Drámák az 1566-os gyulai várvédelemről
Megjelent a Drámák az 1566-os gyulai várvédelemről című kötet, mely annak a három darabnak a gyűjteményes kiadása, amelyek a Gyulai Várszínház 50. jubileumára születtek.
A Gyula Város és a Gyulai Várszínház drámapályázatot hirdetett 2012 szeptemberében a Gyulai Várszínház jubileumi, 50. évada alkalmából. A meghívásos drámapályázat témája a gyulai vár védelmében vívott 1566-os csata a törökök ellen.
Kerecsényi László kapitány személye, bár a történelem mint várfeladót tartja nyilván, árnyaltabb megítélést kíván. Az ő vezéreltével a gyulai végvárat védték a leghosszabb ideig – két hónapig – a törökök ellen a magyar történelemben. A várat végül Kerecsényi 14 visszavert török roham után (a szennyezett víz miatt kitört járvány okán) kénytelen volt feladni szabad elvonulás ígéretével, amelyet azután a törökök nem tartottak be. Az egész történelmi kor nagyon izgalmas. Kerecsényi László kapitány évekig készült a gyulai vár védelmére. Segítséget remélt a császártól, az európai uralkodóktól és a pápától a vár megerősítésére, de végül nem kapott megfelelő támogatást. Különleges viszonyt ápolt a szultán szövetségesével, az Erdélyi Fejedelemséggel is. Minden próbálkozása ellenére végül azonban elvesztette a gyulai várat, s a város 129 évig török kézre került. Kerecsényit a törökök, ígéretük ellenére, elfogták, és később Nándorfehérváron kivégezték. A várvédők nagy része is fogságba esett.
A várvédők és a kapitány hősies küzdelme, amely a kor minden ismérvét magán hordta, emlékállításra méltó. A drámának ezt kellett feldolgoznia.
Három drámaírót kértek fel, hogy írjon színpadi művet a témáról: Nagy Andrást, Wodianer-Nemessuri Zoltánt és Zalán Tibort. Az általuk elkészített drámákat egy hatfős bizottság bírálta el, amelynek tagjai: Dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere, Dr. Erdész Ádám történész, a Békés Megyei Levéltár igazgatója, Csiszár Imre rendező, Rideg Zsófia dramaturg, Dr. Elek Tibor irodalomtörténész, kritikus, a Bárka folyóirat főszerkesztője és Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója.
A bírálók mindhárom beérkezett művet jónak és bemutathatónak találták. Kiemelték, hogy a pályázók jól ismerik a gyulai vár 1566-os ostromát, a történelmi kort, amelyet megfelelően használtak fel a művek megírásakor. A bizottság úgy döntött, hogy a beérkezett művek szerzőit további munkára kéri a drámák végső formába öntése érdekében. Nem oszt ki első, második, harmadik díjat, hanem mindhárom pályaművet egyformán értékeli. A drámákon azonban tovább kellett dolgozni a minél jobb előadhatóság céljából. A beérkező, átdolgozott művekből a Gyulai Várszínház választotta ki azt, amelyik leginkább alkalmas voltarra, hogy a megadott szempontok szerint színpadon is előadhassák az 50. évadban, augusztus elején ősbemutatóként a várszínpadon. Ez Zalán Tibor A fáklya kialszik című drámája lett. A másik két drámát felolvasószínházi formában ismerhette meg a közönség.
