Képzőművészet

 

Simon_Mazula.jpg

 

Szilágyi András

 

Elemi szépség

Simon-Mazula Tibor békéscsabai festőművész

első kiállítása a Munkácsy Mihály Múzeumban

 

 
 „Az elképzeléstől a megvalósításig hosszú az út”

Schéner Mihály képzőművész

 

Simon-Mazula Tibor festőművész hosszú utat tett meg az elképzeléstől a megvalósulásig, de S. Kierkegaard tanúságtétele még őt is elrettentette volna, amikor az egyedi mű magasabbrendűségét hirdette az általánossal (az abszolútummal) szemben. Vissza kell adni a művészeti szépnek a megismerési funkciót. Óriási kihívás, de a lét rendjével egybevág, hiszen M. Heideggerrel szólva – elrejtőzött a lét, de a műben mégis feltárható igazság, vagyis a műben maga a felfénylő szép. Simon-Mazula Tibor festészete a szépség elemi ragyogását idézi. Az egyszerű kérdésben megfogalmazható: hol is kezdődött ez a kanyargós út, ez a fénykeresés?

Simon-Mazula Tibor Békéscsabán született 1973-ban, fiatalon kezdett festeni majd a szegedi egyetemen vizuális művészetet és matematikát tanult. Békéscsabán a Rag Dolls-rock zenei formáció tagjaként volt ismert, majd a fővárosban alternatív filmművészettel és számítógép-grafikával foglalkozott. Az első képzőművészeti kiállítását 1995-ben Szegeden rendezte meg, de a tanítási évek után, rövid dubaji munkavégzést követően, mintegy bátor elhatározással, 2010-ben az Egyesült Államok nyugati partjára, San Franciscóba költözött, ahol elvégezte a rangos Academy of Art University mesterképzését. Itt megszerezte élete első alkotódíját, a legígéretesebb végzős hallgatónak járó – JÖVŐ TEHETSÉGE elismerést.

A békéscsabai művész 2017 tavaszán családi okok miatt Budapestre költözött. A Munkácsy Mihály Múzeumban mintegy harminc olaj, illetve vegyes technikával festett alkotással mutatkozott be, de külön érdekessége volt a megnyitónak, hogy egyidejűleg a kiállítással azonos című reprezentatív kötete is bemutatásra került, a festő munkásságának eddigi eredményeiről.

 

SMazula2.jpg

 

A festő fest, hiszen ez a dolga, de Simon-Mazula képein a festés intimitása a narratíva áthatásain túl is radikálisan személyes, hiszen a feleségét, Diánát festi minden mozdulatban, minden érzéki rebbenésben. Ebben az esetben nem túlzás, mintha mi is éreznénk a női közelség inspiráló erejét, amiben a festés szerelem, vagyis a vonzás és választás alkotói jelenvalósága. Ahogyan a szürke magába fogadja a fehéret, ahogyan az ecset sűrített mennyiségben felkeni a tubus tartalmát, s amikor a festő egy határozott mozdulattal végigrántja a vásznon az ecsetet, mintha a szépség áhítata szakadna fel a torkából. Veszélyes terep – gondolhatnánk! Veszélyes, mert a pátosz levegőtlenségébe fulladhat, de a képeken az ősi természeti elemek tomboló anyagszerűsége: a föld, víz, tűz és levegő elemi hatása ellentmond a szentimentális tartalmak hívogató könnyűségének. Mégis vagy ennek ellenére festészetében a transzcendens elem nem a szépség, hanem sokkal inkább a korokon átívelő arányok, léptékek magában-valóságában ébredő FÉNY! A fény, mint az aranymetszés arányait megtartó és torzító komponálási viszony, akár, mint ellenpont, akár a kép rongyszőnyegén a hamuszürke ég. Simon-Mazula megkísérti a mű igazságát, egy világot épít fel. Ez a világ történik meg a művein, amikor a létező léte „ragyogásának állandóságába” jut. A fény, miként a földfesték rebbenő női formáiban a karcos üveg, ami elporlik, a fény, mint kristálykövek sziporkái, a fény, mint sárfesték anyaga, a fény, mint falra kent lucskos vakolat. Érzékelhető valósággá válik számunkra az, ahogyan az alkotó több rétegben viszi föl a vászonra a festéket, ahogyan az alaprétegre újabb és újabb keveretlen színek érintkezésbe kerülnek egymással (Fésülködés, 2015, olaj, vászon). S ennek eredményeként kapott nyers, szenvedélyes felület a kifejező anyag természetességével válik alkalmassá az esztétikai mineműségű emóciók kifejezése is. Simon-Mazula az amerikai nyugati parton Észak-Kaliforniában a hatvanas-hetvenes években kialakult Bay Area Figurative Movement festészeti irányzat hagyományát követi, amit a figurális ábrázolás kifejezőerején túl, a ködlő szürkeség és a nyersességet hangsúlyozó anyag- és festékhasználat jellemez (Hálószoba Bedroom, 2013, olaj, vászon). Festészetének minden ösztönössége és spontaneitása ellenére a rendteremtő szénfekete színkontúrjai és színfoltjai földön tartják a lebegővé váló fénylő színfoltokat. A festő a képfelszínen a meggyötört márványport és a festékkel kevert csontpor hinti szét, az átváltozik kézzel felkent expresszív gesztussá, amely során a festék anyaga, nyers érzékisége szellemi erővé is válhat!

 

SMazula3.jpg

 

Simon-Mazula kolorizmusa a színben érzékelteti a képsíkot, a képteret, valamint a mozdulatlanság és a mozgás ellentétét. Ugyanakkor kiemelt műveiben a szín egyedi élménye összhangot, de disszonanciát is teremt az értelem és az érzelem tartományai között (Olvasás, 2015, olaj, vászon). Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy Simon-Mazula festészeti szemlélete egyidejűleg szubjektív és általános. De amikor szubjektív módon elemi, amikor szubjektív módon brutális, és nem utolsó sorban szubjektív módon nyers, akkor az eredendő szépség általánossá válik, vagyis a benne élő szép idea-metszett tükörképei is fel-felsejlenek. Fontos megjegyezni, hogy Simon-Mazula tiszteletben tartja a képalkotás hagyományos módját. Éppen a tradíció vállalása kapcsolja az egyetemes táblaképfestészet történetébe, de ugyanakkor meg (is) különbözteti a már idézett párhuzamoktól. Simon-Mazula számára a kép hagyományos manifesztáció, azt a titkos szépséget keresi, amiben a közelség és távolság egy-egy kiváltságos hétköznapi pillanat megragadása alkalmas (Nappali, Livingroom, 2013, olaj, vászon).

A békéscsabai művész bátorsága tehetséggel és kitartással is társult, hazatérése után megnyitotta a fővárosban saját stúdióját. A magyarországi képzőművészeti szakma elismeréséhez természetesen nem csupán a kiállításokon való sikeres szereplések, hanem a kapcsolatok is szükségesek. Remélhetőleg a hazatérő fiatal tehetséges festő alkotásai utat találnak Magyarországon is a szakma és a festészet szerelmeseihez.

 

A kiállítás megtekinthető a Munkácsy Mihály Múzeumban 2019. október 13-ig.


Főoldal

2019. szeptember 04.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázatot hirdet az idei PesTextLáng Zsolt nyerte a Libri irodalmi díjat, a közönségdíj Grecsó Krisztiáné1% a Körös Irodalmi TársaságnakKihirdették a megújult fordítástámogatási pályázat első nyerteseit
Ütőér
Bék Timur tárcáiKarácsonyi Zsolt tárcáiVári Fábián László tárcáiMolnár Krisztina Rita tárcái
Versek
Fodor Veronika verseiMarczinka Csaba verseiFellinger Károly versei Falusi Márton versei
Prózák
Darvasi László: Egy tehén halálaFiatal írók a bezártságban - Csorvási Noémi: Fontos, hogy ne essünk ki a ritmusbólFiatal írók a bezártságban – Biró Sára: Egy rendszer összeomlása Molnár Krisztina Rita: Gombosdoboz
Drámák
Csík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A Szellemúrnő
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA