Helyszíni tudósítások

 

 P2238200.jpg
Szil Ágnes, Kiss László és Cserna-Szabó András

 

Szil Ágnes

 

Nem Sömmi –

Cserna–Szabó András Békésen

 

Vannak olyan írók, akik kevésszavúak, nehezebben szólaltatják meg a saját szövegeiket – nos, abban biztosak lehetünk, hogy Cserna-Szabó András nem tartozik közéjük. A Sömmi. írója Békésen, a Püski Sándor Könyvtár Irodalmi svédasztal klubjában vendégeskedett, beszélgetőtársa Kiss László, a Bárka szerkesztője volt.

Mivel a Békés megyei utak állapota nem volt ismeretes kedves vendégünk előtt, némi spéttel érkezett, így a közönségnek módja volt meghallgatni e sorok írójának tolmácsolásában a Berill című novellát, mely mindjárt témául is kínálkozott. Kiss László megjegyzése, miszerint a Cserna-novellákban észrevétlenül olvad egymásba valóság és legenda, akár ha nem is lenne köztük különbség, annyira helyénvalónak bizonyult, hogy mire a közönség felocsúdott, a szerző következő mondatában már azt taglalta, hogy Petőfi és Rózsa Sándor az Alföld minden településen járt, valamint kiderült, hogy Karády Katalin Kiss László rokona, Szil Ágnesé pedig egy Cserna-regényhős, a betyár Fesető. Ekkor még nem telt el öt perc a beszélgetésből.

 

P2238187.jpg
Kiss László és Cserna-Szabó András

 

A Mióta írsz-kérdést Cserna-Szabó magának tette fel, meg sem várta beszélgetőtársa kérdését. A szentesi gimnázium és a bölcsészkar elvégzése után egyértelműnek tűnt, hogy az írást választja, hiszen a bölcsészek tanítanak, ha nem, akkor újságot írnak, és ha azt sem, akkor könyvet. Mivel saját bevallása szerint szerzőnkből hiányzott az újságíráshoz azért elengedhetetlen kíváncsiság, így író lett. (Némileg árnyalja a képet, hogy újságíróként is dolgozik, de erről alább.)

A tanítástól sem szakadt el, hiszen egy íróakadémián oktat szépírást. Megítélés kérdése, lehet-e az írást tanulni-tanítani, Cserna-Szabó elmondta, hogy véleménye szerint nincs olyan író, aki mindent tud: példaképpen Krúdyt említette, akinek műveiben hihetetlen muzsika van, megmagyarázhatatlan líraiság, nem unalmas unalom – épp csak történetet nem tudott írni. A kezdő írók mind azt hiszik, hogy amit leírnak, az kész van, így a húzás módszertanát kell nekik megtanulni. A munkájuk gyónás és terápia (József Attila kapcsán is ezt szoktuk emlegetni). Cserna-Szabó szerint az írás nem örömszerző időtöltés, hanem nehéz és magányos feladat, nincs meg a csapatmunka öröme, az író osztályrésze az iszonyú magány.

 

P2238204.jpg
A beszélgetőtárs láthatóan jól szórakozik

 

Kiss László megkérdezte a szerzőt, mennyire van szoros viszonyban a már megjelent műveivel, például a Berill-lel. Cserna-Szabó nagy lendülettel vágott bele a történetbe, hogy terepen élt, Kolozsvárott, épp abban a házban, ahol ez a novella játszódik, a Könnyek palotájában, amely hajdan egy uzsorásé volt – majd a következő mondatban már a Rákóczi úti villanegyed kapcsán, valami furcsa képzettársítás következtében Old Shatterhandról szólt, akit Karl May egy magyar emigráns földrajztudósról, Xantus Jánosról mintázott.

Szó esett még a Sömmi. kapcsán az ö-ző nyelvjárásról, apai- és anyanyelvről, kávéházakban önmagukat játszó megélhetési betyárokról, pacalról és a két Rézi néniről, Platón lakomájáról és a magyar ínyenc írásról – egyszóval mindazon dolgokról, amelyek Cserna-Szabó Andrást foglalkoztatják, s vélhetőleg mi is fogunk még olvasni az írásaiban. A beszélgetést lehetetlen volt mederben tartani, ez azonban élvezeti értékéből mit sem vont le.

A kitartó klubosok igazán jóízű beszélgetést hallhattak.


Főoldal

2017. február 28.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Kiss Judit Ágnes tárcáiMárton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái
Versek
Hartay Csaba verseiOláh András versei Csillag Tamás verseiBalázs K. Attila versei
Prózák
Lehetne rosszabbAbafáy-Deák-Csillag novellái Nagyanyám kalandjaiSoltész Béla novellái
Kritikák
Sötét jóslat„Az ember mindig cifrázza magát”Csodák, tálalva - Molnár Vilmos könyvéről Versküllők és verssávok héthatárán
Esszék, tanulmányok
Egy vonzó költői alkatArany János emlékkönyvi verseirőlNagy Gáspár autoreflexív beszédmódjaÚjraragasztott borítékok nyomában
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA