Helyszíni tudósítások

 

Peth___Anita___s_Benedek_Anna.jpg
Pethő Anita és Benedek Anna


Szarka Károly

 

Spirótól a Tour de France-ig

JAK Kötet előttiek, Pethő Anita estje, 2015. május 5.

 

A József Attila Kör kötet előttieket bemutató beszélgetéssorozatában általában költők és prózaírók szerepelnek – Pethő Anita az íratlan szabályt erősítő kivétel. A kötet rögtön az elején szóba is kerül: inkább kötet nélkülinek tartja magát, mint kötet előttinek. Ha pedig mégis lesz kötete, akkor kritikák, esszék, tanulmányok jöhetnek szóba, bár a prózaírás sem áll távol tőle. Csak éppen háttérbe szorult egy kicsit.

Az RS9-ben Benedek Anna beszélget Pethő Anitával, akit leginkább kulturális újságíróként ismerünk, de elárulja, hogy tíz évvel ezelőtt, amikor a FISZ a tagjai közé hívta, még szépíróként jelentkezett egy pályázatra, sőt, volt is egy fél könyvre való szövege. A szépirodalmi ambíciók a beszélgetés során többször is előkerülnek, a moderátortól és a közönségtől is érkeznek kérdések ezzel kapcsolatban. Bár lenne mit kiírnia magából, akár a kisvárosi élettel, akár a szingliséggel kapcsolatban, ez mostanában kevésbé foglalkoztatja. Jobban érdekli az érvelés és az elemzés, noha az a fajta, leginkább a szépírókat megillető figyelem is jólesne neki, amit az ehhez hasonló beszélgetős esteken kap meg az ember.

A kisvárosi élet az ő esetében nem klasszikus vidékiséget jelent, már csak azért sem, mert több időt tölt Budapesten. Más fajta kívülállóság ez. Ahogy fogalmaz, örökölt kívülállóság, ami nem csak egy adott földrajzi helyen érzett idegenséget jelent. Éppen betöltötte a harmincat, amikor a doktorira jelentkezett, és csak ekkoriban kezdett el nagyobb mennyiségben irodalmi rendezvényeket látogatni, ezután lett tagja a JAK-nak, és szemben azokkal, akik belenőttek ebbe a közegbe, már tinédzserkoruk óta irodalmi körökben mozogtak, és azokon belül szövögették kapcsolataikat, ő ma is inkább kívülről szemléli ezt a világot.

Amit én mindig falvakhoz és kisvárosokhoz szoktam hasonlítani, és Benedek Anna most ugyanezt a párhuzamot találja meg. Mert az irodalmi közélet a maga zártságával, belterjességével, pletykáival és féltékenykedéseivel olyan, mint egy falu: mindenki ismer mindenkit, és mindenki mindent tud a másikról. Illetve tudni akar vagy tudni vél, ami Pethő Anitát zavarja. Szerinte a szakmaiságot gyakran felülírják az érdekkapcsolatok, sokszor fontosabb, hogy ki kivel sörözik egy felolvasóest után, egy táborban vagy egy fesztiválon, mint az, hogy mit és hogyan ír.

A szóban forgó „valódi” kistelepülés egyébként Répcelak, amely nem is olyan régen kapott városi rangot, viszont a nyugati határszél többi kisvárosához hasonlóan rendezettebb és polgáriasultabb, mint az ország más vidékei. Itt felnőve könnyen megértette például azt a Sopront, amit Rakovszky Zsuzsa ábrázolt. És én is pontosan értem, hogy miről van szó, ismerve a nyugat-dunántúli kisvárosi élet sajátosságait, az otthonosság és idegenség fura kapcsolatát és a főváros-vidék ellentét speciális változatát, mivel ugyanerről a tájról származom, ráadásul a családom egy része történetesen éppen répcelaki.

A kívülállás témakörétől nem elszakadva hallunk néhány gondolatot a családi vállalkozásról és a bölcsészlétről is: kijelenti, hogy tizennyolc éves kora óta munkaviszonyban áll, és dühíti, amikor a bölcsészekkel kapcsolatos sztereotípiákkal kell szembesülnie, olyanokkal, mint a céltalanság, a haszontalanság vagy az állami pénzen való élősködés – rá egyik sem jellemző. Kutatási területe a kortárs történelmi regény, olyan könyvekkel foglalkozik, mint Spiró Fogsága. Kritikusként és irodalmi események tudósítójaként nyomatatott folyóiratokban és kulturális portálon publikál, és a blogolás hőskora óta blogol.

 

Peth___Anita.jpg
Pethő Anita

 

A moderátor kérdésére válaszolva elárulja, hogy stílusát – ha minimálisan is – az olvasóközönséghez és a felülethez igazítja. Az a nyelvi lazaság, ami egy fiatalosabb online felületen belefér, nem biztos, hogy egy nagyobb múltú nyomtatott folyóiratban is jól mutat.  Amúgy az élmény átadására törekszik, arra, hogy az olvasót magával ragadja a stílus, legyen svungja a szövegnek, akár kritikáról, akár egy kulturális eseményről szóló helyszíni tudósításról van szó. Vagy éppen országúti kerékpárról – mert érdekli a sport is, ebben a témában szintén blogot vezet.

Bár látszólag messze áll egymástól Spiró György és a Tour de France, a motiváció hasonló. Ahogy a legtöbb író, Pethő Anita is grafomán, írás közben tanul, sokat ír, sok mindenről ír, az őt ért ingereket próbálja folyamatosan szöveggé alakítani, és az írás által értelmezni, helyükre tenni őket. A kritikák és a beszámolók is ezt a célt szolgálják, és ebből következik, hogy elveszettnek tűnnek a tizenöt és huszonöt éves kora közötti olvasmányélmények, mivel azokat a könyveket nem elemezte.

A kerékpározás és egy-egy nagy verseny a mítosz, a múlt miatt is érdekli – az európaiság fontos részei a sportesemények. A Tour de France-t össze tudja kapcsolni például az első világháborúval, azzal a korszakkal, ami mostanában erősen foglalkoztatja. Ami pedig az irodalmat és a következő éveket illeti, az olyan regényeknek jósol nagyobb jövőt, mint Totth Benedek Holtversenye, amely az úgynevezett popkultúrának az úgynevezett magaskultúrába történő beszivárgását is ábrázolja, a slam poetryt viszont egy jelenleg divatos műfajnak nevezi, amely a klasszikusabb formák visszatérésével később talán veszíthet népszerűségéből.

 


 Főoldal

2015. május 08.
Csík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Akit nem találszFarkas Arnold Levente: Ywon KerépolMolnár Lajos verseiGéczi János versei
Zsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalan
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png