Versek

 

 Sz__kely_Csaba.jpg

 

Székely Csaba

 

Ady Endre Csillagok háborúját néz

 

Vagyok az éjfekete Nagyúr,
Vagyok az éjfekete Nagyúr,
Büszke, vasarcú szörnyeteg,
Halotti zenére lépkedek.
Nagy-bús lelkemben sötét Erő,
Nagy-bús lelkemben sötét Erő,
Páncél borítja testemet,
S lihegek egyre, lihegek.

Ó, jön már a Galaxis mocska,
Jön már a Galaxis mocska,
Jön a felkelő sokaság.
De hajh, a birodalom visszavág!
Illés égjáró szekerein
Illés égjáró szekerein
Dúlnak a fénykardos Csaták.
Az apád vagyok, az apád!

Összecsapunk, kevély lovagok,
Összecsapunk, kevély lovagok,
Kardunk szikrázik untalan,
Cirkálók suhannak, hatvanan,
S törnek reám nagyfülű Zöldek,
Törnek reám nagyfülű Zöldek.
De száz epizód még hátravan,
Tam, tam-taram, tam-taram, tam-taram.

 

 

Ady Endre m1-híradót néz

 

Hajh, utálnak minket
Hajh, utálnak minket
Ős cudar ellenség
Ős cudar ellenség


Nevet az orosz hölgy
Nevet az orosz hölgy
S jönnek a víg ráncok
Jönnek a víg ráncok

Víg ráncok, víg ráncok
Víg ráncok, víg ráncok
Orosz hölgy, orosz hölgy
Orosz hölgy, orosz hölgy

Orosz hölgy, orosz hölgy
Orosz hölgy, orosz hölgy
Víg ráncok, víg ráncok
Víg ráncok, víg ráncok

Víg ráncok, víg ráncok
Víg ráncok, víg ráncok
Orosz hölgy, orosz hölgy
Orosz hölgy, orosz hölgy

 

 

Ady Endre a Dr. Csont

című bűnügyi sorozatot nézi

 

Nézz, Drágám, csontjaimra,
Szilánkos térdkalács-roncsaimra,
Nézz koponyámra, bús gerincemre
S elkopott porcaimra.

Drágám, azt tapasztalom,
Mialatt fekszem itt az Asztalon,
Hogy azt az üveg rossz-szagú löttyöt
Kár volt elfogyasztanom.

Éreztem én, hogy fanyar,
Hogy éget, szúr, s hogy összevissza mar…
Vagyok emiatt szittya csont-halmaz,
Oh, vagyok mégis magyar.

Te pedig így szólsz: „e holt
Kúnfajta, nagyszemű legény volt.”
Erre ügyesen rájöttél, pedig
Kollegád szétdarabolt.

 

Majd érted is jön a vonat.
Búsan, feketén, prüszkölve tolat.
De te csak szeresd bordám, koponyám,
S imádd farokcsontomat!

 

 

Ady Endre tehetségkutató

műsorokat néz

 

Jöttem a Berettyó partjáról,
Kitörtem onnét, mint pajtából
Szent-puha sertések,
Szent-puha sertések.

S aláírtam én, világ bősze,
Hogy sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok zsűrinek,
Nem vagyok zsűrinek.

Kiálltam eléjük, de kár vót.
Előadtam a Bulibárót.
És szólt a zsűritag,
És szólt a zsűritag:

„Minek jöttél? Mi ez a hakni?”
„Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.”

„Mást nem tudsz?” A kérdés szinte fájt.
„De, tudom még a No roxa ájt.”
„Kösz. Majd értesítünk.
Kösz. Majd értesítünk.”

Egy szent Dalnoknak mért kell tűrni,
Hogy a piszkos, gatyás, bamba zsűri
Csak úgy elkergesse,
Csak úgy elkergesse?

Bolyongtam kábán és rekedten.
Magamat csatornába vetettem.
Youtube-csatornába.
Youtube-csatornába.

Hadd legyenek belőlem mémek!
Mert szeretném, ha szeretnének,
S lennék influencer,
Lennék influencer.

 

Megjelent a Bárka 2019/5-ös számában.


Főoldal

2019. október 24.
Kiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Molnár Lajos verseiGéczi János verseiZalán Tibor verseiGergely Ágnes: Az ausztriai lépcsősor
Haász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalanKötter Tamás: Izgalmas életek
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png