Hírek
 A Noszlopi SE, a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány és a Magyar Írószövetség idén is megrendezi a Nagy László Emléktúrát
|
|
Bővebben... |
Ilia Mihály rovata
Vári Fábián László kötetéről
"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...
Görgey Gábor verseiről
„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről
...
Bővebben...
Lanczkor Gábor prózájáról
"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről)
...
Bővebben...
Rónay László beszélgetőkönyvéről
„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet” - Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről”
...
Bővebben...
Déry Tibor balatonfüredi évei
Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...
Tárca
Hartay Csaba tárcája
„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium"
...
Bővebben...
Orcsik Roland tárcája
„A szerelő kivette az akkumulátort és azóta nem tudok életet lehelni a rádióba. tudom a kódot, de valamit rosszul csinálok. Nagymama vagyok, ehhez mérten kérem a kedves és érthető!!! s...
Bővebben...
Benedek Szabolcs tárcája
„Amikor megláttam a Batthyány-örökmécsesnél, megörültem, mert évek óta nem találkoztunk. Nem tudtam, mi van vele. Valójában sose tudtam." (tárca Hazai Attiláról)
...
Bővebben...
Poós Zoltán tárcája
„arról ábrándozott, hogy felpakolja az IFA-ra a Marshallt, maga mellé ülteti a Fender Statót, és elmegy a haverjaival fellépni Békéscsabára, a Téglába, vagy azon is túl, Tokióba, a Bu...
Bővebben...
Király Levente tárcája
„ilyenkor rendszerint kiabálni kezdett, hogy nem érti, miért épp egy teljesen bekattant asztrofizikust adtak mellé, aki abban hisz, hogy a Napon élet van, és hogy a fény az ő kisugárzásuk...
Bővebben...
Helyszíni tudósítások
Workaholic
„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról)
...
Bővebben...
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Nem szabad feledni
Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én
...
Bővebben...
Szépirodalom és közélet
„a várakozás nagyságával, eufóriájával nem volt összhangban a rákövetkező több mint kijózanodás" (Farkas Wellmann Éva tudósítása Ács Margit békéscsabai estjéről)
...
Bővebben...
Itt a tavasz
Akkor csak úgy lazán, OJD-sen - ejszen vóna egy áthidaló megoldás. Nagy Hajnal Csilla helyszíni tudósítása a Szépírók Társasága tavaszi Ir(T)ás táboráról
...
Bővebben...
Statisztikák
Tartalom találatai : 6988982
|
|
Szakolczay Lajos
Zuhanás - szentek és szatírok
Simonyi Emö kiállítása az egri Templom Galériában
Simonyi Emö tárlatán az expresszionizmus diadalmát látjuk: testek kavargó forgását, egzotikus, gyakran görcsbe merevedett táncát - kihívó dinamikus színvilággal. A halhatatlan, a németországi hagyományban még ma is eleven Brücke csoport szolgáltatta az alapot a valóságot mitológiával elegyítő, a testet mindig kiszolgáltatott helyzetben ábrázoló megjelenítéshez. Ám a harminc éve Münchenben festészeti anatómiát tanító mester, akinek élményvilága jobbára a XX. század második feléhez köthető - ne hangozzék nagyképűen - túl is lépett elődei "konszolidált" (igaz, a korban sokat támadott) festészeti nyelvén.
A látás és láttatás eme formáját, több helyről származó összetevőivel, brutálisnak is nevezhetnénk, amely a mitológiai, bibliai, némelykor a klasszikusokhoz forduló, azokat idéző - az alapélményt fölkavaróan személyes élménynek mutató - segítséggel korunk kiszolgáltatott emberének kálváriáját közvetíti. A bukás győzedelmének is mondhatnánk az apszis egébe nyújtózó, több mint hét méter magas profán oltárképet, a Zuhanást (2010).
A bukó, pörgő, zuhanó, az idő konzervdobozában nem belepréselt, de szédületes spirálmozgásával azt egybetartó testek - hányféle pózban, az alázatostól a cirkusziig viselt testbörtönben - a szenvedésnek, a kiszolgáltatottságnak, a fizikai törvényektől való megszabadulásnak épp azt a megnevezhetetlen, egy kissé bizarr, ám drámaian szívszorító létkoordinátáját adják, amely csöppet sem egyszerű korunkra jellemző.
Egy szent oltárképen - valaha templomként funkcionáló kiállítótérben vagyunk - mindig fölfelé szállt, a menny égboltozatát is áttörte az áldás, az Ige. Itt megcsalatott, szinte kéjjel zuhanó emberbokraiban lefelé tart, akárha a Purgatóriumban akarna landolni. Mintha evvel a térkockákat folytonosan tágító, ám a kürtő falát áttörni sosem képes zuhanással meg lehetne váltani azt az emberiség szégyenének nevezett huszadik századi zuhanást, amely a humánumot rabszíjra fűzte, hogy kést szoríthasson a torkának.
 Simonyi Emö: Cunami
Az iszonytató "egyensúlyhelyzet" sokkszerű ábrázolása - akár természeti, akár társadalmi vihar villáma hasítja a leget - mindvégig az életmű fókuszát képző (talán legfontosabb) elem. Nem véletlen, hogy a Nolde kék-zöld tengerviharait emberhullámokkal megidéző, sőt túllépő katasztrófaképek (Cúnami II.-V. - 2010) - mutatis mutandis - a Zuhanás legközelebbi rokonai. Nincs föld és nincs ég. A háttér egyszer attraktív tengerhullám, másszor antik építészeti elemeket (és azok romjait) rejtő kulissza. Ha a széttört oszlopok darabjai a kapálódzó emberi testekkel elegyednek, a testháló különleges kicsengést kap: tárgyi kellékekkel megakadályozni nem, csak elodázhatni lehet a pusztulást.
Érdekes, amit a művész - bepillantást engedve műhelyébe - a falak kultikus hatásáról, szerepéről ír. Védő, óvó, valamit (valakit) valami ellen lezárni akaró vagy továbbgörgető funkciójuk - legyen az a kínai Nagy Fal, a jeruzsálemi Siratófal vagy az egri vár bevehetetlen fala - olyan időbeli gát, amely zár és nyit, elválaszt és összeköt, továbbvisz és maradásra ösztönöz. A művész művelődéstörténeti alapozású ihletét - Piranesi felejthetetlen rajzait is a szeme sarkában hordozva - az egri vár fala, a zuhanást szimbolizáló meredek - hívta elő. Ám a sok évszázadszázad előtti harc bástyája - félelmekből (?), a jelen valóságának tudott-megsejtett drámáiból (?) - Simonyinál valahol a bensőben épült föl.
A megpörgő, halálugrást végző figurák - meztelen testek - egymással való párbeszéde (mint ahogyan a Cunami-sorozat partra sosem vetett, örökké hányódó-hánykolódó alakjainak disputája is) a mozgásimitáció szabadságán kívül a szimbolikus jelbeszédben gyökerezik. Természetesen költészeti - festőpoétikai - megidézéssel van dolgunk, hiszen ez a zárt láncú haláltánc (vagy afelé törekvő, a korpusz kiszolgáltatottságát is jól elénk vetítő lendület) túlmegy a reáliákon. Időben parttalan - így nincs beazonosítható ideje -, és megvalósításában is csupán az esztétika törvényeinek áldoz a művész.
A torz alakokból, Isten kitaszított gyermekeiből alakított gúla - menedékzátony az érzéketlenség tengerén - sem azért megrendítő, mert gyermekkori élményt idéz föl, s van jól fölismerhető valóság-alapja (a Pszichiátriai Intézet bezárása), hanem azért, mert Brueghel huszadik századi vak serege - zavarodottságba fúló modern létimánk megannyi szentje - csengőt rázva, cilindert igazítva, ételhordót cipelve és kezében galambot szorongatva - a test, az érintés melegében összezár. A zuhanó testek, görcsbe szorult végtagok korábbi eldorádója ebben a szerkezetre is kiható tömörítésben (csak a szemek keresik a semmit) a béke szigetévé szelídül (Kitaszítva I.-II. - Lipótmező - 2010). Némi föloldást, a groteszk fényében megmártózó humorral, csak a színházias Róma márványkádjában lubickoló püspök és a test elernyedését szolgáló kíséret ad (Fürdő - 2009).
 Simonyi Emö: Figaró
A mítoszi homályból vagy képzeletünk, rémlátomásunk legmélyebb bugyraiból vörös lángcsóvát, mint ruhát magukra öltő szörnyek (Chimérák - 1986; Tűzistenek - 1985) torz - torzított alakjukkal, statikus - a testet elveszejtő vagy éppenséggel a csontokra rakódott izmok szilárdságát hangsúlyozó - birokvágyukkal hatnak. Sosemvolt testrészek szakadnak el törzsüktől, illetve a tűzpompát koronaként viselve helyettesítik a fejet. Simonyi Emö, mert rakoncátlan festőecsetje ki-kitör a hámból, szívesen veszi át egy-egy klasszikus (Greco, Blake) témáját, amely a saját expresszív vonalvezetése által (nem kevésbé modernizálva) válik az hommage-szerű megidézésen jóval túllépve saját művé. Kevésszer láttuk a Laokoónt (1997) álló s fekvő testek megfeszítettségében így robbanni, s a Kék oroszlán I. (1997) is vad szerkezeti statikájával, a támadó, támadásra készülő "mozdulatlansággal" a rémlátomások rémlátomásává válik. Az embert a fölzabálás előtt vizslató mitológiai szörny, a bikafejű Minótaurosz (1991) - a Kék oroszlánnal ellentétben itt nincs szellős háttér - az ülő-guggoló pózban úgy lesi áldozatát (bal lábfeje a széttrancsírozandó arc közelében), hogy nincs kétségünk a tragikus vég bekövetkezte felől.
Simonyi Emönél tehát a szépség brutalitása, még inkább a pengeélen táncoló, az alkotó félelmét leplező megannyi alkotás-lélektani helyzet úgy nyer létjogot - lásd a Figaró (2009) mesterembereinek illúziótlan, a szép külső apropóján az áldozatban halálfélelmet keltő cselekedetét -, hogy az élveteg szatírok, Dionüszosz érzelemkarámjának elmaradhatatlan kísérői innen is vannak a (görög) mitológián, meg túl is. Innen, mert élvezvén szabadságukat, beállnak embernek (borbélynak), és túl, mert mítoszi gyökereik a munka-incselkedéssel szinte elpárolognak. A mozgáshelyzeteiben szintén robbanó Kődobálók (2009) úgy - nyilván tudatos - főhajtás Jordaens előtt, hogy a Simonyi Emő-i hangulatfölidézés, drámai testkultuszban gyökerező látomás kizárólag a művészre jellemző expresszív testfoltok, izzó érzelemkisülések feszültségét mutatja.
|
|
Frissek
Workaholic
„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról)
...
Bővebben...
Nagy László Emléktúra
A Noszlopi SE, a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány és a Magyar Írószövetség idén is megrendezi a Nagy László Emléktúrát
...
Bővebben...
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Hartay Csaba tárcája
„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium"
...
Bővebben...
Nem szabad feledni
Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én
...
Bővebben...
Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük
„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...
Szépírók közgyűlés
A Szépírók Társa-ságának május 16-i közgyűlésén Mészáros Sándort választották elnöknek a Petőfi Irodalmi Múzeumban
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója
 „a világban jelen lévő emberi szenvedés mérséklését, majd megszüntetését pedig a tudatosan választott kihalásban látja" (Koczka Szilárd írása David Benatar könyvéről, a Better Never to Have Been-ről)
|
|
Bővebben... |
Vatikáni napló
Sztakó Zsolt olvasó-naplója Karol Sidor Vatikánsky dennik (Vatikáni napló) című könyvéről
...
Bővebben...
A viskó
Limpár Ildikó olvasó-naplója William P. Young A viskó című regényéről
...
Bővebben...
Hugo Cabret
Lovász Andrea olvasó-naplója Brian Selznick A leleményes Hugo Cabret című könyvéről
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója (összes)
Szépirodalom
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Kürti László versei
Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Győri László versei
Az orosházi származású, Budapesten élő költő Horizont, Rendetlenség és Félhomály című művei a 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Péter Erika versei
A Csodavárás, a Kottalapok, A múlt foglalatában és az Évtizednyi remény című művek, melyek a legújabb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Csík Mónika versei
A vajdasági költő Három szín: piros, Három szín: kék és Három szín: sárga című költeményei, melyek a legújabb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Színház
Várszínház 49. évad
A Shakespeare-bemutatók mellett többek közt Goldoni-, Székely János- és Erkel Ferenc-művekből, valamint jazz-, blues-, nép- és világzenei programokból válogathat a közönség nyáron Gyu...
Bővebben...
Három új magyar dráma
Farkas Wellmann Éva írása a XVII. Magyar Drámaíró Verseny gálaestjéről, Egressy Zoltán, Garaczi László és Szabó T. Anna darabjainak a bemutatójáról
...
Bővebben...
A drámaverseny cikke
Kihúzták a Magyar Nemzet Hétvége mellékletéből azt a - Rákosi Mátyás életét bemutató kiállításról szóló - cikket, melynek alapján Egressy Zoltánnak, Garaczi Lászlónak és Szabó...
Bővebben...
Niedzielsky Katalin blogja
Niedzielsky Katalin a 3. csapat próbafolyamatáról, Koltay Gábor Szabó T. Anna darabjából készülő rendezéséről ír (a színészek: Fehér Tímea, Gubik Petra, Katkó Ferenc, Kovács Edit, ...
Bővebben...
Tari Sarolta blogja
Tari Sarolta Egressy Zoltán darabjáról ír, melyet Marton László rendez és a 2-es csapat próbál: Csomós Lajos, Gulyás Attila, Kiss Ramóna, Komáromi Anett, Liszi Melinda és Presits Tamá...
Bővebben...
Megkérdeztük
Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük
„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...
Megkérdeztük Fehér Bélát
„Az irodalom végül is komoly játék. Annyira komoly, hogy egy könyvben bármi megtörténhet" (Darvasi Ferenc beszélgetett a Kossuthkifli szerzőjével)
...
Bővebben...
Benedek Szabolcsot kérdeztük
"Nehéz eldönteni, hogy mi a lektűr és mi az úgynevezett magasművészet. Nem látok áthatolhatatlan határokat, sőt talán határokat sem" (Szepesi Dóra beszélgetése A vérgrófról)
...
Bővebben...
Temesi Ferencet kérdeztük
Szepesi Dóra beszélgetése Temesi Ferenc Bartók című könyvéről, amely júniusban, a Könyvhétre fog megjelenni az Alexandra Kiadó gondozásában
...
Bővebben...
Megkérdeztük a drámaírókat
Elek Tibor beszélgetett a XVII. Magyar Drámaíró Verseny résztvevőivel: Egressy Zoltánnal, Garaczi Lászlóval és Szabó T. Annával
...
Bővebben...
Kritika, esszé
A hétköznapok líraisága
„a történetek szereplői és a szereplők mondatai is ismerősek" (Huszár Tamara kritikája Tóth Krisztina Pixel című kisprózakötetéről)
...
Bővebben...
Hamiskártyások
Héjja Julianna Erika „Aki a vak szerencse pajzsa alatt izzadoz..." című tanulmánya, melyben egy az 1830-as években tevékenykedő, gyulai hamiskártyás társaságról ír
...
Bővebben...
Tejmozi
„egyik fő erénye éppen az, hogy nem bántóan kitárulkozó, nem elviselhetetlenül szenvedélyes, ömlengő vagy hatásvadász" (Darvasi Ferenc kritikája Balla D. Károly könyvéről)
...
Bővebben...
Verhovina madarai
„Épp, amikor a legsúlyosabb, legfontosabb szavak, mondatok, gondolatok kaphatnának figyelmet, végeredményben már fölösleges a beszéd" (Tóth Tünde kritikája Bodor Ádám könyvéről)
...
Bővebben...
Felszabadult költészet
Farkas Wellmann Éva kritikája a 2012/2-es Bárkából Lövétei Lázár László Zöld. 12 ecloga című könyvéről, mely az Erdélyi Híradó Kiadónál jelent meg
...
Bővebben...
Beszélgetések
Beszélgetés Géczi Jánossal
„Egy irodalmi ambícióval megáldott vagy megvert ember, aki biológus, rögtön identitászavarokkal találja szemben magát. És értetlenséggel" (Szabó Tibor Benjámin interjúja)
...
Bővebben...
Beszélgetés Oravecz Imrével
„anyámat kifejezetten idegesítette, hogy én olvasok, nem hogy meséket mesélt volna nekem" (a Kossuth-díjas íróval Kiss László beszélgetett)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 20.
„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 19.
„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 18.
„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...
Képzőművészet
Szentendre-Fót
Wehner Tibor beszéde, amely Borgó festőművész dr. Hann Ferenc emlékének szentelt kiállításának a megnyitóján hangzott el Szentendrén
...
Bővebben...
Gnandt János 60
Banner Zoltán beszéde, melyet a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett Gnandt János-kiállítás megnyitóján mondott el
...
Bővebben...
holó Hóbel László képeiről
„holó Hóbel egy olyan világot keres, amely tökéletes áttetsző, amelynek nincs árnyéka. Keresi, még akkor is, ha ilyen nem létezett és vélhetőleg nem is fog" (Szilágyi András írása)...
Bővebben...
Új kiállítás a Jankayban
Szilágyi András írása a hatvanéves Szeverényi Mihály festőművész a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett, ünnepi tárlatáról
...
Bővebben...
Arnóti András kiállításáról
"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...
|
Impresszum
Kedves Sándor, hamarosan olvassuk, é...
Impresszum
Tisztelt Szerkesztőség! Kérem szívesk...
Csík Mónika prózája