Versek
„csak csordogál útját keresve, kimossa / a gondot, terhet cipelő hátamról leemeli / a batyuba gyűjtött mondataimat, s bebújik / a lombok árnyéka alá” - Simek Valéria versei.
„Homlokon belül / titkolt szorongás feszít. / Ki tudja mi lesz velem, / mi történhet amoda, / messzire fent az űrben?” Gittai István versei a legutóbb megjelent Bárkából.
„Úgy érzem magam, mint az idegen, / akinek szótárban kell megnéznie, / mit jelent az a szó, hogy holnap.” Novák Éva versei.
„A bőröm hangszigetelő szivacs, / elnyeli az üvöltésedet, nem hallom, / mikor a nevemen szólítasz, pedig / tudod, hogy a közös nyelven / én vagyok a gyász.” Závada Péter versei a Bárkából.
„Figyelj oda, költő. / A kúszókák, futókák, csokrosindák, rákvirágok / balkoni / poézise fokozott odafigyelést igényel.” Csehy Zoltán négy verse a Bárkából.
A születésnapos Markó Bélát szeretettel köszönti a Bárka szerkesztősége a következő, ötödik folyóiratszámban megjelenő versével. Születésnapomra.
„Az utcazaj, a tömbházzsivaj,/ Megszűntek! Egy illatos szivar // Lengte be köztünk a forró nyarat” - Nagy Attila versei a Bárkából.
„a barlang végéhez érve elalszik / a viharlámpa, mindenre fény derül, / Isten megfeledkezik magáról, meg- / lepetés erejével várakozik.” Fellinger Károly versei a legutóbbi Bárkából.
„azt az éjszakát a pályaudvaron töltöttük / panaszos nyávogást visszhangzott a váróterem / anyám rám terítette kendőjét / úgy aludtam el az ölében / mint egy doromboló kismacska” - Oláh András versei...
„központozatlan mozdulat / ahogy tudássá a tudat / ahogy a szellem szerelemmé / a halhatatlan elevenné” Halmai Tamás verseivel indul a friss Bárka, közülük az első, az Origó, a szerző kézírásában...
