Prózák
Prózák

"Amíg a papnő az imát mormolja, elcsattan az első korbácsütés. Az áldozat néma, még tartja magát." Végh Attila regénynyitánya a legutóbb megjelent, 2013/2-es Bárkából.
"a kenyérvágó nagykést kivette a vízből, és a kezével letörülte, aztán meg még le is rázta róla a cseppeket, majd két kézzel tartva a melléhez szorította (...) és bement vele vissza a szobába" Antal...
"A gyerekek megnőttek. Néha bánom, hogy nekem nem lett egy sem, nem szült nekem senki azok közül, akiket boldoggá vagy ideig-óráig elégedetté tettem." Kiss Judit Ágnes prózája.

"Magukba roskadt férfiak és nők, testesek és csontsová- nyak, parókásak s kendőbe burkoltak, valamint megbot- ránkoztatni akaró, hivalkodóan kopaszra nyírt fejek bámul- tak". Péter Erika prózája.

"ezért is vettem el tőled huszonévesen az életet, mert egész életedben hányásként ömlött volna belőled a szó, leendő életviteleddel az embe- riség szégyene lettél volna" Sigmond István...
»Szavajárása lett, (...) a váro- sunkban élő három-négy holdas gazdálkodókkal szem- ben is: „Ami a tiéd, az az enyém, és ami az enyém, ah- hoz semmi közöd!”« Márton László regényrészlete.

"Azelőtt sose fordult elő velem, hogy asztmásan keheljek vagy l’art pour l’art fújjam az orrom, és nem jön semmi, de azt is szégyellni kell." Kiss László díjazott prózája a legutóbbi Bárkából.

"Nem nézett vissza a fiúra, a szeme előtt rezgett a levegő a kora őszi forróságtól, meg egy épp kibuggyanó könnycsepp- től, amelyen megtört a fény." Tófalvy Éva regényrészlete a 2012/6-os Bárkából.
"A madáretetőbe csak a kis termetű énekesmadarak férnek be. A feketerigóknak fenn hagytam néhány almát. Ha elcsipegetik, majd újakat lógatok föl. Szépen túlélik a telet" - Prágai Tamás prózája.

"Nem akart gyereket, de nem az agydaganat miatt. Kicselezte a világot? Vagy a világ cselezte ki őt? Ő előbb-utóbb meghal. Viszont a világ marad (...)" - Grendel Lajos regényrészlete