Cs. Tóth János

Lüktetés és érett összegzés

Lovonics László tárlata Orosházán

Lonovics László orosházi Városi Képtárban rendezett retrospektív kiállítása három és fél évtizedes alkotói tevékenységéről nyújt keresztmetszetet. Munkásságának periódusai módszereiben, technikáiban, témáiban különbözőek és változatosak, ennek ellenére egymásból következő és egymással összefüggő konzekvens alkotói ívet reprezentálnak. Művészi tevékenysége folyamatosan kapcsolatba hozható a hazai és nemzetközi progresszív, újító képzőművészeti törekvésekkel. Ugyanakkor sikerült egyéni stílusát is kialakítani. A kiállítás Lonovics szakmai, etikai szemléletmódjáról is tanúskodik. A kiállított művek mindegyike hitelesen tükrözi azt, hogy megalkuvásmentesen, csak a saját művészi meggyőződésének megfelelő produkciók létrehozására törekszik. Művészi tevékenységét nem a közönségigény vezérelte elvárások irányítják. Ez a szabadság teszi lehetővé számára azt, hogy elmélyülhessen egy- egy alkotói program megvalósításában. Amikor úgy érzi, hogy egy téma, vagy technika nem nyújt számára újabb lehetőséget, tovább lép és újabb kifejezési módot keres maga számára.

A kiállításon az egyes periódusok alkotásai külön blokkokban szerepelnek, a tárlat ennek ellenére egységes képi élményt nyújt, amelyben bejárhatjuk Lonovics alkotói állomásait. Bár a kiállító tér nem túl nagy, mégis sikerült arányosan, áttekinthetően megrendezni a tárlatot.

A kiállításhoz katalógus készült, amely jól szerkesztett, és tartalmazza azoknak az alkotásoknak a reprodukcióit, amelyek kellően tükrözik az eddigi munkásságot. Az egyes alkotói időszakokat a szerkesztő, a kritikusok írásainak rövid jellemző idézeteivel illusztrálja, a pontos forrást is jelezve. A katalógus grafikai tervezése is igényes, amely Lonovics Zoltán grafikusművész munkáját dicséri.

Lonovics első összegző tárlata 1982-ben volt Szegeden az ifjúsági házban. Bizonyos értelemben a szigorúan vett konstruktív korszakát le is zárta, bár egész életművében tetten érhető kompozícióiban a tiszta szerkezetre való törekvés.

Számítógéppel megalkotott képein is emberi alkotást látunk, hiszen a technikai lehetőségekkel egy művész teremt sajátos világot. A formák a látványperspektíva szabályai szerint rövidülnek, de ha alaposan megszemléljük azokat, egyfajta szubjektív, az alkotó által fontosnak tartott részleteket kiemelő benyomást kapunk a művésztől. Ez a perspektívával való játék a komputer adottságainak boszorkányos ismeretéről vall. Az elegánsan színes, variábilis motívumok nem látszanak egyhangúnak, mert festői hevület járja át azokat. Munkái most is összefüggnek egymással, de mind önálló opuszok. A mű látszólag a gép adta kísérletezés közben adódik, a valóságban azonban benső látomás az, ami befejezetté tesz egy képet. Az alkotás közben megkezdődik egy párbeszéd, melynek során a művész megpróbálja rögzíteni a benső látomást, de egyúttal képtelen magát kivonni az alakuló mű és saját attitűdje - érzékenysége, lelkiállapota stb. - hatása alól. Ez a kép egyidejűleg hordozza az előképet és annak egy adott állapot által megszabott új és megismételhetetlen alakját.

Piramis

A békéscsabai Jankay Galériában 2008-ban Zenei inspirációk címmel volt kiállítása. Tárlatán a zenei élmény hatására kialakult szubjektív érzeteit fejezte ki. Nem előzmény nélküli a művészi oeuvréban a zene, mint inspiráló hatás megjelenése. 1984-ben a Békés - Tarhosi Zenei Napok keretében került megrendezésre a Békésben élő alkotók részvételével a Zene és képzőművészet elnevezésű tárlat. Lonovics ezen a bemutatón a Disszonancia című szitanyomatával szerepelt. Már ekkor foglalkoztatta a színek, formák, vonalak, tömegek zenei ihlet alapján történő megformálása. 1985-ben meghívták a Zene két és három dimenzióban című kiállításra. Nagy kedvvel alkotta oda is képeit. A zenei művek direkt hatással azonban sokáig nem jelentek meg művészetében. 2006-ban két olyan kiállításon szerepelt alkotásaival, amelyek a zenéhez kapcsolódtak. Kecskeméten a Kodály szellemében című kiállításra komponált műveket és a Magyar Festők Társaság Kép és hang című tárlatán szerepelt. Festői grafikák vagy grafikusi festmények ezek a művek? Egyik sem! Autonóm olajképek sorjáztak egymás mellett, melyeken festői faktúrák teremtenek művészi hatást. Orosházán is megjelent munkáinak ez a sora. Az összbenyomás egyértelmű, festőibbek, tartalmilag konkrétabbak a korábbi Lonovics-műveknél az itt bemutatott kiállítási tételek. Valamiféle expresszionista lendület vagy indulat hatja át a kompozíciókat. Szinte boldog hedonizmust érzünk minden képen, ez a kivételes értéke a festménynek és a zenei hatásnak. A vizualitásban már-már túlcsordul a zene, kiolvasható ez a képfelületek érzéki csábításából. Párhuzamosan a táblakép komponálással a digitális lehetőségek is foglalkoztatták.

Bartók Béla Csodálatos mandarin

A Digitális jelstruktúrák című kiadványban (2010) önmaga ír erről az időszakáról; „A szoftverek parancssorai illetve azok hibás működése következtében létrejövő, látszólag értelmetlen jelekből álló karakter formációi a digitális technika alkalmazásának eszközei, illetve következményei. Megjelenési minőségükben többek között a digitális technológia jellegzetes vizuális szimbólumai. Az alkotás folyamatában képi motívumként hasonlóan használható, mint például az analóg látvány. (...) Igyekeztem a számítógépet úgy használni, hogy azzal ne csak a grafikai szoftvertől elvárható, megszokott képi minőségek jöjjenek létre. Ennek megfelelően az életlen, pixeles és roncsolt hatású részletek épp úgy fontos szerepet játszanak a képi megjelenésben, mint a steril, egzakt képi minőségek." Orosházán olyan digitális alkotások voltak kiállítva ebből a felfogásból, amelyeket nagy méretben vászonra nyomtatott. Így a hatás felfokozódik, megtöbbszöröződik.

Digitális jelstruktúrák

Legutóbbi művei mind olajképek, de azokon visszatér a kiinduláshoz, a szimmetria kutatásához. A természet, az univerzum leglényegesebb törvényei jelennek meg képein. Az ecsetvonások finom kezelése olyan érzetet kelt, mintha bőre lenne a képeknek. A négyzet, a kör, az ívek, az egyenesek és görbék térbelisége, az árnyalatok érzékeltetése által, egy új minőséget hoz létre. Már képeinek címei - Szakrális fények, Fénycsúcs, Himnusz, Piramis, Születés, Ívek, Fényeső, Gótika, Szimmetria - és témái jelzik, hogy képei tartalmukban is változtak az előző munkáihoz képest. A figyelmes befogadó legújabb festményeiből mélyebb általános és emberi tartalmakat, mint: áhítat, egyensúly, születés, rend, ellentét, stb. olvashat ki.

Megtekinthetők a kiállításon azok az alkalmazott grafikai munkái, amelyek közül kiemelkedik a Bárka folyóirat tipográfiája, tudományos könyvek és kiadványok elegáns megvalósítása, de kevesen tudják, hogy a Csabai Kolbászfesztivál logo- és vizuális arculatterve is az ő nevéhez fűződik.

Az idén 60 éves Lonovics László kiállítása érett összegző bemutatása eddigi munkásságának, egyrészt ráismerünk munkáira a sajátos jegyek alapján, másfelől az érzékelés mélyére tud hatolni, ha kellően figyelünk az alkotásaira.

Fénydombok

Lonovics szervező tevékenysége is jelentős, a térség művészeti közéletének meghatározó alakja. 1994-től a Békéstáji Művészeti Társaság elnöke, amely a Békés megyei hivatásos képző - és iparművészek egyesülete. Békéscsaba és Békés megye országos és nemzetközi kapcsolatainak kialakításban és szervezésében döntő szerepet játszik. 1976-tól 1989-ig évente résztvevője és egyik szervezője a Békéscsabai Országos Grafikai Művésztelepnek. 2003-tól vezetője Békéscsabai Nemzetközi Művésztelepnek.

Alkotó munkájától elválaszthatatlan művészetpedagógia tevékenysége. 1975-től 1991-ig általános iskolában tanított. 1991-től főiskolai oktató, jelenleg a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karának docense. Vezető oktatóként számos tantárgyi program és képzés tematikájának kidolgozója. A pedagógusképzés hagyományos tantárgyainak oktatásán túl számos más szakképzésekhez is kapcsolható tantárgy (számítógépes grafika, digitális fotózás, vizuális kommunikáció, grafikai tervezés) tanításával is foglalkozik. Oktatói munkájának tapasztalatait írásos formában is rendszeresen publikálja.

A kiállítás megtekinthető november 9-ig.