Vörös Viktória
„Vetemít jóság nem tudhatnom semmit”
A tudományos és spirituális világmagyarázatok hatása „teremti űrig” a verset Halmai Tamás legújabb kötetében, de mégis a versnyelv és a versnyelvtan az origója ennek a lírai œuvre-nek: „Szellem tanulta ki a formák nyelvét”. A kötet címadó verse és a borító korai Piet Mondrian-képe (Farm Duivendrecht közelében) a vándor megérkezését, a kint és a házban közötti helyét próbálja körülírni a létezők, a „lények” között. Az „intelligens misztika minden” tétele jelzi, hogy van ebben a verskozmoszban meghatározó irány: a fent és a minden(hol). Az odaút mindkettőhöz az esendő és folyton kereső egyénen keresztül vezet. A költőre jellemző versépítkezés révén a rend megbillen, majd kiigazul.
Szembeötlő a nyitó Cseppfolyó ciklus verscímeinek líraisága (Növényangyal, Emberalattjáró) és a rímtelen szonett, míg a Krisztusország ciklusban a hagyományos forma. A harmadik, Madárcsobogás ciklus aforisztikussága Az egypartú folyó ciklus 108 koanját idézi. A nyelvtani metaforák és neologizmusok fároszok a költő versútjain járóknak, éltetnek mondatot, versegészet: „Gyógyulj világgá!” (9.), „pálya ez is, íve összéd és visszád” (21.), „átkeletkeznek csak gondolatok/űrön” (36.), vagy: „Naptény a világ.” (68.)
A versnyelv gyakran a paradoxonok klasszikussá finomítására épül. Minden létező önmaga és ellentéte is, így a rossz és a jó kibékül egy világot lefedő egységben. Ismeretelméleti útvesztőbe visz, majd jelentésmezőit feltárva megvilágosít ez a versépítkezés. Leginkább a szellemi társaknak ajánlott darabokban olvashatjuk letisztult változatait. A Homokóra a kötet egyik mottójában is idézett pályatársnak, Iancu Laurának szól. A „Mint öröklétet homokóra, éllek” zárlat a lélek híján való lét lehetetlenségét a „De híjak nélkül?” esendőségével kapcsolja össze. Egymásra kettőzve a „Nélkülemtelen?” szóalakkal fejez ki önmeghatározást. A „Fogadott mondat a szerelem” mottó is a nyelvtanban létezést erősíti meg mint egyetlen valóságunkat. A versek „nem létalapú életformája” áll az Orbán Jolánnak ajánlott Csillagköd metszéspontjában. A tudomány–szenvedély antinómia felett a nyelv mondja ki a véglegeset. A „nem emberközpontú emberség” a világűr felé tekint keresőn: ott a „gépek krisztustudata”, „kvarkok éneke hallszik”. Végül hármas ellentétet old egymásba: „És isten- / telen is része egészen magadnak”. A további harcoktól megóvó elsőknek („akik a harcot kikísérletezték”) mond hommage-t a Köszönet a vadaknak, Wisława Szymborskának ajánlva. A domesztikált élőktől visszakanyarodik a versvég egy lehetséges másik kezdethez, ahol eleve „megengedhető az irgalom”, s újratranszponálja a vers felütését. A Radics Viktóriának címzett Országlás fogalmi tágasságával is jelzi: fontos felismerések verse ez. A közös nyelv metafizikája a létezőket sorolja nominális stílusban; a tájhoz egy biblikus szemantikai sík társul: „kelletlen Pilátus”, „jézusdad szabadság”. Bővülő perspektívával a tenger–part–kontinens képszalagban jelenik meg az emberalak a maga egyszeriségével, Esterházy nyelvén: „adódik mersz olyik perpillanatban”. A Scardanelli-köd Uri Asafnak szóló ajánlása a szerző Az athéni szoba (Scolar Kiadó, 2019) című versmeditációi nyomán a költőtárs versvilágába helyezi a záró poémát. A kis herceg alakmása a gépi terméke: „mesterséges intelligencia / gyermeke és tanítványa vagyok”. A gyermeki tudat és tudományos kozmoszismeret kettőssége a versnyelvtan teremtő attitűdjével a felismerésig vezeti a versutazó-olvasót: ember is lehet állomása a mesterséges intelligencia genealógiai sorának. A versirány kinyílik, hogy a teremtés-születés várakozásával, tartózkodóan lírai hangütéssel, letisztult versegészet építsen:
„A legközelebbi település
a Scardanelli-köd.
Gyakran énekelünk egymásnak.
Évának nevez.
Gábrielnek hívom.”
Halmai Tamás a klasszikus modernség költőinek értő elemzője, számos lírai életművet összegző monográfia szerzője. A tudatos költői alkotásmódszertan példáit kutatva ő maga is ennek útját járja: a Kint lények járnak kötet háromféle versirányultsága egy-egy fontos útelágazásba visz minket. Ki-ki megválaszthatja, melyik versvilág áll hozzá a legközelebb.
Halmai Tamás: Kint lények járnak. Prae Kiadó, 2020., 89 oldal, 2799 Ft.
