Versek

 

 

 

Lövétei Lázár László

 

Ecloga-féle

 

"Élni először itt e világon
s élni utolszor.
Látni a földet, látni csak egyszer
és soha többé..."
(Kosztolányi)

 

 

Hajnali ötkor fölkerekedni,

és ki a házból.

Állni a nonstop pultja előtt, és

inni a kávét.

Nézni, ahogy künn pirkad a hajnal,

s indul a banzáj.

Egy kicsit élni, s fél nap után már

bánni a dolgot.

Dönteni jól, vagy dönteni rosszul,

hogy mi legyen most.

Menni a fák közt, látni a földet,

s csöndben örülni.

Írni ilyen kis ecloga-félét,

vagy le se szarni:

ülni a fűben, majd elegánsan

visszavonulni.


 


 

2010. április 01.
Magyary Ágnes tárcáiKollár Árpád tárcáiSzakács István Péter tárcáiZsille Gábor tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Merkószki Csilla: Innen folytatjukHerbert Fruzsina: Főpróba
Tóth Krisztina: BetonútNádasdy Ádám: Na, felnőttekJenei Gyula verseiNagy Koppány Zsolt: Bocsánat, uram
Bíró Szabolcs: Égi menedzser – Ozzy Osbourne emlékéreAknai Péter: RuhatáramTakács Zsuzsa: Telefon, Halál és megdicsőülés, Méltó távozás Kovács Dominik−Kovács Viktor: Csirkevész
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Bekescsaba.jpgnka-logo_v4.pngmka_logo_mk_logo.pngpk__-logo_hun-01.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg