,,A grundért harcolni kell. Én nem harccal: csatangolással áldoztam a birtokolni vágyott, birtokba vett célpontnak.” (Tarján Tamás esszéje a 2012/5-ös, legújabb Bárkából)

„Az életmű a több évtizednyi száműzetés ellenére is ízig-vérig, az utolsó gondolatáig, szaváig magyar maradt.” (Petrik Béla méltatása Szabó Zoltánról, mely a Bárka 2012/4-es számában jelent meg.)

„És valóban: amint hazaérve keresztüllép a küszöbön, nem szeli-e ketté a megtért utast a perc?” (Kelemen Lajos tanulmánya Tóth Erzsébet költészetéről)

"A legkeményebb fejű magyar prózaíró évtizedekkel ezelőtt fejébe vette, s hogy legyen rá tanú, el is kotyogta többeknek: regényt akar írni Bartók Béláról."

„mi a mérvadó egy prózai mű „fiatal” voltának meghatározásakor? Netán a szerző életkora, amiből kiindulhatunk? Mivel a szerző halott, egy ilyen attitűd ma meglehetősen avíttasnak tűnhet.” (részlet...

 „a Kossuthkifli töményen virtuóz regény, annyira sokrétű és ízes, mágikus és romantikus, hogy az olvasó (s talán az író is) gyorsan eltelik vele” (Koncz Tamás kritikája Fehér Béla regényéről)

"eddigi pályáját volt ereje, tartása úgy áttekinteni, hogy valóban képet, alakulástörténetet adjon olvasói kezébe" (Farkas Wellmann Éva kritikája a Hátra ne nézz! Válogatott versek és vidékük című...

„Kodolányi komolysággal és csendességgel közelít a saját szubjektuma és az olvasó felé” (Hörcher Eszter kritikája Kodolányi Gyula Járj, merre tetszik című könyvéről)

Részlet Németh Zoltán előadásából, mely Diószegen, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága Fiatal Írók Körének szimpóziumán hangzott el

„Végh Attila ebben a kötetben bejárja a hermeneutikai kört emlékezésein, elmélkedésein, társ-alkotók műveinek értelmezésén keresztül” (Ekler Andrea írása Végh Attila könyvéről)