Képzőművészet

 

H__zt__pusok.jpg
Háztípusok

 

Erdész Ádám

 

Ami a csabai kistemplom tornyából látszik

 

A békéscsabai evangélikus kistemplom tornyából a fél várost belátni: az utcahálózatot, az épületeket, tetőket és a zöld felületek rendszerét. Akinek jó szeme van, különleges részleteket is felfedezhet. Egy idő óta a kistemplomnak van egy mása a városban. A Munkácsy Mihály Múzeum új állandó kiállításának központi színterén is felépítették a város emblematikus épületét. A látogató elsétálhat a toronyóra alatt, s végigtekinthet a városon. Ám a nézelődő itt csak azt látja, amit a muzeológusok elé tárnak. Egy hosszú élettartamú új állandó kiállítás összeállításakor épp az a legfontosabb kérdés, hogy az eltűnt idő rekonstruálói mit tartanak fontosnak a múltból, milyen történetet mesélnek el. Egy közösség kerekre csiszolt legendái jelennek meg a tárlókban és a digitális felületeken, vagy éppen a konfliktushelyzetekre, a közösség próbatételeire teszik a hangsúlyt? A második fontos kérdés, hogy milyen eszközökkel tárják a látványt a látogató elé. Lehet, hogy ez nem is második kérdés, a mai digitális látványvilág szerkezetéhez és tempójához alkalmazkodni kell, különben a legjobb tartalom sem érinti meg a nézőt. Az új kiállítás installációja egységes, jól megkomponált, fényekkel tagolt, sötét borítású időalagutakon keresztül jutunk a kiállítási terekbe. A múzeum termeiből kimetszett kiállítási terek alkalmasak arra, hogy az érdeklődőt a jelentől eltávolítva közel vigyék a múlt távoli korszakaihoz. Az időalagutak átzsilipelnek évezredekkel korábbi földtörténeti korszakokba és közelebbi régészeti korokba. A tárgyak és a digitális felületek egyensúlyban vannak, a látvány jól mesélhető, az arányos szövegek a vezető nélkül sétálgató látogatót is eligazítják. A régészeti kiállításban főként saját anyag, országos közgyűjteményekben őrzött különleges Békés megyei leletek másolata és persze egy-egy máshonnan való öltözet, páncél rekonstruált változata látható. Magam – levéltáros lévén – különös érdeklődéssel jártam be a történeti részt. A történeti színtereken a dramaturgiailag legkerekebbre csiszolt Békéscsaba történet legfontosabb elemeit láttam. Az érkező szlovák telepesek nagy szekere, oldalán látványos metszetek. Tranoscius, korabeli használati tárgyak. Maga a csabai kistemplom önmagában óriási szimbólum, hajdan az ország egyik legfontosabb szlovák evangélikus közösségének központja volt. A toronyból pedig a csabai piac igen látványosan, mozgó alakokkal megjelenített képét látjuk. Az 1845-ös önkéntes örökváltsági szerződés, a századforduló életképe, jellegzetes házak. Egy rafinált padlástér, ahol az ideiglenesen vagy véglegesen kiszuperált tárgyak a helyi identitás és az életmód fontos elemeire utalnak. Felvillan a csabai államtitkár, Zsilinszky Mihály, a csabai miniszter, Gyöngyösi János arcéle fotón, tárgyakban. Jól fókuszált szcenáriók, könnyen követhető gondolati vonalak. Nem kétséges, a megjelenített történelmi pillanatok kulcsfontosságúak voltak Békéscsaba történetében, de az elbeszélt múlt így szinte túl kerek. A konfliktusok kevesebb helyet kaptak a kiállításban.

Jellemző, hogy a szocializmus megjelenítésének leghangsúlyosabb színtere egy ’60–’70-es évekbeli lakótelepi szobabelső. Korabeli szekrénysor, televízió, fotelek, lámpák, aprólékos részletességgel, pontosan rekonstruált miliő. Vélhetően a nosztalgia támad fel a látogatók többségében. Pedig, pedig! Amit ez a szobabelső megjelenít, az éppen azt a szerves fejlődést törte meg, amit a szlovák telepesek kocsija, a kistemplom, az örökváltsági szerződés szimbolizál. Sokat nem töprenghetünk a történelem ellentmondásos pillanatainak megjelenítési lehetőségein, mert kiállítási útvonal visz tovább a Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala állandó kiállításba. A részletek, a látvány egésze, a megvilágítástól a kép- és audio anyagokig imponálóak. – Rövid jegyzetem egy bő kétórás múzeumi séta benyomásait rögzíti, bizonyos, hogy ez nem elég a kiállítás mélységeinek, finom részleteinek megismeréséhez. Az Almásy-kastély megnyitása óta a Munkácsy Mihály Múzeum új állandó kiállítása a környék legjelentősebb múzeumi eseménye – mint egy érdekes könyvhöz, újra és újra vissza kell térni.

 

Megjelent a Bárka 2021/4-es számában.


Főoldal

2021. október 06.
Szil Ágnes tárcái Nagy Koppány Zsolt tárcáiGyőrei Zsolt tárcái Éltető József tárcái
Egy nyomasztóan hosszú év történeteiA mérnökök háborúba mentek
Domokos Márton: Mit csinál a polcCsikós Attila: 1990
Katics ága és virága – novemberi bálok és jóslásokBabonák és libák
Márton László: Veronai lovagok harca az óriásokkalTompa Gábor verseiPoós Zoltán: Felragyogó, eszelős fény – Battonya, 1981Tóth Krisztina humoros versei
Fekete Vince: Porlik minta…Kiss László: Édes EmmaBödőcs Tibor: …ha lenne tengerünkHáy János: Szerelmes vers
Márton László: Nibelungok – Negyedik felvonásMárton László: Nibelungok – Harmadik felvonásMárton László: Nibelungok, II. felvonásZalán Tibor: El kell mondanom
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumProgramokFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA