Versek

 

Bodon_Gergely.jpg

 

Bodon Gergely

 

Panelzsongás

 

A falakból kúszó életneszek
már nem hozzák rám a frászt, rég kinőttem.
Tegnap is, ahogy épp pisilgetek,
alul zokognak, s röhögnek fölöttem.

Panelzenében áll a nappali,
üvölt a szomszéd, mert valahol fúrnak.
Lehet néhányszor azt is hallani,
ahogy egy lányhoz épp finoman nyúlnak.

Egyes egyedül csak én hallgatok,
már a fülem is a házé egészen.
Nem érezni már, hogy lesznek napok
az órák, s percek, a múlás jegyében.

Egy testté olvadni tíz emelettel.
Nem sokkal jobb egy ház mint ezer ember?

 


Főoldal

2020. április 24.
Magyary Ágnes tárcáiKollár Árpád tárcáiSzakács István Péter tárcáiKopriva Nikolett tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Tatár Sándor verseiTurczi István verseiHartay Csaba verseiGyőrei Zsolt: Amint költőhöz illő
Két vagy három kupica snapszNagy Koppány Zsolt: A masszázsszékMagyary Ágnes: NésopolisSzakács István Péter: Az örökség
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Békéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg