Hírek

A FISZ pályázata
fisz1_copy_copyA Fiatal Írók Szövetsége kötetnyi terjedelmű lírai és prózai kéziratokat vár 35 év alatti szerzőktől április 15-ig
Bővebben...

Ilia Mihály rovata

Vári Fábián László kötetéről

"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...

Görgey Gábor verseiről

„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről ...
Bővebben...

Lanczkor Gábor prózájáról

"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről) ...
Bővebben...

Rónay László beszélgetőkönyvéről

„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet”  -  Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről” ...
Bővebben...

Déry Tibor balatonfüredi évei

Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya  Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...

Bejelentkezés



Tárca

Bödőcs Tibor tárcája

„Olvassanak Hrabalt, vagy vásároljanak mosómedvét!!" (a hazai stand-up comedy egyik kiválósága írt Bohumil Hrabal halálának 15. évfordulójára) ...
Bővebben...

Murányi Sándor Olivér írása

„Hűséges férj és mindenkire azonnal rámászó kan - egyszerre. Az egyhelyszínes esküvő évfordulóját átalussza, másnap kanadai kirándulást ígér" ...
Bővebben...

eS Kiss Judit tárcája

„Még néhány megálló és leszállok, kikapcsolom a zenét, csöng a telefonom, a kijelzőn Aajani, a férjem. Mikor érkezem már, még öt perc, mondom. Azért Aajani, hogy ő legyen az első a...
Bővebben...

Becsy András tárcája

„Anya nagyon magas, és amikor mérges, még magasabb lesz, megnő. Érdekes. A kislányom még a csípőjéig sem ér fel" ...
Bővebben...

Zsidó Ferenc tárcája

„Az ünneplésre elszánt Lóri egy mosdótálban bort forralt, ami egy kicsit különös ízű lett a tálban hagyott szappantól, de azért elfogyott" ...
Bővebben...

Helyszíni tudósítások

Egy szál rózsa

Fodor György helyszíni tudósítása Géczi János és Szabó Tibor Benjámin január 30-i békéscsabai beszélgetéséről ...
Bővebben...

Ünnepi Bárka-est

Niedzielsky Katalin helyszíni tudósítása az évértékelő, lapszámbemutató  estről, melyen Kiss Judit Ágnes és Fekete Vince kapták meg a folyóirat 2011. évi díját ...
Bővebben...

A túlélők

Farkas Wellmann Éva helyszíni tudósítása a palicsi szimpóziumról, melynek témája Kosztolányi Dezső, Csáth Géza művei és azok kortárs irodalomra gyakorolt hatása volt ...
Bővebben...

Költői portrék

Szakács István Péter tudósítása Bálint Tamás, Farkas Wellmann Éva, Márkus András és Noszlopi Botond közös székelyudvarhelyi könyvbemutatójáról ...
Bővebben...

Székely irodalmi humor

Tóth Kata írt helyszíni tudósítást Fekete Vince, Muszka Sándor és Orbán János Dénes békéscsabai székely estjéről a BárkaOnline-nak ...
Bővebben...

Hírcsatorna

Köszönjük

 

Statisztikák

Tartalom találatai : 6155365

Támogatóink

 

 

bekesmegyehu



nka



bekescsabahu

Lóránt János Demeterről PDF Nyomtatás E-mail

 

 

05a_b

 

Sümegi György

Lóránt János Demeter rajz-világa

 

Vajon a cím képes megnevezni a lényeget: a Lóránt-rajzok összegét, összességét, kvintesszenciáját, mindazt együttesen, amit eddig (alkotói pályáján összesen) létrehozott, megalkotott? Hiszen Lóránt festő, fest - és rajzol. Vagyis a rajz (nem volt, nem lett) nem elsődleges és egyedüli kifejezőeszköze Lórántnak, hanem festői munkásságát segíti, gazdagítja és kiegészíti, festményeihez készült tervek, vázlatok, kompozíciós előtanulmányok formájában. Vagy lehetnek önállóak. Csak rajzok. Ám a rajz műfajként önálló, tehát nála (is) közvetítő lehet más műfajú műveihez.

