Versek

 

 KantorPeter_meret.jpg

 

Kántor Péter

 

Eltévedtek

 

Mintha nem is egymást követnék,
szerdára jön egy múlt csütörtök,
rég lejárt, tavalyi vasárnap,
ágrólszakadt, szomorú hétfő,
jön napsütésre szürke pára,
koromszag hársfa illatára.

Egy reggel hegy tetején ébredsz,
másnap nem leled a nyomát,
sarkig tárod az ablakot,
odalenn egy széles folyót látsz
hömpölyögni, egyre árad,
hullámok verdesik a házad.

S nevet cserélnek utcák, terek,
a szobrok is elkóborolnak,
útra kelt fák bolyonganak,
eltévedt történetek;
halacska úszik fenn az égen
egy kék csempés medencében.

 

Megjelent a 2019/6-os Bárkában, a szerző kézírásában.


Főoldal

2020. január 15.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Szálinger Balázs tárcái Sándor Zoltán tárcáiSzabó T. Anna tárcái Szív Ernő tárcái
Versek
Hartay Csaba versei Tőzsér Árpád: Theatrum mundiMarkó Béla szonettjeiKopriva Nikolett versei
Prózák
Molnár Lajos: Hülye egy történetKiss Benedek: (Az Élettöredékekből)Tallér Edina: IdőzítőJózsa Péter: Berlin háromszor
Kritikák
Kis magyar rendszergazdák – Bödőcs Tibor könyvéről Végeláthatatlanul - Nevezd csak szeretetnekVárosnyi önarckép - Szilágyi István Katlanvárosáról A kiszolgáltatottak könyve - A Fehér farkasról
Drámák
Csík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A Szellemúrnő
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA