Hírek
A szenttamási Gion Nándor-emlékház és az újvidéki Fórum Könyvkiadó közös pályázatot hirdetett novella, regény, ifjúsági regény írására, illetve Gion műveinek szerb nyelvű fordítására
|
|
Bővebben... |
Ilia Mihály rovata
Vári Fábián László kötetéről
"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...
Görgey Gábor verseiről
„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről
...
Bővebben...
Lanczkor Gábor prózájáról
"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről)
...
Bővebben...
Rónay László beszélgetőkönyvéről
„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet” - Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről”
...
Bővebben...
Déry Tibor balatonfüredi évei
Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...
Tárca
Bödőcs Tibor tárcája
„Olvassanak Hrabalt, vagy vásároljanak mosómedvét!!" (a hazai stand-up comedy egyik kiválósága írt Bohumil Hrabal halálának 15. évfordulójára)
...
Bővebben...
Murányi Sándor Olivér írása
„Hűséges férj és mindenkire azonnal rámászó kan - egyszerre. Az egyhelyszínes esküvő évfordulóját átalussza, másnap kanadai kirándulást ígér"
...
Bővebben...
eS Kiss Judit tárcája
„Még néhány megálló és leszállok, kikapcsolom a zenét, csöng a telefonom, a kijelzőn Aajani, a férjem. Mikor érkezem már, még öt perc, mondom. Azért Aajani, hogy ő legyen az első a...
Bővebben...
Becsy András tárcája
„Anya nagyon magas, és amikor mérges, még magasabb lesz, megnő. Érdekes. A kislányom még a csípőjéig sem ér fel"
...
Bővebben...
Zsidó Ferenc tárcája
„Az ünneplésre elszánt Lóri egy mosdótálban bort forralt, ami egy kicsit különös ízű lett a tálban hagyott szappantól, de azért elfogyott"
...
Bővebben...
Helyszíni tudósítások
Egy szál rózsa
Fodor György helyszíni tudósítása Géczi János és Szabó Tibor Benjámin január 30-i békéscsabai beszélgetéséről
...
Bővebben...
Ünnepi Bárka-est
Niedzielsky Katalin helyszíni tudósítása az évértékelő, lapszámbemutató estről, melyen Kiss Judit Ágnes és Fekete Vince kapták meg a folyóirat 2011. évi díját
...
Bővebben...
A túlélők
Farkas Wellmann Éva helyszíni tudósítása a palicsi szimpóziumról, melynek témája Kosztolányi Dezső, Csáth Géza művei és azok kortárs irodalomra gyakorolt hatása volt
...
Bővebben...
Költői portrék
Szakács István Péter tudósítása Bálint Tamás, Farkas Wellmann Éva, Márkus András és Noszlopi Botond közös székelyudvarhelyi könyvbemutatójáról
...
Bővebben...
Székely irodalmi humor
Tóth Kata írt helyszíni tudósítást Fekete Vince, Muszka Sándor és Orbán János Dénes békéscsabai székely estjéről a BárkaOnline-nak
...
Bővebben...
Statisztikák
Tartalom találatai : 6155814
|
|

Sz. Pirint Andrea
A Petró-gyűjtemény helye és szerepe Miskolc életében, valamint a Herman Ottó Múzeum népszerűsítő törekvései
A miskolci Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti gyűjteményébe az idők folyamán számos hagyaték, összetartozó műtárgycsoport ágyazódott be. Jelentőségénél fogva kiemelendő ezek közül Szalay Lajos, Kondor Béla, Mokry Mészáros Dezső, Sassy Attila, Kmetty János alkotásainak gyűjteménye. A sort hosszasan lehetne folytatni a miskolci művésztelep egykori és jelenlegi mestereinek alkotásaiból összeálló kollekciókkal. A közel tizenhétezer műtárgyat őrző képzőművészeti gyűjteményen belül több körülhatárolható gyűjteményi egység is bőven megérdemelné az állandó jellegű bemutatást. Ezt természetesen sem a múzeum, sem az intézményt fenntartó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat nem tudja felvállalni. A múzeum elsődleges feladata a műtárgyaknak a jó gazda gondosságával történő kezelése, megőrzése. Az intézmény kiállítási koncepciójának egyik alapvonása az a törekvés, hogy a kapott értékek időszaki tárlatokon vissza-visszatérően közszemlére kerüljenek. A folyamatos és rugalmas kutatószolgálat során minden módon támogatjuk, hogy a műtárgyak mások számára kutathatók, reprodukálhatók és kiállításokra kölcsönözhetők legyenek.
A Petró-gyűjtemény a Herman Ottó Múzeum kezelésébe tartozó legértékesebb műtárgycsoport. Országos hírnévvel bíró műtárgyaink zöme ide tartozik. Ez a gyűjtemény adja legfőbb presztízsét az intézménynek, és ez adja egyik legfőbb kulturális hangsúlyát a városnak. Ez tehát a legfőbb értékünk, aminek kezelése - egyfelől bemutatása, másfelől tudományos feldolgozása - akarva-akaratlanul is prioritást élvez.
Dr. Petró Sándor (1907-1976) Miskolc népszerű belgyógyásza, sportorvosa volt. Kezdetben grafikákat gyűjtött, majd érdeklődése a helytörténeti vonatkozású festmények és emlékanyag felé fordult. A bőségesen kínálkozó műtárgyvásárlási lehetőségek nyomán az '50-es évekre alakult ki a céltudatos gyűjtési koncepció, a magyar nemzeti képzőművészet 250 éves történetét átfogó jelleggel felvonultatni kívánó törekvés.
Petró doktor váratlan hirtelenséggel hunyt el, így gyűjteményének sorsáról nem volt alkalma rendelkezni. Hagyatéka húgára szállt, aki a tulajdonjogot illetékmegváltás fejében a városnak adta át. Miskolc városa a gyűjteményt a Herman Ottó Múzeum kezelésébe helyezte. Mindez 1977-ben történt. Ez az a dátum, amivel egy csapásra megváltozott a múzeum állandó kiállításának koncepciója, hiszen olyan kiemelkedő jelentőségű műtárgyak kerültek köztulajdonba, melyeknek folyamatos látogathatóvá tétele erkölcsi kötelességé vált. 1980-ban kapta meg a múzeum azt az épületet, amely egy történeti ívű, több száz művet felvonultató képzőművészeti kiállítás befogadására alkalmas. A Petró-gyűjteményen alapuló állandó képtár 1980-tól - kisebb-nagyobb megszakításokkal, többször újrarendezve, korszerűsítve - a mai napig áll. A ma is látható kiállítás - a Nemzeti Kulturális Alap és az Alfa Program támogatásával - 2005 decemberére újult meg.
A Herman Ottó Múzeum Képtára a Petró-gyűjtemény fő vonulatára épül: a magyar festészet mintegy kétszáz éves történetét mutatja be, az 1700-as évektől kezdve a XX. század nyitányáig. A kiállított művek valójában csak felerészben tartoznak Petró Sándor gyűjteményébe, másik részét a múzeumi törzsgyűjtemény adja. A vegyítésre mindenekelőtt azért volt - már a legelső rendezés során is - szükség, mert bizonyos történeti korok szemléletes és arányos bemutatása csak ily módon volt megoldható. Ámde mindenképpen hangsúlyozni kell: a húzódarabokat - néhány kivételtől eltekintve - a Petró-gyűjtemény adja.
Petró doktor gyűjteménye nem szorítkozik kizárólag a magyar képzőművészetre; a nagy egészbe némi külhoni anyag és iparművészeti tárgyegyüttes is beletartozik. Ez utóbbin belül a közel kétszáz darabos szelence- és miniatűr-gyűjtemény különösen jelentős, amelynek bemutatását - a képtárnak látványtárként történő értelmezésével - szintén lehetővé tettük.
Az állandó kiállítás 2008 januárjáig 90 m2-rel nagyobb alapterületen és mintegy hetvennel több műtárggyal várta a látogatókat, mint manapság. A XX. század első felének magyar képzőművészetét bemutató utolsó szakasz visszabontását hosszas töprengések előzték meg. A kiállításnak helyet adó múzeumépület csupán két buszmegállónyira helyezkedik el a szorosan vett belvárostól, de ez a távolság - a rossz parkolási lehetőséget is figyelembe véve - épp elég ahhoz, hogy az idegenforgalom elkerülje a képtárat. Be kellett látnunk, hogy ilyen körülmények között elsősorban a régió (helybéliek, iskolai osztályok, művészetbarátok) látogatására számíthatunk. Az állandó kiállítás - legyen a bemutatásra kerülő anyag bármilyen páratlan - önmagában, az érdeklődést újra és újra felkeltő időszaki kiállítások nélkül nem képes tömegeket vonzani. S mivel az épületben időszaki tér nem állt rendelkezésre, így a problémát az állandó kiállítás rovására kellett orvosolni.
A képtár mintegy negyedrészének visszabontásával kialakított időszaki térben első alkalommal Szőnyi István Rómából hazakerült alkotásai kerültek bemutatásra, majd dr. Szepesházy Kálmán szőnyeg-hagyatéka illeszkedett az iparművészeti tárgyakkal jelentős mértékben feldúsított képtár ívébe. Ezt követte a 2008-as év legsikeresebb kiállítása, a miskolci születésű festőművész, Kmetty János gyűjteményes. Az időszaki tárlatok révén többszörösére nőtt látogatottság egyértelműen beigazolta, hogy a képtár megkurtításával az intézmény többet nyert, mint amennyit vesztett. Időszaki rendezvényeink azóta is egymást váltják.
Az időszaki tárlatokkal az állandó kiállítás népszerűsítését kívánjuk szolgálni. Ezek mellett nagy hangsúly helyeződik a múzeumpedagógiára (például részvétel a Múzeumok Mindenkinek programban), és az időszaki kiállításokat kísérő irodalmi-művészeti estekre. Így került sor Triznya-kocsma címmel a Szőnyi Zsuzsával történő találkozásra, és a Kmetty-kiállítás kapcsán a mester egykori tanítványának, Gyulai Líviusznak meghívására.
A képtár iránti érdeklődést időszakonként egy-egy „vendégképpel" igyekszünk fokozni. A Herman Ottó Múzeummal jó kapcsolatot ápoló társintézményektől rendszeresen szerepeltetünk a kiállítás kronológiájába illeszkedő alkotásokat.
A kezelésünkben, illetve tulajdonunkban lévő kincseket igyekszünk más városokban is megmutatni. Ezáltal a képtár kényszerből visszabontott XX. századi anyaga sem raboskodik elzárt raktárakban. Az elmúlt évben a pápai Somogyi József Galériában került ez az egység bemutatásra. A kezdeményezésből a jövőben hagyományt szándékozunk teremteni.
Folyamatosak a műtárgykölcsönzések a képzőművészeti gyűjteményünkből, és természetszerű az, hogy a legnagyobb igény a Petró-gyűjteménybe tartozó műtárgyak, mint főművek iránt mutatkozik. Az ország rangos tárlataira kérnek és kapnak tőlünk alkotásokat kiállítási intézmények. Az utóbbi időszak tárlatai közül - hogy csak néhányat említsünk - Gulácsy Lajos (KOGART), Aba-Novák Vilmos (MODEM), Vajda Lajos (MNG) gyűjteményes kiállításain is alkotások képviselték a gyűjteményt. Jelenleg a Borsos József életművét bemutató tárlaton (MNG) és Az impresszionizmus sodrában című kiállításon (KOGART) szerepelnek a Petró-gyűjteménybe tartozó darabok. A nagy „kereslet" természetesen nem a kezelő intézmény érdeme, hanem magáé a gyűjteményé. De talán az intézmény érdemei közé írható, hogy mindent megteszünk a kért művek odaadhatósága érdekében. Sokszor nem kis bonyodalommal jár, hogy a kívánt művek az állandó kiállításban más darabokkal helyettesíthetőkké váljanak. Arra is volt már példa, hogy bizonyos kiállítási szakaszok - a kéréssel élő múzeumok „kiszolgálása" érdekében - teljes átrendezésre szorultak. Minderre abból az alapállásból vállalkozunk, hogy a fokozott igényeket semmiképp sem problémaforrásként, hanem megtiszteltetésként éljük meg. A műkincsek kölcsönadása, rangos kiállításokon történő szereplése meggyőződésünk szerint olyasmi, ami jót tesz mind a Petró-gyűjtemény, mind a gyűjteményt kezelő múzeum hírnevének.
A múzeumoknak minden okuk megvan arra, hogy aggodalommal tekintsenek a jövő felé. Panaszkodni sokat lehet, de talán cselekedni is. A részbeni megoldást (túlélést) részünkről a pályázatok adta lehetőségek kihasználásában, valamint az intézmények, gyűjtemények közötti fokozott együttműködésben látjuk. A Jankay Galéria által szervezett konferencián való részvételünk is annak jelzése, hogy a Herman Ottó Múzeum részéről megvan a hajlandóság az egymás munkáját kölcsönösen és okosan segítő együttműködésre.
Megjelent a Bárka 2009/5. számában
Főoldal
|
|
Frissek
Gion Nándor pályázat
A szenttamási Gion Nándor-emlékház és az újvidéki Fórum Könyvkiadó közös pályázatot hirdetett novella, regény, ifjúsági regény írására, illetve Gion műveinek szerb nyelvű fordí...
Bővebben...
Acsai Roland kötetéről
„a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés" (Szántó Magdolna a Hajnali kút című verseskönyvről)
...
Bővebben...
A FISZ pályázata
A Fiatal Írók Szövetsége kötetnyi terjedelmű lírai és prózai kéziratokat vár 35 év alatti szerzőktől április 15-ig
...
Bővebben...
Géczi János versei
A Fekete holló száll a szemében, a Nem marad más és a Tudom című költemények, melyek a legújabb, 2012/1-es Bárkában láttak napvilágot
...
Bővebben...
Közös állásfoglalás
A Magyar Írószö-vetség, a Magyar Művészeti Akadémia és a Professzorok Batthyány Köre közös állásfoglalása
...
Bővebben...
Egy szál rózsa
Fodor György helyszíni tudósítása Géczi János és Szabó Tibor Benjámin január 30-i békéscsabai beszélgetéséről
...
Bővebben...
Háyland
„Van egy ország, egy vidék: könyvben létezik csak" (Jenei Gyula Háy János Háyland című kötetéről)
...
Bővebben...
Bödőcs Tibor tárcája
„Olvassanak Hrabalt, vagy vásároljanak mosómedvét!!" (a hazai stand-up comedy egyik kiválósága írt Bohumil Hrabal halálának 15. évfordulójára)
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója
„Soha jobbkor levenni a könyvespolcról Mikszáth Kálmán kötetét, mint most, hogy kiderült, nem létezik magyar politikai költészet, tehát van" (Kiss László A tisztelt ház című kötetről)
|
|
Bővebben... |
Háyland
„Van egy ország, egy vidék: könyvben létezik csak" (Jenei Gyula Háy János Háyland című kötetéről)
...
Bővebben...
A kis kavics
„fennáll a veszély, hogy a regény a kiválóan kidolgozott részek ellenére darabjaira és alkotóelemeire esik szét" (Zólya Andrea Csilla Lovas Ildikó A kis kavics című regényéről)
...
Bővebben...
A kelta álma
„a nyugati fejlett világ milyen cinikusan, álságosan és velejéig romlott, lelkiismeretlen módon rabolja ki a gyarmatait" (Bene Zoltán Vargas Losa könyvéről, A kelta álmáról írt)
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója (összes)
Szépirodalom
Géczi János versei
A Fekete holló száll a szemében, a Nem marad más és a Tudom című költemények, melyek a legújabb, 2012/1-es Bárkában láttak napvilágot
...
Bővebben...
Balla D. Károly versei
„egy költőt látsz csupán, a friss sarat dagasztja / - őszön mereng, s a mélybe húzza le az ág"; a kárpátaljai költő Merengtél őszön és Régi mondat, régi tánc, régi képlet cím...
Bővebben...
Ünnepi szövegek
Fodor György, Becsy András, Kőszegi Barta Kálmán, Csapody Kinga, Banner Zoltán és Nagy Mihály Tibor a 2011-es Magyar Kultúra Napjára írott szövegei
...
Bővebben...
Ungvári László Zsolt versei
A sepsiszentgyörgyi költő Csontig átvilágít, Percekként a hangyák és Ezeréves csigaházként című művei a Napóra ciklusból
...
Bővebben...
Szepesi Dóra versei
Az Ima amore, a Kirándulás, a Kor-res-pon-dance, a Füstös és a Sejtés című művek, melyek a 2011/6-os Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Színház
Sebzettség
A tizedik alkalommal megrendezett, külföldi és magyar előadásokat is felvonultató Kortárs Drámafesztiválról Varga Anikó írt beszámolót
...
Bővebben...
Gyulai Várszínház 48. évad
Varga Anikó tanulmánya a Gyulai Várszínház 2011-es nyári előadásairól, amely a legújabb, 2011/5-ös Bárkában jelent meg
...
Bővebben...
Színházi töprengések
„A békéscsabai dramaturg, mint a buta, műveletlen és tehetségtelen színházi ember szinonimája (...), nem csak bántó és aljas, hanem ízléstelen is"
...
Bővebben...
Évadnyitó a Jókaiban
A Monte Cristo grófja, a Négy évszak, Az öreg hölgy látogatása, a Bolha a fülbe és a Varázsfuvola című darab is szerepel a Békés Megyei Jókai Színház 2011/2012-es programjában
...
Bővebben...
Az imposztor
Varga Anikó kritikája Spiró György darabjáról, melyet Árkosi Árpád rendezett meg Kovács Lajos főszereplésével a Gyulai Várszínházban
...
Bővebben...
Megkérdeztük
Megkérdeztük Potozky Lászlót
Darvasi Ferenc beszélgetett a fiatal erdélyi prózaíróval, akinek 2011-ben jelent meg első novelláskötete Áradás címmel
...
Bővebben...
Megkérdeztük Bodor Ádámot
„Filmen egyelőre azért nem látnám szívesen, mert bennem még mindig nagyon élénken él ennek a kitalált tájnak a képe" (Tóth Tünde beszélgetése a Verhovina madarairól)
...
Bővebben...
Megkérdeztük Kálmán Gábort
A beszélgetés apropóját a szerző első, Nova című regénye adta, mely nemrég jelent meg a Kalligramnál (Darvasi Ferenc beszélgetése)
...
Bővebben...
G. István Lászlót kérdeztük
„Épp úgy előfordul becketti ütődött monológ, mint hétköznapi-sivár kelet-európai szcenika vagy mai hangra áthangszerelt Füst Milán-os borongás" (Szepesi Dóra interjúja a Választóv...
Bővebben...
Ede a levesben
Szepesi Dóra beszélgetett az Ede a levesben című "gasztrokrimi" két szerzőjével, Cserna-Szabó Andrással és Fehér Bélával
...
Bővebben...
Kritika, esszé
Acsai Roland kötetéről
„a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés" (Szántó Magdolna a Hajnali kút című verseskönyvről)
...
Bővebben...
"Xavier"
Papp István írt tanulmányt róla, hogyan figyelte meg Kovács Imrét, a Néma forradalom szerzőjét a magyar politikai rendőrség
...
Bővebben...
Ilia Mihály írása
„Az egykori BM III/III-as és más osztályainak rám vonatkozó jelentéseiből közöltem már a Bárkában és Korunkban néhány részletet (...), most egy összefoglaló jelentést közlök itt...
Bővebben...
Három lírakötetről
Molnár Illés kritikája Magyari Andrea sztori, Lázár Bence András A teraszról nézni végig és Szőllősi Mátyás Aktív kórterem című könyvéről
...
Bővebben...
Nagy Koppány Zsoltról
„cseles, rendhagyó regényről van szó" (Szakács István Péter kritikája az Amelyben Ekler Ágostra - emlékezünk című könyvről)
...
Bővebben...
Beszélgetések
Bárka-körkérdés 20.
„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 19.
„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 18.
„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 17.
„Nagy kihívás volt az Élet és Irodalom egyik állandó tárcaírójának lenni. Mintha egy nagy elbeszélés díszletein dolgoztam volna egy éven keresztül" (Kiss László válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 16.
„két kötet[em] jelenhet meg: egy forráskiadvány a történész Márki Sándor naplóiból, s bízom abban, hogy lassan lezárhatom a régóta készülő Kner-monográfiámat is" (Erdész Ádám ...
Bővebben...
Képzőművészet
Fajó János művészetéről
Banner Zoltán megnyitószövegének kiegészített és szerkesztett változata, melyet Fajó békéscsabai kiállításán, a Munkácsy Mihály Múzeumban mondott el
...
Bővebben...
Farkas Zsuzsa képgrafikáiról
„Képekben, látványos történetekkel mesél és játszani tanít minden gyermeket és felnőttet" (Grasl Bernadett esszéje a békéscsabai Jankay Galériában kiállított anyagról)
...
Bővebben...
Baji Miklós Zoltánról
Szombathy Bálint beszéde, melyet Baji Miklós Zoltán Csillagpor a folyosóról című békéscsabai kiállításának megnyitóján mondott el
...
Bővebben...
Interjú Baji Miklós Zoltánnal
Szombathy Bálint beszélgetése Baji Miklós Zoltán képzőművésszel, aki december 2-án töltötte be az ötvenedik életévét
...
Bővebben...
Nyisztor Jánosról
"még ma is mindannyian az elveszett Paradicsomot keressük" (Gyarmati Gabriella esszéje Nyisztor János képzőművész utóbbi három évben született munkáiról)
...
Bővebben...
|
Csík Mónika prózája
Bárka-körkérdés 12.
Hogyne lenne!
Impresszum
Kedves János, blogszerzőnek mi szokt...