Papírhajó - Füttyögés és nahátozás

 

Képpé formált forradalom – Dr. Seuss végre magyarul is megjelent! Révész Emese írása a Papírhajón.

 

Révész Emese

 

Légy szabad és álmodozz!

 

Izgalmas belegondolni, miként alakult volna másként a magyar gyerekkönyv (és gyerekek) sorsa, ha Dr. Seuss Cat in Hat című kötete 1957-es első amerikai kiadását követően közvetlenül itthon is megjelent volna. A feltételezésnek persze mindössze annyi történeti realitása van, mint annak, hogy az ötvenes években a Közértben Coca Colát áruljanak. Hiába adták el a kötetet mindmáig az USA-ban több mint hét millió példányban, hiába a világ legolvasottabb képeskönyveinek egyike, hozzánk két emberöltő késéssel érkezett meg. A vasfüggöny kultúrpolitikájának köszönhetően a restanciánk gyerekkönyv ügyben is óriási, így a hazai gyerekek előtt olyan klasszikusok maradtak mai napig ismeretlenek, mint Dr. Seuss vagy Maurice Sendak. A mostani vállalkozás a magyar gyerekkönyvkiadás fontos pillanata tehát, és a Kolibri Kiadót dicséri, amely Szabó T. Anna fordításában Theodor Geisel (művésznevén Dr. Seuss) két könyvét egyszerre jelentette meg itthon. (Ezt megelőzően 2000-ben Tandori Dezső fordításában jelent meg a mozifilm révén itthon is közismert Grinch.) Az előbb említett Kalapos Macska első ízben 1957-ben, a Ha lenne egy cirkuszom egy évvel korábban látott napvilágot az Egyesült Államokban. Ahogy azonban ez a klasszikusok esetében lenni szokott, a több mint fél évszázados múlt nem tette avíttá a könyveket. Ha azok itt és most, kortárs szerzőtől látnának napvilágot, ma is frissnek és merésznek éreznénk őket.

     Geisel kötetei szerzői könyvek, tehát a szövegek és illusztrációk alkotója egy személyben ő maga. Mivel nyelvezete épp olyan sajátosan egyedi, mint rajzstílusa, fordítása sem egyszerű feladat. Annál inkább az a Kalapos Macska esetében, amelyet Geisel kifejezetten a kezdő olvasók számára írt, mindössze 236 angol alapszó felhasználásával. Hogy ennek magyarítása miként lehetséges egyáltalán, az személyes megítélés kérdése, a rajzok viszont változatlan formában kerülnek elénk: lévén hogy a képek nyelvezete univerzális. Theodor Geisel a harmincas évektől a legjobb new yorki képes magazinok munkatársa volt, reklám-, képregény- és karikatúrarajzolóként már ekkor nevet szerzett. Jellegzetesen könnyed vonalrajzát, egyszerű színhasználatát a sajtó közegében fejlesztette ki, és sajátos fantázialényeit is először politikai karikatúráin dolgozta ki.

Kalapos_Macska.jpg     A Kalapos Macska látszólag egyszerű, ám valójában sokrétű és többértelmű története mai napig elemezések sokaságát generálta, amelyek között a politikatörténeti és pszichoanalitikus megközelítés sem ritkaság. A történet középpontjában egy tíz év alatti testvérpár áll, akiket munkája miatt magukra hagy otthon édesanyjuk. Távolléte alatt egy óriás, kalapos macska látogatja meg a gyerekeket, hatalmas ribilliót és felfordulást okozva, majd az anya érkezése előtt gyorsan helyreállítva a rendet. A kötetet kép és szöveg teljes egysége jellemzi, az olvasni tanuló gyerekeket tehát épp a szöveghez társuló képekkel segíti a szavak értelmezésében és élvezetében. Geisel tehát nem az íráshoz társuló illusztrációkban, hanem mindvégig két oldalas, egységes képi kompozíciókban gondolkodik, ezeken belül helyezi el versei pár sorát. Képi stílusa grafikus, a lendületes fekete tusrajzot csak két szín egészíti ki, a kék és vörös árnyalatlan alapszínei. A kifejező vonalrajz, a stilizált színhasználat egyaránt visszavezethető a 1930-40-es évek amerikai képregényeinek és karikatúráinak stílusára, de az ötvenes években rokon a feltörekvő pop art reduktív, hatásos képi látásmódjával is. 1995-ben The Secret Art of Dr. Seuss címen megjelent kötet a szerző autonóm művészi munkáiból közöl válogatást, amelyekből jól kirajzolódik az a képi univerzum, amelynek a japán és indiai orientális formák éppúgy ihletői, mint az európai expresszionizmus, pop art, pszichedelikus művészet öröksége. Mindennek párlata Geisel gyerekkönyveinek grafikáit is áthatja.

     A Kalapos Macska maga a képpé formált forradalom, a szabad akarat dicshimnusza. Ebben az olvasatában a macska a szülői autoritás ellenpontja, a gyerekek vágyainak megtestesítője, a távol levő szülőt helyettesítő hal pedig egyfajta szuperego, aki minduntalan a szabályok fenntartására inti a kicsiket. Rajzilag a kompozíciók legjellemzőbb eleme a dinamika, a macska által generált káosz megjelenítője. Amint a furcsa szerzet működésbe lép, a rendezett lakás sarkai kifordulnak a sarkukból, a térérzet bizonytalanná válik, a csínytevések irreális, billenő tereket gerjesztenek, a macska a szürrealitás terébe emeli az otthont. A gyerekek mindvégig kívülálló és döbbent nézői maradnak a macska ámokfutásának, csak az Izék üldözésekor kapcsolódnak be aktívan. Ekkor válnak ők is részeivé annak az eszement rohanásnak, annak a szédületes sodrásnak, repülésnek és zuhanásnak, amit legbelső ösztöneiket megtestesítő állat produkál. Amíg a verseket a döbbenet és ámulat dadogó, ziháló, kapkodó ritmusa hatja át, Geisel tusrajzai a vonalak áradásának elsöprő lendülete révén a tombolás extatikus eufóriáját hordozzák.

     Geisel másik magyarul megjelent kötete szintén a szürrealitás birodalmába szippantja be olvasóit. A Ha Ha_lenne_egy_cirkuszom.jpglenne egy cirkuszom lapjain egy kisfiú álmodozása ölt formát arról, miként népesítene be egy elhagyott, szemetes telket egy világraszóló cirkusszal. A modern művészetek történetében a cirkusz rendszerint az emberi teljesítőképesség határait kitágító, a fizika mindennapi törvényeit felülíró hely, felszabadító távolságban a rációtól és a társadalmi konformitástól. Így fogja fel a cirkuszt Geisel is, aki két oldalas kompozíciók sorában mutatja be a kisfiú képzeletében életre kelt szereplőket. Ezúttal a történet íve az egymásra következő jelenetek füzéréből rajzolódik ki, amelyekben csak a kisfiú és a rezzenéstelen nyugalommal pipázó Berzsenyi bá alakja állandó, minden egyéb váratlan és meghökkentően újszerű. A produkciók főszereplői Geisel furcsa lényei, ezek a marsbéli szerzetek, akiknek figuráját a szerző még háborús karikatúráin dolgozta ki. Mostanra azonban teljességgel ártalmatlan, szerethető behemótok, óriási szempillával és gyermeteg mosollyal felruházott nyájas kis bestiák. A Szabó T. Anna fordításában magyarul is életre kelt szöveg itt tobzódik a nyelvi leleményben, a felszabadított rímek öncélú futamaiban, ami a Weöres Sándoron felnőtt szülők számára talán nem szokatlan. Furcsa lényeinek abszurd produkciói vizuális megfelelői ennek az önfeledt nyelvi játéknak. Ünnepi meneteik egyenesen Bosch állatseregletének megszelídített, családbarát változatára emlékeztetik a művészetek történetében jártas nézőt. A meglepetés erejét folyamatosan változó nézőpontok, merészen dekoratív hatások biztosítják, szereplői az ornamentálisan áradó vonalak arabeszkjein egyensúlyoznak, néhol egy varázstükör által megsokszorozva trappolnak, hogy aztán elrugaszkodjanak a képzelet trambulinjáról. Az egymásra következő szcénák mindig újabb és újabb vizuális effektusokkal bombázzák a nézőt, ami a mai animáción felnőtt gyerekek számára különösen otthonos érzés. 

     Geisel rajzaiból felszabadult életöröm, féktelen jókedvet sugárzik, a rajzolás felszabadult öröme és a mesélés derűje. Ahogy Dr. Seuss egész gyermekkönyves életműve, úgy ez a két, kiválóan kiválasztott kötet is azt sugallja: merj szabad lenni, merj álmodni! És van-e ennél fontosabb üzenet ma gyerekeink számára?

 

(Dr. Seuss: Kalapos Macska, Ha lenne egy cirkuszom, ford. Szabó T. Anna, Kolibri Kiadó, 2016, 64–64 oldal, 2499–2499 Ft)


Főoldal

2016. június 16.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Könyvhétzáró irodalmi délután BékéscsabánKincsek cserélnek gazdát az Országos Széchényi KönyvtárbanTöbb mint háromszáz új kötet jelenik meg a 89. Ünnepi KönyvhétreIII. Kolorádó Fesztivál
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Oláh András versei Csillag Tamás verseiBalázs K. Attila verseiTurczi István versei
Prózák
Abafáy-Deák-Csillag novellái Nagyanyám kalandjaiSoltész Béla novellái Haász János: Üzenet
Kritikák
Sötét jóslat„Az ember mindig cifrázza magát”Csodák, tálalva - Molnár Vilmos könyvéről Versküllők és verssávok héthatárán
Esszék, tanulmányok
Arany János emlékkönyvi verseirőlNagy Gáspár autoreflexív beszédmódjaÚjraragasztott borítékok nyomábanProfán feltámadás, avagy heroikus újrakezdés
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA