Szauer Ágoston
Teremtés
A dolgok. Fű, fa, lepke, kő…
Néhány anyag, mely mérhető.
Talányos jelképek pedig.
Többek, mint formájuk, nevük,
de önmagukkal elfedik
testetlen, apró lényegük.
Kozmológia
A világ lényegéhez
mindig kevés a szó,
köréje burkot képez
az el nem mondható.
Példázat
Tengerszem lesz e vers,
kicsinyke felszíne
nagy messzeségeket
torzan vetít ide.
Tölcsére mély, sötét.
A lélek ívei.
Vizére ráhajolsz,
és arcod elnyeli.
Lencse
Az ég egy halszemoptika,
mindent parányinak mutat,
holdat, tűhegynyi csillagot,
rejtvén valódi voltukat.
És túlfelől milyen lehet,
ha titkaink nagyítja ki?
Mint mikroszkópon át bogár
feltáruló kis tagjai.
Séta
A fűszál is toposz.
Kis vágást ejt a széle.
Ártatlanul gonosz,
hogy emlékezz a rétre.
Porcelán
Talán egy nimfa
volt e lány,
azóta festék,
porcelán.
Figyeld az arcot,
kebleket:
lehet, hogy holnap
elreped.
Megjelent a Bárka 2025/1-es számában.