Az utóbbi évet Szalay Lajos szuggesztív és egyéni rajz-világával töltöttem, és tanulmányoztam Márton Ferenc reproduktív rajzolói gyakorlatát. Márton a lerajzoló/megrajzoló/megörökítő, míg Szalay - Lóránt találkozott vele - a kifogyhatatlan, egyéni formává vált, új formaképletekké ragozott rajzolói invenció, rajzi önkifejezés alkotója.

Lóránt rajzművészete, jellege szerint a kettőjük közti széles mezőben sok társával, kortársával - Kovács Péter, Sváby Lajos, stb. - együtt egzisztál, vagyis önálló rajzművészetet, egyéni rajz-együtteseket hoz létre, ám ezek végül is szervesen egybetartoznak, szétszakíthatatlanul, egylényegűen együtt vannak festményeivel.

A rajzoló Lóránt visszaemlékezése szerint: „Gyermekkoromban szerettem rajzolni. Sokat tartózkodtam idős emberek társaságában, élveztem elbeszéléseiket, humorukat és jellegzetes figuráikat, és ezeket próbáltam megörökíteni". A Csernus Tibornak megmutatott fiatalkori rajzaira az idősebb pályatárs így reagált: „Jó karakterérzéked van". De mi is ez tulajdonképpen, s egyéni módon hogyan nyilvánul meg, miként érhető tetten?

„Később, a tanárképző főiskolán jöttek a tanulmányrajzok (ceruza, szén, kréta stb.). Olykor izgalmasnak találtam a kimondottan csak tónusokra épített rajzokat (csendélet, figura, portré stb.)." Festő, ízig-vérig festő - aki rajzol is, aki a karakterektől eljutott a finomabbig, a tónusokra építőig - rajzban is.

De menjünk tovább a Lóránt rajzolásáról szóló vallomás-fonálon: „Később rajzoltam diópáccal, kihegyezett pálcikával, vágott végű tollal monotípiát. Ezek között szerepelnek figurák, tájak, de jobbára csak azzal a céllal, hogy emlékezzek a látott-átérzett hangulatra. Csináltam sok fényképet is, de ezeket később átlapozva soha nem tudtam úgy felidézni a tájat, mintha akár csak egy pár perces rajzot csináltam volna róla." Az eszközök közül végül rátalál a neki legmegfelelőbbre: „a rotring iron az a technika, amivel én is talán a legtöbbet tudom mondani".

„Időközben születtek nagyobb méretű olajfestményeim, figurális kompozíciók, tájak figurákkal, néhány portré, de ezek úgy maguktól jöttek, vázlatokat nemigen csináltam hozzájuk." Ezzel eljutottunk - nyilván Lóránt eddigi alkotói pályájának a közepe táján - egy fontos ponthoz: a festményekhez nem használt (vagy alig) vázlatokat, rajz-előtanulmányokat. Talán ez az a pont, ahol pregnánsan elkülönül alkotói praxisában a festmény és a rajz. S mintha ez fixálódna is, a rajz a gyorsabb rögzítés eszköze, s ha van hasonlatosság rajzainak és festményeinek figuráiban, ez természetesen az alkotó belső szemléletében, habitusában, világlátásában lelheti egyedüli magyarázatát. De olvassuk tovább magát Lórántot: „Vándorlásaim az országban és külföldön mindig hoztak új élményeket. Salgótarjánban a bánya, az ottani jellegzetes figurák, Mátraalmáson az erdők, Szlovákiában az ottani népművészet, de főleg a népzene és a népzenészek figurái fogtak meg. Hollandiában igazán kitárult előttem az egész világ. Évekig nem volt késztetésem arra, hogy ezeket az új élményeket valamilyen formában megörökítsem. Végül is kaptam egy vaskos könyv-makettet üres lapokkal, és elkezdtem telerajzolni. Mindezt ceruzával, tengerparton és kikötőben. Majd az embereket is közelebbről kezdtem megfigyelni. Amszterdamban egy kávézó teraszán ülve egy óra alatt az egész világ elvonul az orrod előtt. A ceruzarajzok után most már 1 mm-es rotring tollal, emlékezetből kezdtem rajzolgatni élethelyzeteket, figurákat, fejeket. Akkor voltak jó estéim, éjszakáim, hogyha másnap, újranézve a rajzokat, egyáltalán nem emlékeztem arra, hogy azok hogyan kerültek a papírra. Az önkontroll, amely sok esetben megbénítja az embert, ilyenkor nem aktivizálta magát. Pár száz rajz után támadt olyan érzésem, mintha képzeletembe színek is lopakodtak volna a papírra, gazdagítva a vonalakat. Ezek után született jó néhány színes tusrajz, amelyek későbbi festményeim témáinak egy részét alkották".

Lóránt rajzművészetének eddigi záróköveként Lázár Ervin Négyszögletű kerek erdő című könyvéhez készített majd' egy éven át rajzokat, „nagyon élveztem, hogyan tudom a figurák bőrébe bújva alakjukat megjeleníteni".

A más létrehozta figurákkal a saját maga teremtette formákban képes azonosulni, azaz alak-teremtő, figura-alkotó a Lázár Ervin-illusztrációkban. Ezzel ellentétes alkotói pólusán szénrajzokat csinált, fölfedezte, hogy milyen „gyönyörűek a félig agyongyötört, színekkel, tónusokkal gazdagon díszített rajztáblák. [...] Ezekből kiindulva már nem születtek figurális munkák, inkább valamire emlékeztető elvont tónus- és színvariációk".

Lóránt János számára rajzművészete kialakulásakor a karakterérzék, a megfigyelés pontossága és a jellemző látványelemek megragadása, megjelenítése volt az elsődleges. Ebben a momentumban mutatkozik meg az, hogy az ő személyében elsősorban vizuális karakterű alkotóval van dolgunk. Lóránt nagyobb mennyiségű rajzát együtt látva, lapozgatva megerősödik a kérdés, miben áll rajzai sajátszerűsége, mással össze nem téveszthető karakterisztikuma. Talán elsődlegesen abban, hogy a befoglaló formák, a sajátos formai artikulációval kezelt kontúrrajzok, egyéni rajz-kontúr-képletek felé halad alkotóként. Ilyen rajzain azután egyfajta megmásíthatatlan sorsszerűség és kiszolgáltatottság dominál. A sok groteszk elem egybekapcsolódását ugyanakkor már-már derűvel szemléli az alkotó.

Mintha az emberi korpuszok megváltoztathatatlan deformáltságai (melyek lelki kitüremlések formai következményei lehetnek), s nem a harmonikus egybeállásai lennének a mindig meghatározóak. Mintha az ember-test csupa torzulás, horpadás, megviseltség, elesettség drámai terepe lenne. Noha egy-két esetben virágzó ágak, kihajló vesszők formájában némi játékossággal egyfajta nemiségre/szexualitásra is utal, ám ezen részek megmaradnak egyfajta formailag gazdagabban/részletesebben artikulált díszítésnek. Ő nem a ragozott vonalat, a formák belső képleteit keresi, hanem mindig a kontúr-pántokkal egybeszorított együtteseket, ráadásul úgy, hogy rajzai arányosságába beleértjük a meg nem rajzolt felületeket, azokat a lélegző, üres részeket, amelyek a rajzi formák mozgását, dinamikáját, vagy éppen moccanatlan nyugalmát segítik.

Lóránt régen túl van a nagyon is konkrét formákon. Rajzai egyéni, belső rajz-beszédek, amelyeknek a formarendje desztillátum, egyéni vonal-sűrítmény. Sok rajzáról gondolom azt, hogy olyanok, mintha az Öregek könyve Lóránt kalligrafálta lapjai lennének.

Szilágyi Domokos Öregek könyvének soraival számos Lóránt-rajzra is rákérdezhetünk, vagy éppen állíthatunk róluk a vers-mondatokkal. Végső summaként Plugor Sándor - Szilágyi Domokos Öregek könyve borító-föliratáról ide kívánkozik még: „A kép, igazi természetéhez híven, megjeleníti mindazt, amitől szavaival elválni készül".

 

06a_b


 

15

 


 

22

 

 

Szilágyi András írása a BárkaOnline-on Lóránt János Demeter kiállításáról

 


 

Főoldal

Hozzászólások (0)
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!

 

Frissek

Gion Nándor pályázat

A szenttamási Gion Nándor-emlékház és az újvidéki Fórum Könyvkiadó közös pályázatot hirdetett novella, regény, ifjúsági regény írására, illetve Gion műveinek szerb nyelvű fordí...
Bővebben...

Acsai Roland kötetéről

„a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés" (Szántó Magdolna a Hajnali kút című verseskönyvről) ...
Bővebben...

A FISZ pályázata

A Fiatal Írók Szövetsége kötetnyi terjedelmű lírai és prózai kéziratokat vár 35 év alatti szerzőktől április 15-ig ...
Bővebben...

Géczi János versei

A Fekete holló száll a szemében, a Nem marad más és a Tudom című költemények, melyek a legújabb, 2012/1-es Bárkában láttak napvilágot ...
Bővebben...

Közös állásfoglalás

A Magyar Írószö-vetség, a Magyar Művészeti Akadémia és a Professzorok Batthyány Köre közös állásfoglalása ...
Bővebben...

Egy szál rózsa

Fodor György helyszíni tudósítása Géczi János és Szabó Tibor Benjámin január 30-i békéscsabai beszélgetéséről ...
Bővebben...

Háyland

„Van egy ország, egy vidék: könyvben létezik csak" (Jenei Gyula Háy János Háyland című kötetéről) ...
Bővebben...

Bödőcs Tibor tárcája

„Olvassanak Hrabalt, vagy vásároljanak mosómedvét!!" (a hazai stand-up comedy egyik kiválósága írt Bohumil Hrabal halálának 15. évfordulójára) ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója

kisslacifoto„Soha jobbkor levenni a könyvespolcról Mikszáth Kálmán kötetét, mint most, hogy kiderült, nem létezik magyar politikai költészet, tehát van" (Kiss László A tisztelt ház című kötetről)
Bővebben...

Háyland

„Van egy ország, egy vidék: könyvben létezik csak" (Jenei Gyula Háy János Háyland című kötetéről) ...
Bővebben...

A kis kavics

„fennáll a veszély, hogy a regény a kiválóan kidolgozott részek ellenére darabjaira és alkotóelemeire esik szét" (Zólya Andrea Csilla Lovas Ildikó A kis kavics című regényéről) ...
Bővebben...

A kelta álma

„a nyugati fejlett világ milyen cinikusan, álságosan és velejéig romlott, lelkiismeretlen módon rabolja ki a gyarmatait" (Bene Zoltán Vargas Losa könyvéről, A kelta álmáról írt) ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója (összes)

Bene Zoltán Sárközi György könyvéről ...
Bővebben...

Szépirodalom

Géczi János versei

A Fekete holló száll a szemében, a Nem marad más és a Tudom című költemények, melyek a legújabb, 2012/1-es Bárkában láttak napvilágot ...
Bővebben...

Balla D. Károly versei

„egy költőt látsz csupán, a friss sarat dagasztja / - őszön mereng, s a mélybe húzza le az ág"; a kárpátaljai költő Merengtél őszön és Régi mondat, régi tánc, régi képlet cím...
Bővebben...

Ünnepi szövegek

Fodor György, Becsy András, Kőszegi Barta Kálmán, Csapody Kinga, Banner Zoltán és Nagy Mihály Tibor a 2011-es Magyar Kultúra Napjára írott szövegei ...
Bővebben...

Ungvári László Zsolt versei

A sepsiszentgyörgyi költő Csontig átvilágít, Percekként a hangyák és Ezeréves csigaházként című művei a Napóra ciklusból ...
Bővebben...

Szepesi Dóra versei

Az Ima amore, a Kirándulás, a Kor-res-pon-dance, a Füstös és a Sejtés című művek, melyek a 2011/6-os Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Színház

Sebzettség

A tizedik alkalommal megrendezett, külföldi és magyar előadásokat is felvonultató Kortárs Drámafesztiválról Varga Anikó írt beszámolót ...
Bővebben...

Gyulai Várszínház 48. évad

Varga Anikó tanulmánya a Gyulai Várszínház 2011-es nyári előadásairól, amely a legújabb, 2011/5-ös Bárkában jelent meg ...
Bővebben...

Színházi töprengések

„A békéscsabai dramaturg, mint a buta, műveletlen és tehetségtelen színházi ember szinonimája (...), nem csak bántó és aljas, hanem ízléstelen is" ...
Bővebben...

Évadnyitó a Jókaiban

A Monte Cristo grófja, a Négy évszak, Az öreg hölgy látogatása, a Bolha a fülbe és a Varázsfuvola című darab is szerepel a Békés Megyei Jókai Színház 2011/2012-es programjában ...
Bővebben...

Az imposztor

Varga Anikó kritikája Spiró György darabjáról, melyet Árkosi Árpád rendezett meg Kovács Lajos főszereplésével a Gyulai Várszínházban ...
Bővebben...

Megkérdeztük

Megkérdeztük Potozky Lászlót

Darvasi Ferenc beszélgetett a fiatal erdélyi prózaíróval, akinek 2011-ben jelent meg első novelláskötete Áradás címmel ...
Bővebben...

Megkérdeztük Bodor Ádámot

„Filmen egyelőre azért nem látnám szívesen, mert bennem még mindig nagyon élénken él ennek a kitalált tájnak a képe" (Tóth Tünde beszélgetése a Verhovina madarairól) ...
Bővebben...

Megkérdeztük Kálmán Gábort

A beszélgetés apropóját a szerző első, Nova című regénye adta, mely nemrég jelent meg a Kalligramnál (Darvasi Ferenc beszélgetése) ...
Bővebben...

G. István Lászlót kérdeztük

„Épp úgy előfordul becketti ütődött monológ, mint hétköznapi-sivár kelet-európai szcenika vagy mai hangra áthangszerelt Füst Milán-os borongás" (Szepesi Dóra interjúja a Választóv...
Bővebben...

Ede a levesben

Szepesi Dóra beszélgetett az Ede a levesben című  "gasztrokrimi" két szerzőjével, Cserna-Szabó Andrással és Fehér Bélával ...
Bővebben...

Kritika, esszé

Acsai Roland kötetéről

„a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés" (Szántó Magdolna a Hajnali kút című verseskönyvről) ...
Bővebben...

"Xavier"

Papp István írt tanulmányt róla, hogyan figyelte meg Kovács Imrét, a Néma forradalom szerzőjét a magyar politikai rendőrség ...
Bővebben...

Ilia Mihály írása

„Az egykori BM III/III-as és más osztályainak rám vonatkozó jelentéseiből közöltem már a Bárkában és Korunkban néhány részletet (...), most egy összefoglaló jelentést közlök itt...
Bővebben...

Három lírakötetről

Molnár Illés kritikája Magyari Andrea sztori, Lázár Bence András A teraszról nézni végig és Szőllősi Mátyás Aktív kórterem című könyvéről ...
Bővebben...

Nagy Koppány Zsoltról

„cseles, rendhagyó regényről van szó" (Szakács István Péter kritikája az Amelyben Ekler Ágostra - emlékezünk című könyvről) ...
Bővebben...

Beszélgetések

Bárka-körkérdés 20.

„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 19.

„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 18.

„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 17.

„Nagy kihívás volt az Élet és Irodalom egyik állandó tárcaírójának lenni. Mintha egy nagy elbeszélés díszletein dolgoztam volna egy éven keresztül" (Kiss László válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 16.

„két kötet[em] jelenhet meg: egy forráskiadvány a történész Márki Sándor naplóiból, s bízom abban, hogy lassan lezárhatom a régóta készülő Kner-monográfiámat is" (Erdész Ádám ...
Bővebben...

Képzőművészet

Fajó János művészetéről

Banner Zoltán megnyitószövegének kiegészített és szerkesztett változata, melyet Fajó békéscsabai kiállításán, a Munkácsy Mihály Múzeumban mondott el ...
Bővebben...

Farkas Zsuzsa képgrafikáiról

„Képekben, látványos történetekkel mesél és játszani tanít minden gyermeket és felnőttet" (Grasl Bernadett esszéje a békéscsabai Jankay Galériában kiállított anyagról) ...
Bővebben...

Baji Miklós Zoltánról

Szombathy Bálint beszéde, melyet Baji Miklós Zoltán Csillagpor a folyosóról című békéscsabai kiállításának megnyitóján mondott el ...
Bővebben...

Interjú Baji Miklós Zoltánnal

Szombathy Bálint beszélgetése Baji Miklós Zoltán képzőművésszel, aki december 2-án töltötte be az ötvenedik életévét ...
Bővebben...

Nyisztor Jánosról

"még ma is mindannyian az elveszett Paradicsomot keressük" (Gyarmati Gabriella esszéje Nyisztor János képzőművész utóbbi három évben született munkáiról) ...
Bővebben...

Utolsó hozzászólások