Versek

 Bende Tamás kozepmeret

 

Bende Tamás

 

 

kézenfekvő

 

a hang érvényes beszédmódot keres

újra tanulod a megszólalást

pakolod egymás után ami csak eszedbe jut

a szórend bizonyára nem helyes

és csupán remélheted hogy megértik

hogy értenek hogy értik ezt az egészet

ami belőled árad hogy felfogják

a jelentőségét a jelentését a hiánynak

mert valahonnan minden bizonnyal

hiányzol hiszen nem ott vagy ahol

eddig oly kézenfekvő

 

most pedig

igyekszel összefércelni a szakadásokat

sziszifuszi munka ez lassan haladsz

de hát szükségszerű így ne siettesd légy

türelmes magaddal amit nappal megjavítasz

gyönyörű pénelopé az éjszaka

sötétjében szétbontja úgyis

mit tehetnél hát

 

minden érkező válaszban

megszólításban és figyelemben

félelmetesen mélyre merülsz

 

 

nyílik a szem

 

és kissé homályosan látsz

az álom kristályai összekaristolták a könny-

csatornát kézfejeden örökkön száraz a bőr

nehéz fehér krémekkel kenni felesleges

minduntalan megsebeznek az ébredések

a nagypárnát reggelente magad mellett

találod szorítottad biztosan mintha test lenne

test ami legalábbis elbírja az ölelést

test ami elbír egy másik testet

 

 

valami visszavonhatatlan

 

2.

az arcod jut eszembe, megint csak az arcod, ahogy nézel magad elé, szemed mintha lehunyva, pedig csak a földet nézed, hosszú percekig, mozdulatlanul, nézed, és éppen megértesz valamit, komoly vagy, és talán szomorú is, mert olyasvalamit értesz meg, amit már rég meg kellett volna, és észre sem veszed, ahogy a szellő a hajadba kap, pedig a tenger felől jön, érezni a só szagát, összefogott hajadból csak néhány szálat szabadít ki, vinné magával őket, honnan tudni, hová, és vinné azt a piros sálat is, vinné az illatodat, oda talán, ahonnan épp hiányzol valakinek, és szemed mintha lehunyva, pedig csak lefelé nézel, lefelé, abba a repedésbe nézel, abba a szakadékba, és bizonyosan engem nézel, mert most érted csak meg, apró darabjaim milyen régóta is fekszenek már ott.

 

3.

északon, a szárazföld szélén egészen másmilyenek a házak, összekapaszkodó, lombtalan fák mögött találok rá erre az egyre, és azt gondolom, hogy ha valaha lesz házam, ilyet szeretnék, ilyen pirosat, piros tetővel, és fehér ablakkeretekkel, amik alkonyatkor szinte világítanak, biztosan itt fogok élni, itt, ahol csupa kékség vesz körül mindent, ahol olyan kék a tenger és az ég, mint a kabátod, ami évekig nálam maradt, bizonyára ebben a kékségben fogok élni, és egy pontosan ilyen házban ébredek majd reggelente, mosollyal és szorítással, úgy képzelem, lassú lesz akkor a létezés, ráérős és teljes, mert addigra megoldódunk, meglásd, és amikor egy este kinyúlt, kötött pulóverben a teraszon állunk majd, és figyeljük a tengerzúgást, beleszagolunk a sós levegőbe, és vállamra hajtod a fejed, akkor, pontosan akkor végleg megnyugszunk egymásban.

 


 

Főoldal

 

2014. július 04.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Szerkesztőségi információDarvasi László és a Magyar sellő BékéscsabánKonferenciával emlékeznek Oláh Jánosra a PIM-benBodor Ádám és Czakó Gábor részesült a Nemzet Művésze díjban
Ütőér
Szabó T. Anna tárcái Szív Ernő tárcáiSzálinger Balázs tárcái Sándor Zoltán tárcái
Versek
Szálinger Balázs: A siriusiakHodossy Gyula verseiLackfi János: A húsvirág zsoltáraSzékely Csaba Ady Endre-paródiái
Prózák
Tóth László: A fiatalember csúcsformábanDragomán György: Vulkánvizes lágytojásZombimedvék támadtak a migráns selyemfiúkraTemesi Ferenc: Méretségi vizsla
Kritikák
RendszerújraHideg bűnök - Székely Csaba: IdegenekA tömeg- és a bolytársadalom veszélyeiLevelek a magyar hétköznapokról
Drámák
Darvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pere
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA