Papírhajó - Füttyögés és nahátozás

 A_mindegy___lt__ny.jpg

 

 Bolla Eszter

A szorongás mesekönyve

 

Sylvia Plath-t elsősorban nagysikerű regénye, az Üvegbúra írójaként ismerik. Emellett költőként – A kolosszus, az Ariel, az Apu, a Lázár asszony és sok más vers szerzőjeként – is a magas minőségeket elért alkotóként jegyzik. Szorongással és depresszióval teli naplója, valamint A hallgatag asszony című életrajza magyar nyelven is olvasható. Neve mellett többnyire érdekességként, lábjegyzetszerűen szerepel az, hogy gyerekkönyveket is írt.

Plath életművében négy izgalmas gyerekkönyv foglal helyet: The Bed Book, The It-Doesn′t-Matter-Suit, Collected Children′s Stories, Mrs. Cherry′s Kitchen című kötetek. Férje, Ted Hughes alkotói munkája erős hatással volt az írónőre; Hughes nászútjukon kezdett gyerekkönyvírásba, ez inspirálhatta feleségét is. Míg férje első gyerekekhez szóló műve (Meet my Folks!) 1961-ben hagyta el a kiadót, Plathnak a fiatalabb korosztályhoz szóló művei kivétel nélkül posztumusz jelentek meg: az első könyv 1976-ban, halála után tizenhárom évvel, pedig már 1959-től írt gyerekeknek. Naplójában szorongással jegyzi első gyerekkönyvének publikálására tett kísérleteit.

Egyetlen gyermekirodalmi kötete, amely magyar fordításban is olvasható, A mindegy-öltöny (The It-Doesn′t-Matter-Suit) címet viseli. 2019-ben jelent meg a Pagony Kiadónál Rét Viktória fordításában, Dániel András rajzaival és megjegyzéseivel.

A könyv egy Max nevű gyermekről szól, aki minden másnál jobban vágyik egy különleges öltönyre: egy minden-alkalomra-fölvehető öltönyre. Egy nap csomag érkezik családjához, amely egy

            pihe-puha

            bolyhos

            vadonatúj

            mustársárga

öltönyt rejt. Az öltönyt előbb Max apja, majd bátyjai próbálják fel, végül a legkisebb fiú tulajdona lesz. Plath az öltöny felpróbálásán keresztül rajzolja meg a könyvbeli karaktereket: a családtagok saját félelmeiket vetíti ki az öltönyre. Ezek a félelmek árnyalatokban eltérnek ugyan egymástól, de abban közösek, hogy mások véleményét teszik a viselet középpontjába: vajon mit szólnak majd mások, ha megpillantják rajtuk az új ruhát. Max apukája és bátyjai rettegnek attól, hogy ha szabálysértővé, a konvenciók megtörőjévé válnak, a mindennapi életükben nem tudnak majd úgy helytállni, ahogyan eddig tették. Félnek a változástól, az új, az ismeretlen dogoktól, ezért – menekülve a ruha viselése elől – kifogásokat és ürügyeket keresnek, hogy átlagosak maradhassanak. Max ebben különbözik a család férfi tagjaitól: ő egyedivé, mások véleményétől függetlenné akar válni. Plath ezt az akaratot társítja a gyerekekre jellemző öltözködési szokással, ízlésvilággal, hiszen nekik a legkevésbé mérvadó, ha a felnőttek nevetnek szedett-vedett öltözékükön. A mindegy-öltöny a szorongástól való megszabadulás metaforája. Max felvállalja saját akaratát és egyéniségét, büszkén hordja a mustárságra öltönyt, így a könyv sikertörténetként is értelmezhető.

A mese tartalmát tekintve újszerű, ma is aktuális témával foglalkozik, ugyanakkor formája tökéletesen illeszkedik a mesei világhoz: A mindegy-öltöny a láncmesék kategóriájába tartozik: az öltöny felpróbálását követjük végig a legidősebb testvértől egészen a legfiatalabbig. A mű meseelemei – Max, a főszereplő a legkisebb fiú, és épp heten vannak a testvérek – szintén a hagyományok felé húznak.

Az elbeszélői nyelv síkján több ismétlődő nyelvi elem és szójáték, egybecsengő szavak teszik a gyerekek számára élvezetessé a művet, bár a magyar fordításban elvész a főszereplő rövid, hangzatos nevének varázsa: Max Nix helyett Jólesz Maxinak hívják. A fordításban mindig becézve, kicsinyítő képzővel jelenik meg neve, szemben az eredeti változattal. A könyv egyik leghumorosabb mondata épp Max nevéhez fűződik: „Maxinak egyébként Maximilian volt az igazi neve, de mivel még csak hétéves volt, nem kellett neki ekkora név.” („Max′s whole name was Maximilian, but because he was only seven he did not need such a big name.”)

A mű több kiadásban, más-más nyelveken s különböző illusztrátorok (David Roberts, Rotraut Susanne Brenner) rajzaival jelent meg. Fontos megjegyeznünk, hogy az első kiadás és a magyar változat között 23 év telt el. Ez az idő épp elegendő, hogy a magyar kiadáson keresztül az illusztrációs trendeknek az elmúlt évtizedekben történt változásait is tetten érhessük. Dániel András rajzai és megjegyzései sok-sok érdekességgel és humorral színesítik a cselekményt, sokkal kreatívabb, szabadabb, a történettel adok-kapok viszonyban lévő illusztrációkkal találkozhatunk nála, mint elődeinél. A rajzok gyakran a történettől különválva jellemeznek egy-egy karaktert, vagy apró epizódokkal, egy-egy szóviccel díszítik az elbeszélést. Néhány oldalpár „böngészőre” emlékeztető részletessége biztosan leköti a gyermekek figyelmét.

A könyv célcsoportja főként a gyerekek korosztálya, de a mű a felnőtteknek is élvezetes olvasmányélmény lehet. Hiszen Max karaktere önreflexióra késztet minden olvasót: vajon mennyire hagyjuk, hogy mások véleménye határozzon meg minket és a döntéseinket? Merjük-e kellőképpen felvállalni magunkat?

 

(Sylvia Plath: A mindegy-öltöny, ford. Rét Viktória, ill. Dániel András, Pagony, Budapest, 2019, 40 oldal, 3490 Ft)

 

(Bolla Eszter Oláh János szerkesztői ösztöndíjas)


 

Főoldal

2020. május 13.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázatot hirdet az idei PesTextLáng Zsolt nyerte a Libri irodalmi díjat, a közönségdíj Grecsó Krisztiáné1% a Körös Irodalmi TársaságnakKihirdették a megújult fordítástámogatási pályázat első nyerteseit
Ütőér
Bék Timur tárcáiKarácsonyi Zsolt tárcáiVári Fábián László tárcáiMolnár Krisztina Rita tárcái
Versek
Fodor Veronika verseiMarczinka Csaba verseiFellinger Károly versei Falusi Márton versei
Prózák
Darvasi László: Egy tehén halálaFiatal írók a bezártságban - Csorvási Noémi: Fontos, hogy ne essünk ki a ritmusbólFiatal írók a bezártságban – Biró Sára: Egy rendszer összeomlása Molnár Krisztina Rita: Gombosdoboz
Drámák
Csík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A Szellemúrnő
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA