklós Zoltán képzőművésszel, aki december 2-án töltötte be az ötvenedik életévét ...
Bővebben...

Utolsó hozzászólások