Szarka Károly

 

Kolbász, pálinka és vérfürdő

 

 

Csabai kolbásszal és csabai pálinkával fogadnak a Thália Színház bejáratánál – mivel sem vegetáriánus, sem absztinens nem vagyok, nagy örömmel kezdek ismerkedni a dél-alföldi ízekkel a pesti Broadway közepén. Közben már muzsikál Ferenczi György és a Rackajam, ezzel veszi kezdetét Egy békés, csabai színházi nap címmel a Békéscsabai Jókai Színház rendezvénysorozata a Vidéki Színházak Fesztiváljának keretében.

 

Thália 1

Ferenczi György és a Rackajam

 

Az idő napsütéses, kora őszi, a kolbász pikáns, enyhén csípős, a pálinka meg tiszta és erős, olyan, amilyennek a jóféle magyar házi pálinkának lennie kell. A koncert még tart, amikor a színház aulájában a békéscsabai színházigazgató, Fekete Péter belekezd előadásába. A téma a különleges színházi terek kialakítása és működtetése, terítéken a Jókai mellett a társintézmények: az Ibsen Stúdiószínház, a Porondszínház és a Szarvasi Vízi Színház.

 

Thália 3

Fekete Péter előadást tart

 

A Stúdiószínházzal kapcsolatban a mozgatható, mobil nézőtérről hallunk, és egy elhúzható falról, amelynek segítségével szabadtérivé alakítható a terem. Szó esik a cirkusz világát idéző Porondszínház alacsony költségvetésű felhúzásáról, illetve hazai útjairól: az utóbbi években megfordult több fesztiválon is. A Szarvasi Vízi Színház a fentiekhez képest nagyobb kuriózum a különleges vízparti helyszín miatt.

A nyári színházi esték Békéscsabán és Szarvason is sikeresek voltak: ismert helyieket kértek fel egy-egy est házigazdájának, ingyenes programokkal csalogattak nézőket, a koncepció az volt, hogy minden nap történjen valami.

Az előadás után próbálom megközelíteni az aulában elhelyezett kis asztalkát, ahol további kolbászfalatok tűnnek fel, és persze némi pálinka, de a népszerű asztalka megközelítése szinte lehetetlennek tűnik. Szerencsére a bejárat előtt is tart még egy ideig a kóstoló, így nem maradok le semmiről.

A színházteremben az újdonságnak számító, hazai fejlesztésű színházi surround-rendszert mutatják be, amelyet a kőszínházak közül elsőként és egyedül Békéscsabán alkalmaznak. Fekete Péter büszkén meséli, sőt többször is megemlíti, hogy a létra tetején állva, csavarhúzóval a kezében ő maga is részt vett a szerelés munkálataiban. A rendszer bemutatása a szavak szintjén egy kicsit zavarosnak tűnik, elmélyültebb hangtechnikai ismeretek híján legalábbis nehéz kihámozni bármit is az Elek Sándor által elmondottakból.

A bemutató közben Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere szól néhány szót arról, hogy mit is jelent a város számára a színház, aztán hogy ne csak elméletet kapjunk, hallunk hangeffekteket, és Szomor György is elénekel egy dalt, amivel végre közelebb kerülünk a megoldáshoz: mintha moziban ülnénk, a hangok több irányból érkeznek, az oldalt elhelyezett hangládákat a bemutató kedvéért Békéscsabáról telepítették ideiglenesen a Tháliába.

A Jókai Színház kiadásában megjelenő Bárkát a főszerkesztő Elek Tibor képviseli, a folyóirat ez évi számaihoz és a drámaíró versenyekre megjelent különszámokhoz is hozzá lehet jutni.

A szakmai előadásokkal, baráti beszélgetésekkel és a kóstolókkal el is telik a délután, közben egy kicsit értetlenül állok a bejáratnál tartott ellenőrzőkapuk előtt. Persze benne volt a programban, hogy lesz check-in, motozás és security-akció, na meg szerencsére épp nincs nálam bomba, lőfegyver vagy kábítószer, de ha már az új színházi hangrendszer a jelen, megrémülök, hogy ez a szigorú ellenőrzés lesz a jövő. Mint a reptereken.

 

Thália 5

Check-in, motozás, security akció

 

De nem, szerencsére nem, mindez csak játék, tulajdonképpen a gengszterfilmekre emlékeztető esti előadás, a Lear király felvezetése. Engem könnyedén átengednek az ál-biztonsági őrök, ahogy többi férfitársam kapun történő áthaladása közben sem sípol a detektor, viszont a hölgyek táskájában valahogy rendre találnak egy-egy elkobzásra ítélt fegyvernek látszó tárgyat.

A fő attrakció tehát Shakespeare klasszikusának, a Lear királynak modern adaptációja egy fiatal, de tapasztalt angol, Chris Rolls rendezésében. A kezünkbe adott anyagból kiderül, hogy az előadás sok pozitív kritikát kapott Békéscsabán, de itt azért fanyalgó arcokat is látni. A maffiavilágba helyezett történetet eleinte valóban nehéz hova tenni, de a régies nyelvezet, illetve a napjainkra jellemző ruházat (öltönyök, bőrkabátok) és kellékek (mobiltelefon, pizzásdoboz) kontrasztja nem zavaró, az új hangrendszerrel megtámogatott vihar pedig kétségkívül hatásos.

Az első felvonást záró jelenet, Gloucester gróf megvakítása a Tarantino-filmek legkegyetlenebb és legbrutálisabb jeleneteit idézi, ami nem tesz rosszat a darabank. A színészek játéka is emlékezetes, többek között a Lear királyt alakító Kovács Frigyesé, a Gloucester grófot játszó Bartus Gyuláé, vagy az Edgart megjelenítő Czitor Attiláé. Kár, hogy a kolbász és a pálinka elfogyott: vérfürdő ide vagy oda, néhány falat és korty jólesne a hosszú nap végére is.

 


 

Főoldal

 

2013. szeptember 11.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Tündérkert
Kiss Tibor Noé: Tovább és továbbSopotnik Zoltán: Megismerni a metafizikátHorváth László Imre: Kedvenc olvasmányaimMaros András: Pisti és VerneTallér Edina: Bowie
Versek
Fecske Csaba verseiVaszilij Bogdanov őszikéiKántor Péter: Mikor a hegyre mentemHegedűs Gyöngyi: holdkorsóNagy Hajnal Csilla versei
Prózák
Sándor Zoltán: Elveszett emberekGrendel Lajos: Bukott angyalokNagy Koppány Zsolt: Ezúttal sem sikerültCsobánka Zsuzsa Emese: Megérinteni egy nőtSánta Gábor versei
Drámák
Mario és A VARÁZSLÓBartis Attila: RendezésV á r k e r t i J u l i s k a, avagy a szerelmi bűzfészekPotozky László: SztrodzsegonSzil Ágnes: Mindenáron
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA