Hírek

Aranykönyv-díjak

libri_aranyknyvHegyi Barbara, Müller Péter, Molnár Ferenc, Szabó Magda és Frei Tamás művei lettek a magyar győztesek

Bővebben...

Ilia Mihály rovata

Vári Fábián László kötetéről

"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...

Görgey Gábor verseiről

„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről ...
Bővebben...

Lanczkor Gábor prózájáról

"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről) ...
Bővebben...

Rónay László beszélgetőkönyvéről

„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet”  -  Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről” ...
Bővebben...

Déry Tibor balatonfüredi évei

Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya  Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...

Bejelentkezés



Tárca

Hartay Csaba tárcája

„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium" ...
Bővebben...

Orcsik Roland tárcája

„A szerelő kivette az akkumulátort és azóta nem tudok életet lehelni a rádióba. tudom a kódot, de valamit rosszul csinálok. Nagymama vagyok, ehhez mérten kérem a kedves és érthető!!! s...
Bővebben...

Benedek Szabolcs tárcája

„Amikor megláttam a Batthyány-örökmécsesnél, megörültem, mert évek óta nem találkoztunk. Nem tudtam, mi van vele. Valójában sose tudtam." (tárca Hazai Attiláról) ...
Bővebben...

Poós Zoltán tárcája

„arról ábrándozott, hogy felpakolja az IFA-ra a Marshallt, maga mellé ülteti a Fender Statót, és elmegy a haverjaival fellépni Békéscsabára, a Téglába, vagy azon is túl, Tokióba, a Bu...
Bővebben...

Király Levente tárcája

„ilyenkor rendszerint kiabálni kezdett, hogy nem érti, miért épp egy teljesen bekattant asztrofizikust adtak mellé, aki abban hisz, hogy a Napon élet van, és hogy a fény az ő kisugárzásuk...
Bővebben...

Helyszíni tudósítások

Workaholic

„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról) ...
Bővebben...

Térey könyvbemutatója

„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról) ...
Bővebben...

Nem szabad feledni

Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én ...
Bővebben...

Szépirodalom és közélet

„a várakozás nagyságával, eufóriájával nem volt összhangban a rákövetkező több mint kijózanodás" (Farkas Wellmann Éva tudósítása Ács Margit békéscsabai estjéről) ...
Bővebben...

Itt a tavasz

Akkor csak úgy lazán, OJD-sen - ejszen vóna egy áthidaló megoldás. Nagy Hajnal Csilla helyszíni tudósítása a Szépírók Társasága tavaszi Ir(T)ás táboráról ...
Bővebben...

Hírcsatorna

Köszönjük

 

Statisztikák

Tartalom találatai : 6998121

Támogatóink

 

 

bekesmegyehu



nka



bekescsabahu

Vörös István jelenetei PDF Nyomtatás E-mail

 

 

 

 

 

Vörös István

 

KÁVÉHÁZHÁBORÚ

 

 

SZEREPLŐK:


LECHNER ÖDÖN, építész

STRASSZER GYULA, a Japán kávéház tulajdonosa

ISMERETLEN NŐ

ADY ENDRE, már éppen Ady Endre

BARTÓK BÉLA, fiatal zeneszerző és zongoravirtuóz

AZ ISMERETLEN NŐ BARÁTNŐJE

STEUER GYULA, az oktogoni Abbázia kávéház tulajdonosa


Történik a Japán kávéházban, a múlt század első évtizedének vége felé



LECHNER bejön, fején kis fekete sapka, körülnéz, köhint

STRASSZER odalép hozzá, formálisan meghajol Szolgálhatok valamivel, méltóságos uram?

LECHNER Ne méltóságosozzon engem, fiam! Egy asztal kéne.

STRASSZER Igenis, van szabad ott az oszlopnál, aztán az a nagyon otthonos a Buddha mellett.

LECHNER Nem rosszak fiam, de tudja, engem a magyar motívumok érdekelnek, ezért ablak melletti kell.

STRASSZER Hány főre, méltóságos uram?

LECHNER Egyelőre egy, de lesz az még harminc is.

STRASSZER egy ablak melletti asztalhoz vezeti Meddig? Délután, este?

LECHNER leül, kényelmesen elhelyezkedik Jaj, fiam, maga félreért engem. Húsz-harminc évre gondoltam.

STRASSZER Azt mondta, a magyar motívumok érdeklik? Aztán az utcát akarja nézni, azt a nemzetietlen flasztert? Akkor véletlen nem Lechner Ödönhöz van szerencsém?

LECHNER kibámul az ablakon, sőt integet is kifelé De, az volnék. Budapest, maga a nemzet. Terézváros pedig a legszebb nő benne.

ISMERETLEN NŐ Nekem intett, uram?

LECHNER Az attól függ.

ISMERETLEN NŐ Mit gondol magáról? És el se merem képzelni, mit gondol rólam.

LECHENER Pedig nyugodtan elképzelheti. Semmi illetlent. Azt gondolom, magát Teréznek hívják. Csak a Teréz külsejűeknek szoktam kiinteni.

STRASSZER Nagy megtiszteltetés ez, higgye el, kisasszony! Akkor egy vagy két kávét hozhatok? A hölgy bejön?

ISMERETLEN NŐ Nem bánom, de csak fél órára. Meg mert csakugyan Teréznek hívnak.

ADY belép, odaül Lechner asztalához, már hárman vannak Ugye nekem intettél, Papszi?

ISMERETLEN NŐ Dehogy! Nekem. Alig hiszem, hogy magát Teréznek hívnák.

LECHNER Nem, mert őt Ady Endrének hívják. Természetesen neki intettem.

ISMERETLEN NŐ Ady... Úristen elájulok! Aki a nemzeten gúnyolódik?

LECHNER Nem, aki a legtöbbet tesz a nemzetért, mert ostorozza.

STRASSZER már három kávéval érkezik, vizet is tesz le mindegyik mellé A legnagyobb élő magyar költő.

LECHNER Talán minden idők legnagyobb magyar költője. Na, fiam, jól tette, hogy három kávét hozott.

ADY De Papszi, ez talán túlzás.

LECHNER Talán. De a legmagyarabb költő mindenképp te vagy.

ADY Még Balassánál is magyarabb? Ahogy te vagy a legmagyarabb építész.

LECHNER megint kiint az ablakon valakinek Yblnél is magyarabb!

ISMERETLEN NŐ ő is kiint az ablakon Klári!

STRASSZER elfogódottan megáll az asztalnál Bocsánatot kérek, de én elgondolkoztam, Lechner művész úr! Magának nem az Abbáziában kéne lennie?

LECHNER Ugyan már, mért kéne?

BARTÓK Mester, nekem intett?

LECHNER, Persze, hogy neked, Bartók, fiam. De nyugodtan tegezzél. Ödön.

BARTÓK biccent Béla.

LECHNER Nem tudtam ellenállni, hogy ide ne hívjalak, ha már itt ül az asztalnál a legnagyobb magyar költő és a legnagyobb magyar építész, te meg, a legnagyobb magyar zeneszerző épp itt mész el az utcán.

BARTÓK Nem vagyok én Liszt Ferenc!

ISMERETLEN NŐ Tér?

LECHNER Szerintem, rólad inkább majd utcát neveznek el, sőt, egyenesen utat. A te szobrod, Bandi, meg itt fog állni a téren.

STRASSZER Állj, állj, maguk itt drága művészkéim annyira belemerültek az öndicséretbe, hogy már a Buddhánk is belepirul. Attól félek, hogy a japán mintás csempéim meg a színüket vesztik a falon. De sajnos baj van.

LECHNER Mi baj lehetne?

STRASSZER Na, tessék, itt jön még egy hölgy!

LECHNER Ez a baj?

ISMERETLEN NŐ Klárikám, nézd, ez Lechner, ez Bartók, Ez pedig, ez... el fogsz ájulni...

AZ ISMERETLEN NŐ BARÁTNŐJE Hiszen látom, Ady. Mi ismerjük egymást, nem igaz?

ADY Én minden csinos nőt ismerek. Ismerni akarok.


Ó, én ismerem a csinos nőket,

én minden nő rokona vagyok.

Szeretem megbámulni azt,

aki boldog.


Szeretem a kávéházakat,

és nem szeretem kanáriboltod

úri magyarság.


Szeretem a jókedvű órák

felkacagó lassú hívását,

a nagy Élet, a szent Élet

kapzsi mását.


Szeretem a nyulat nyúzókat,

a gangon álló cselédeket.

Hideg hajnalokon, ha kérem,

megértenek.


AZ ISMERETLEN NŐ BARÁTNŐJE De hát én nem vagyok cseléd!

STRASSZER Mester ez zseniális! Új? Beírná a vendégkönyvünkbe?

ADY Nem lehet, sietek. Viszem a szerkesztőségbe.

BARTÓK Mi a címe?

ADY Minden nő rokona.

BARTÓK Minden nő rokona? Ilyen címen már volt versed.

STRASSZER A halál rokona. Az volt annak a címe. Eléggé hasonlítanak.

AZ ISMERETLEN NŐ BARÁTNŐJE Adytól ne várjon mást, mint Ady-verset.

LECHNER Hogy hívják magát, fiam?

STRASSZER Strasszer Gyula.

BARTÓK Erről nekem is eszembe jut valami, ha kicsit más is, mint a nők. (A zongorához lép, futamokat próbál az Allegro Barbaróból.)

LECHNER Hm. Szóval: kell, tudjam a nevét, mert ide fogunk járni, mint mondtam. De egyszerű a dolog, maga is Gyula, mint az Abbáziában.

STRASSZER Épp erről van szó. A maguk szakmájában ugye összetartanak?

ADY Az irodalomban ezt még nem vettem észre.

BARTÓK megint belefog az Allegro Barbaróba

ISMERETELEN NŐ Mi nők, mindig összetartunk.

LECHNER Mit akar maga evvel az összetartással?

STRASSZER Hát csak annyit, hogy én ugyan nagyon büszke vagyok, hogy a három legnagyobb magyar egyszerre van itt a kávéházamban, de vissza kell menniük az Abbáziába.

LECHNER Csak nem maga akarja megmondani nekem, hogy hová járjak?

STRASSZER Bocsánat, bocsánat, de ha ez kiderül...

STEUER beront dühösen Szóval igaz! Átcsábítottad magadhoz a törzsvendégeimet? Visszaéltél a bizalmammal.

STRASSZER Kik a te törzsvendégeid?

STEUER Hát akik itt ülnek.

ADY Én a Három hollóba járok.

BARTÓK Én, ha tehetem, sehová. Nem bírom a zajt.

STEUER De Papszi!

LECHNER Neked, fiam, már nem vagyok Papszi. Arról van szó, hogy Steuer Gyula úr, lopással vádolta meg a törzsvendégeit.

ISMERETLEN NŐ Hű de izgalmas.

STEUER Erről szó nincs!

AZ ISMERETLEN NŐ BARÁTNŐJE Pedig nekem is izgalmasnak tűnik.

LECHNER Nem az. Inkább kicsinyes. A képeslapokból néha valaki, valószínűleg vidéki átutazók, kivágta az érdekesebb reprodukciókat.

BARTÓK Mester, mért szidja a vidékieket?

LECHNER Nem őket szidom, hanem az átutazókat. De őket se komolyan. Csak arról van szó, nem tudni kivolt az, aki az olvasni kitett lapokból ki-kivágta pengével a jobb képeket.

STRASSZER Nem szép dolog. De nálam ilyet nem tapasztalok.

STEUER Majd fogsz, ha ezek csakugyan átteszik ide a törzshelyüket.

STRASSZER Nem félek a művészektől. Őnélkülük nincs egészséges nemzet.

A KÉT NŐ megtapsolja Bravó maga jelöltethetné magát képviselőnek a következő választásokon!

LECHNER Nem ez a lényeg! Hanem, hogy ez a Gyula, ez a lángész, csínáltatott egy pecsétet.

ADY Nem szeretem a pecséteket.

Ó, én nem szeretem a pecséteket.

AZ ISMERETLEN NŐ BARÁTNŐJE közbevág Most ebből azért már ne legyen vers! Mondjuk a Pecsétnyomó rokona, nem, köszönöm.

STEUER Maga nem is Ady-rajongó? Akkor jöjjön át, vendégem egy kávéra.

AZ ISMERETLEN NŐ BARÁTNŐJE De az vagyok, csak nem jó, ha egy költő túl sokat ír.

BARTÓK És mi volt avval a pecséttel, nem értem, mért olyan érdekes ez? LECHNER Ez a jómadár minden reggel az összes újságába bepecsételte a következőt: „Ezt a képet az Abbázia kávéházból loptam."

ISMERETLEN NŐ Hallatlan.

STRASSZER Szellemes, persze, én meg majd üssem a vendégeim homlokára, hogy ezt a vendéget az Abbázia kávéházból loptam?

STEUER Szóval melléjük állsz, Gyula? (Egy kivágott képektől lukacsos képeslapot lenget meg.) Ezt még megbánod!

STRASSZER Vívhatunk kávéfőzőpárbajt!

STEUER Ide többet be nem teszem a lábam, Gyula. Nálam úgyis nagyobb mindig a fogyasztás. (Pofon üti Strasszert.)

LECHNER Húsz kávé rendel.

STRASSZER Stauernak Látod! (Lechnernek, hálásan és diadalmasan.)Máris hozom.

STEUER sarkon fordul Lesz még könyvesbolt ennek a kávéháznak a helyén!

BARTÓK az Allegro Barbarót játssza





A JAPÁN ÉJSZAKA

 

 

SZEREPLŐK:


KRASZNER MENYHÉRT, a Japán kávéház tulajdonosa

LATABÁR ÁRPÁD és KÁLMÁN, a színészek

KARINTHY FRIGYES, a Karinthy

JÓZSEF ATTILA, a költő

NAGY LAJOS, az író


Hely: A Japán kávéház. Pár asztal, nagyrészt még üresek, egyedül a hátsónál ül egy férfi, egy megkezdett sakkparti van előtte, azt figyeli elmélyülten. Néhány japán rajz lóg le a háttérben.



KRASZNER: Tisztelt nézők, ott a jövőben, hadd mutatkozzam be: Kraszner Menyhért vagyok, a Japán kávéház ötödik tulajdonosa.

KARINTHY bejön: Tudjuk mi azt, Menyuskám. (Leül.)

KRASZNER súgva: Ez nem volt más, mint maga Karinthy Frigyes. Nem ilyennek képzelték? Nem baj. (Már hangosabban.) De nézzenek körül a kávéházamban. A falakon japán stílusú rajzok, majolika, nem csoda hogy Lechner Ödön és a legjobb képzőművészek törzshelye volt ez a hely a háború előtt. Most inkább írók jönnek, tessék, itt van egy. Tiszteletem, szerkesztő úr.

JÓZSEF ATTILA: Ne szólítson így, kedves tulajdonos úr, nem vagyok szerkesztő.

KRASZNER: De amikor a vezetéknevén szólítottam, mindenki nevetett.

JÓZSEF ATTILA: Nem lehet valakit csak úgy József úrnak nevezni. Nagy Lajos már itt van?

KRASZNER: Igen. A parti is változatlanul áll az asztalon. Magam felügyeltem rá, hogy senki ne nyúljon hozzá. A szokásos nagyobb arányú cehhelés?

JÓZSEF ATTILA: Úgy érti, hogy csak egy pohár vizet akar hozni nekem?

KRASZNER: Ha nem szomjas, nem erőltetem. De hát tudom én, hogy már hetek óta laknia sincs sehol.

JÓZSEF ATTILA: Ó, lakni, az talán nem is olyan fontos, csak írni legyen hely. különben most valami ünnepit kérnék.

A LATABÁR TESTVÉREK: Ünnep van? A szerkesztő úrnak talán megjelent egy verse a Nyugatban?

NAGY LAJOS: Lehetetlen, még csak 13-a van, az pedig 1-én és 15-én lát napvilágot.

KRASZNER: Akkor hát mivel szolgálhatok? Speciális házi ételek?

A LATABÁR TESTVÉREK: Frigidair legújabb szerkezetű hűtőgépekben kezelt ételek és italok? Japán módra kezelt szamovár-tea? Non plus ultra leves-specialitások?

NAGY LAJOS: Kérünk egy tányér bablevest, két kanállal.

KRASZNER: Azonnal hozom.

JÓZSEF ATTILA: És akkor majd én át is nyújtanám a meglepetésemet, ami miatt ma ünnep van.

KRASZNER: A művész uraknak pedig köszönet a segítségért. (El.)

JÓZSEF ATTILA elővesz a táskájából egy halom füzet vékonyságú könyvet: Megjelent az új verseskötetem.

KARINTHY odalép, elvesz egy példányt: Külvárosi éj. Jó cím. Ezt itt írta, a Terézvárosban?

JÓZSEF ATTILA: Hát persze, hol máshol lehetne kibírni. Én félek a proletároktól, azért írok róluk.

LATABÁR ÁRPÁD: Bemegy egy boltba a költő, éhes vagyok, adok egy verset egy kiló kenyérért.

LATABÁR KÁLMÁN: Erre a boltos azt mondja: Ez nem jó üzlet, mert a kenyér egy hét múlva már ehetetlen, száraz lesz, a vers pedig nem veszít erejéből. Nem akarom becsapni magát, nem adok.

KRASZNER megjelenik az előtérben, már kezében a tányér leves, a két kanál: Ők a Latabár testvérek, Árpád és Kálmán, hát hallhatják, hogy nekik se minden viccük egyformán jó.

JÓZSEF ATTILA: Én imádom a Terézvárost, az Andrássy utat, a gyönyörű palotákat, az egész éjjel nyitva tartó kávéházakat, a pincérek barátságát, a tulajdonosok segítőkészséget, egyáltalán ezt az álmos és mégis örökké éber éjszakai életet, a platánokat a Nagymező utcán, a békebeli hangulatot, azt, hogy innen ki se kell mozdulnom, mert idejön a világ, ez a Japán jobb, mint Japán, az ország, itt az összes világlap olvasható... mit mondjak még. Á, itt jön a leves!

KRASZNER enged a hívásnak, odaviszi a tányért, észreveszi a könyveket: Új könyv, szerkesztő úr?

JÓZSEF ATTILA: Hadd dedikáljak egy példányt a tulajdonos úrnak! (Kinyit egyet, írni kezd bele.)

KRASZNER: Cserébe hadd hívjam meg önöket erre a leveskére. A cég ajándéka.

NAGY LAJOS: Akkor nem hozna már ebből az ünnepi alkalomból legalább még egyet?

JÓZSEF ATTILA elkészül a dedikációval, átadja: Parancsoljon, mester.

LATABÁR KÁLMÁN: Hűha, ezek szerint azt akarja, hogy őt szólítsák mesternek.

LATABÁR ÁRPÁD: És mért is ne, ha mi meg mindenkinek művész úr vagyunk.

KRASZNER olvassa a dedikációt: Kraszner Menyhértnek, aki Pestre Japánt varázsolt, - nem akarok sokat mondani, de majdnem olyan kávés ő, amilyen költő én vagyok.

A LATABÁROK: Szerény!

KRASZNER: Nos, szerkesztő úr, ez nagyon megtisztelő, akkor hozok még egy levest, meg ha jól értem, egy-egy kávét is elfogadnának. (El.)

NAGY LAJOS: Kávé a Bablevesre? Teneked nincs ki a négy kereked?

KARINTHY még mindig a verseskötetet lapozza, jegyzetel: Ez jó, ez nagyon jó!

NAGY LAJOS: Szerinted jó a kávé és a bableves együtt?

JÓZSEF ATTILA felragyogva: De hiszen ő a versekről beszél!

NAGY LAJOS: Csak nem? Ma is érdemes volt átjönnöm ide a Bucsinszkyből. Sose láthattam volna, ahogy Karinthy József Attilát olvas.

KARINTHY: Azt hiszem, ki kéne egészítenem az Így írtok ti-t!

JÓZSEF ATTILA zavartan nevet

KARINTHY elkezd felolvasni, majd átveszik tőle versszakonként a színészek:


BELVÁROSI ÉJ


A mellékudvarból a fény hálóját lassan emeli,

a sarokban egy Babits Mihály-vers, homállyal teli.

Mint sziget a víz közepén,

Japánban vagyunk, te meg én.


A körúton villamos szalad,

csak egy pillanat,

míg a hangja ideér,

s csapong az esti kávéházban,

mint egy részeg denevér.


Pincérkötényben az égen,

megáll, sóhajt az éj,

a hold asztalán abroszt cserél,

mert ráömlött a fekete,

s most azt nézi, nézik-e.


Az úton rendőr, motyogó részeg,

az egészből majd a részek

egyszer idézetként kiválnak-e?

Lesz-e József Attila-díj vagy Karinthy Színpad,

a nevünk egyszer majd minket itthagy,

és a kávéház helyén könyvesboltot nyitnak,

pikk-pakk:

a világ megváltozik.


A párnás székek, mint tutajok,

úsznak az éjjel árnyán,

és túl csöndön, túl minden lármán,

összecsapnak majd értünk a kávéház-tulajok.


KRASZNER közben már visszaért, letette a levest Nagy Lajos elé, aki elől József Attila áthúzza magához a frisset, de azért áhítatosan figyel is a felolvasásra. A tulajdonos a versre hatására le is ül harmadiknak a költő és az író asztalához. Mikor őt említik, közbevág:

Itt vagyok! És ma az egész társaság az enyém.

NAGY LAJOS: Nana.

KRASZNER: Talán nem?

KARINTHY: Kétlem.

KRASZNER: De! Bebizonyítom: Az egész társaság az én vendégem egy pohár pezsgőre.

JÓZSEF ATTILA: Micsoda nap, és még azt mondják, nem érdemes költőnek menni?!




Megjelentek a 2011/2-es Bárkában.

 


 

 

 

Hozzászólások (0)
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!

 

Frissek

Magyar Napló-hajó

A Magyar Napló Kiadó ismét megrendezi a hagyományos ünnepi könyvheti városnéző irodalmi hajóutat ...
Bővebben...

Aranykönyv-díjak

Hegyi Barbara, Müller Péter, Molnár Ferenc, Szabó Magda és Frei Tamás művei lettek a magyar győztesek ...
Bővebben...

Falusi Márton verse

„Papír-hősként én is elbuktam, / bedobozolva pincezugban / várom, hogy lelakjam a lakókat, / betűktől szapora vérük poshad." ...
Bővebben...

Workaholic

„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról) ...
Bővebben...

Nagy László Emléktúra

A Noszlopi SE, a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány és a Magyar Írószövetség idén is megrendezi a Nagy László Emléktúrát ...
Bővebben...

Térey könyvbemutatója

„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról) ...
Bővebben...

Végh Attila versei

A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából ...
Bővebben...

Hartay Csaba tárcája

„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium" ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója

Fodor György olvasó-naplója Nagy Bandó András 575 haikut tartalmazó kötetéről

Bővebben...

David Benatar könyvéről

„a világban jelen lévő emberi szenvedés mérséklését, majd megszüntetését pedig a tudatosan választott kihalásban látja" (Koczka Szilárd írása David Benatar könyvéről, a Better Ne...
Bővebben...

Vatikáni napló

Sztakó Zsolt olvasó-naplója Karol Sidor Vatikánsky dennik (Vatikáni napló) című könyvéről ...
Bővebben...

A viskó

Limpár Ildikó olvasó-naplója William P. Young A viskó című regényéről ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója (összes)

Bene Zoltán Sárközi György könyvéről ...
Bővebben...

Szépirodalom

Falusi Márton verse

„Papír-hősként én is elbuktam, / bedobozolva pincezugban / várom, hogy lelakjam a lakókat, / betűktől szapora vérük poshad." ...
Bővebben...

Végh Attila versei

A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából ...
Bővebben...

Kürti László versei

Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Győri László versei

Az orosházi származású, Budapesten élő költő Horizont, Rendetlenség és Félhomály című művei a 2012/2-es Bárkából ...
Bővebben...

Péter Erika versei

A Csodavárás, a Kottalapok, A múlt foglalatában és az Évtizednyi remény című művek, melyek a legújabb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Színház

Várszínház 49. évad

A Shakespeare-bemutatók mellett többek közt Goldoni-, Székely János- és Erkel Ferenc-művekből, valamint jazz-, blues-, nép- és világzenei programokból válogathat a közönség nyáron Gyu...
Bővebben...

Három új magyar dráma

Farkas Wellmann Éva írása a XVII. Magyar Drámaíró Verseny gálaestjéről, Egressy Zoltán, Garaczi László és Szabó T. Anna darabjainak a bemutatójáról ...
Bővebben...

A drámaverseny cikke

Kihúzták a Magyar Nemzet Hétvége mellékletéből azt a - Rákosi Mátyás életét bemutató kiállításról szóló - cikket, melynek alapján Egressy Zoltánnak, Garaczi Lászlónak és Szabó...
Bővebben...

Niedzielsky Katalin blogja

Niedzielsky Katalin a 3. csapat próbafolyamatáról, Koltay Gábor Szabó T. Anna darabjából készülő rendezéséről ír (a színészek: Fehér Tímea, Gubik Petra, Katkó Ferenc, Kovács Edit, ...
Bővebben...

Tari Sarolta blogja

Tari Sarolta Egressy Zoltán darabjáról ír, melyet Marton László rendez és a 2-es csapat próbál: Csomós Lajos, Gulyás Attila, Kiss Ramóna,  Komáromi Anett, Liszi Melinda és Presits Tamá...
Bővebben...

Megkérdeztük

Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük

„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...

Megkérdeztük Fehér Bélát

„Az irodalom végül is komoly játék. Annyira komoly, hogy egy könyvben bármi megtörténhet" (Darvasi Ferenc beszélgetett a Kossuthkifli szerzőjével) ...
Bővebben...

Benedek Szabolcsot kérdeztük

"Nehéz eldönteni, hogy mi a lektűr és mi az úgynevezett magasművészet. Nem látok áthatolhatatlan határokat, sőt talán határokat sem" (Szepesi Dóra beszélgetése A vérgrófról) ...
Bővebben...

Temesi Ferencet kérdeztük

Szepesi Dóra beszélgetése Temesi Ferenc Bartók című könyvéről, amely júniusban, a Könyvhétre fog megjelenni az Alexandra Kiadó gondozásában ...
Bővebben...

Megkérdeztük a drámaírókat

Elek Tibor beszélgetett a XVII. Magyar Drámaíró Verseny résztvevőivel: Egressy Zoltánnal, Garaczi Lászlóval és Szabó T. Annával ...
Bővebben...

Kritika, esszé

A hétköznapok líraisága

„a történetek szereplői és a szereplők mondatai is ismerősek" (Huszár Tamara kritikája Tóth Krisztina Pixel című kisprózakötetéről) ...
Bővebben...

Hamiskártyások

Héjja Julianna Erika „Aki a vak szerencse pajzsa alatt izzadoz..." című tanulmánya, melyben egy az 1830-as években tevékenykedő, gyulai hamiskártyás társaságról ír ...
Bővebben...

Tejmozi

„egyik fő erénye éppen az, hogy nem bántóan kitárulkozó, nem elviselhetetlenül szenvedélyes, ömlengő vagy hatásvadász" (Darvasi Ferenc kritikája Balla D. Károly könyvéről) ...
Bővebben...

Verhovina madarai

„Épp, amikor a legsúlyosabb, legfontosabb szavak, mondatok, gondolatok kaphatnának figyelmet, végeredményben már fölösleges a beszéd" (Tóth Tünde kritikája Bodor Ádám könyvéről) ...
Bővebben...

Felszabadult költészet

Farkas Wellmann Éva kritikája a 2012/2-es Bárkából Lövétei Lázár László Zöld. 12 ecloga című könyvéről, mely az Erdélyi Híradó Kiadónál jelent meg ...
Bővebben...

Beszélgetések

Beszélgetés Géczi Jánossal

„Egy irodalmi ambícióval megáldott vagy megvert ember, aki biológus, rögtön identitászavarokkal találja szemben magát. És értetlenséggel" (Szabó Tibor Benjámin interjúja) ...
Bővebben...

Beszélgetés Oravecz Imrével

„anyámat kifejezetten idegesítette, hogy én olvasok, nem hogy meséket mesélt volna nekem" (a Kossuth-díjas íróval Kiss László beszélgetett) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 20.

„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 19.

„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 18.

„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...

Képzőművészet

Szentendre-Fót

Wehner Tibor beszéde, amely Borgó festőművész dr. Hann Ferenc emlékének szentelt kiállításának a megnyitóján hangzott el Szentendrén ...
Bővebben...

Gnandt János 60

Banner Zoltán beszéde, melyet a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett Gnandt János-kiállítás megnyitóján mondott el ...
Bővebben...

holó Hóbel László képeiről

„holó Hóbel egy olyan világot keres, amely tökéletes áttetsző, amelynek nincs árnyéka. Keresi, még akkor is, ha ilyen nem létezett és vélhetőleg nem is fog" (Szilágyi András írása)...
Bővebben...

Új kiállítás a Jankayban

Szilágyi András írása a hatvanéves Szeverényi Mihály festőművész a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett, ünnepi tárlatáról ...
Bővebben...

Arnóti András kiállításáról

"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...

Utolsó hozzászólások