Hírek
A Békéscsabai Jókai Színház, a Magyar Írószövetség és a Bárka folyóirat egyfelvonásos drámapályázatára tíz nappal a meghirdetése után már tíz egyfelvonásos mű beérkezett a színház titkárságára
|
|
Bővebben... |
Ilia Mihály rovata
Vári Fábián László kötetéről
"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...
Görgey Gábor verseiről
„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről
...
Bővebben...
Lanczkor Gábor prózájáról
"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről)
...
Bővebben...
Rónay László beszélgetőkönyvéről
„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet” - Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről”
...
Bővebben...
Déry Tibor balatonfüredi évei
Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...
Tárca
Nagy Zsuka tárcája
„Beszélgettünk. Hogy jók voltunk. Vidéken is van. Irodalom. Meghogy az irodalmárok jobb fejek. Mint a nyelvészek"
...
Bővebben...
Bödőcs Tibor tárcája
„Olvassanak Hrabalt, vagy vásároljanak mosómedvét!!" (a hazai stand-up comedy egyik kiválósága írt Bohumil Hrabal halálának 15. évfordulójára)
...
Bővebben...
Murányi Sándor Olivér írása
„Hűséges férj és mindenkire azonnal rámászó kan - egyszerre. Az egyhelyszínes esküvő évfordulóját átalussza, másnap kanadai kirándulást ígér"
...
Bővebben...
eS Kiss Judit tárcája
„Még néhány megálló és leszállok, kikapcsolom a zenét, csöng a telefonom, a kijelzőn Aajani, a férjem. Mikor érkezem már, még öt perc, mondom. Azért Aajani, hogy ő legyen az első a...
Bővebben...
Becsy András tárcája
„Anya nagyon magas, és amikor mérges, még magasabb lesz, megnő. Érdekes. A kislányom még a csípőjéig sem ér fel"
...
Bővebben...
Helyszíni tudósítások
Egy szál rózsa
Fodor György helyszíni tudósítása Géczi János és Szabó Tibor Benjámin január 30-i békéscsabai beszélgetéséről
...
Bővebben...
Ünnepi Bárka-est
Niedzielsky Katalin helyszíni tudósítása az évértékelő, lapszámbemutató estről, melyen Kiss Judit Ágnes és Fekete Vince kapták meg a folyóirat 2011. évi díját
...
Bővebben...
A túlélők
Farkas Wellmann Éva helyszíni tudósítása a palicsi szimpóziumról, melynek témája Kosztolányi Dezső, Csáth Géza művei és azok kortárs irodalomra gyakorolt hatása volt
...
Bővebben...
Költői portrék
Szakács István Péter tudósítása Bálint Tamás, Farkas Wellmann Éva, Márkus András és Noszlopi Botond közös székelyudvarhelyi könyvbemutatójáról
...
Bővebben...
Székely irodalmi humor
Tóth Kata írt helyszíni tudósítást Fekete Vince, Muszka Sándor és Orbán János Dénes békéscsabai székely estjéről a BárkaOnline-nak
...
Bővebben...
Statisztikák
Tartalom találatai : 6179628
|
|

Bíró-Balogh Tamást kérdeztük Radnótiról, az elválásról és a szikárságról
Jeles eseménynek adott helyet a közelmúltban (május 11-12.) a Szegedi Tudományegyetem a Modern Magyar Irodalmi Tanszék, valamint a Radnóti Emlékbizottság szervezésében - a Radnóti-művet vizsgáló konferencián te is részt vettél. Mit hallhatott tőled az érdeklődő publikum, egyáltalán: hogyan kerültél a szimpózium közelébe? Úgy tudom, nem Radnóti az elsődleges kutatási témád, sőt az ő életművével nem is nagyon foglalkoztál eddig.
A magyar irodalomtörténet-írás évforduló-központú. Sajnos, ez alól én sem vagyok kivétel. Bár eddig elsősorban nem Radnóti életművével foglalkoztam, idén májusban, az évfordulón hirtelen több cikkem is megjelent róla. Mentségemre szóljon egyrészt az, hogy Szegeden élő irodalomtörténészként Radnóti mindig is kétszeresen „képben volt" (ráadásul életrajzában van egy nem is oly vékony gyomai szál is: kapcsolata a Kner családdal), másrészt pedig, hogy szerkesztő barátaim, akik ezekre a cikkekre fölkértek, tudták: a nyilvánosság háta mögött évek óta foglalkozom a költő dedikációnak összegyűjtésével és földolgozásával. Mert valójában akkor kezdtem el Radnótival foglalkozni, amikor Lengyel András noszogatására 2001-ben megírtam egy nagyon rövid, egyoldalas kis cikkecskét a saját tulajdonomban lévő dedikált példányról. (Amit még a kilencvenes évek derekán, viszonylag olcsón tudtam megvenni, pult alól, akkori albérlőtársaim rezsipénzéből.) A módszer azonban ugyanaz volt már akkor is, mint most, csak „kicsiben": minél többet megtudni a dedikáció címzettjéről és a költő és a címzett közti viszonyról. Ezt a „nyomozást" (mert akkor valóban az volt, hiszen az ajánlás címzettje semmiféle lexikonban nem szerepel) akkor egy esetben, most több, mint százharminc esetben kellett elvégezni. Pár ajánlásról esettanulmányt készítettem, amely a Forrásban jelent meg, egy igen becses darabról pedig külön is írtam, az évforduló napján, a Literán, de az igazi nagy anyag, a Radnóti-dedikációk sorozata a Móra Ferenc Múzeum soron következő irodalomtörténeti évkönyvében fog megjelenni.
Erről a filoszi munkáról, illetve ennek eredményeiről beszéltem a konferencián. A konferencia méltó volt az alkalomhoz, a remek előadások remek szervezéssel párosultak.
Ha már kutatási terület: szépíróként indultál, első köteted - urban legend - Vámos Miklós támogatásával jelent meg az AB OVO kiadó gondozásában, Egy füzet magánélete címmel, tizennyolc éves korodban, 1993-ban. Aztán egyre több tanulmányod látott napvilágot, leginkább Karinthyról, és kevesebb primert publikáltál. Mikor vált el benned/nálad a szépíró a filosztól, elvált-e egyáltalán - írsz még novellát, dolgozol „szép" irodalmon?
A „legenda" ezúttal teljesen igaz, lévén, Miklós akkor az AB OVO igazgatója volt. Azóta megbeszéltük, hogy az első könyv mintha kissé korán érkezett volna, s ahogy hallom másoktól, mintha engem akkor meg is csapott a siker-pénz-csillogás szele, melyből persze az első kettő nem volt már akkor se. Talán ezért is, hogy a második prózakötetre tizenegy évet kellett várni, és a Nemlétező dolgok is valójában „csak" azért jelent meg, hogy lenyomata legyen egy múló prózaíró korszaknak. Ekkor már - nagyjából az ezredfordulótól - inkább tanulmányokat szerettem írni, egyesek szerint pontosan úgy, mint aki nem tudja, tanítja. És bár még mind a mai napig hitegetem magam azzal, hogy valaha elkészül Játszani Kosztolányit című novelláskötetem (melyben úgynevezett irodalomtörténeti novellák lennének), tény, hogy ezek közül az utolsó 2007-ben jelent meg, éppen a Bárkában, és hogy azóta két tanulmánykötetem is elkészült. Egyik értő olvasóm (mesterem) azonban azt mondta irodalomtörténeti tanulmányaimról, hogy bennük rendre kibújik a tények mögül a prózaíró. Pedig én tényleg mindig mondogatom magamban, hogy szikárabban, szikárabban!
Úgy tudom, alaposan benne vagy a Kosztolányi-irodalomban. Esetleg valami nagyobb lélegzetvételű szöveg kiadása előtt állsz, vagy egyelőre nincs „célja" a Kosztolányi Dezsőt érintő filológiai munkának? Mennyiben módosult a Kosztolányiról alkotott képed az elmúlt években, tartogat olyan erejű meglepetést az életmű, mint amilyen például néhány éve az Aranysárkány újrapublikált ifjúsági változata volt?
Az ifjúság számára átdolgozott Aranysárkány újrakiadás korántsem volt akkora meglepetés, mint azt vártuk kiadójának vezetőjével, Olasz Sándorral. Kissé csalódás volt mindkettőnk számára, hogy 2004-ben nem érdekelte sem a szakmát, sem az olvasókat egy „új" Kosztolányi-regény. Azóta öröm, hogy ez is megtalálta helyét, s pozitív visszaigazolás, hogy a hamarosan induló, Szegedy-Maszák Mihály és Veres András vezette Kosztolányi kritikai kiadás valóban Kosztolányi-műként számol vele, azaz ez a munka is be-, pontosabban visszakerül az életműbe.
A kritikai kiadást készítő munkacsoportnak magam is tagja vagyok, a levelezés sajtó alá rendezését vállaltam magamra. Schöpflin Aladár levelezésének kiadása (2004) jó előtanulmány volt ehhez, ott 500 levélen megtanultam a módszert, amit most közel háromezer levélen gyakorolhatok. Rendkívül gazdag anyag. Ehhez kapcsolódik, hogy doktori disszertációm munkatervében egy olyan új Kosztolányi-életrajzot vázoltam, amely minden eddiginél úgymond pontosabb, tényekre és adatokra építőbb. Az évek alatt sorozatosan meglepődöm azon, mennyi mindent nem tudunk még Kosztolányiról, akiről pedig mindenki azt hitte, hogy az élete és munkássága nyitott könyv előttünk. Pedig dehogy. Elég csak az anonim cikkeire gondolni - amelyek nem véletlenül jelentek meg névaláírás nélkül. Ezek az életmű „legproblémásabb" részei, kiváltképp az 1919-21 közti aktív szélsőjobboldali újságírói tevékenység. Kosztolányi tollát ezekben az írásokban bizony nem a homo aestheticus, hanem nagyon is a homo moralis, sőt a homo politicus vezette.
Jövőre Kosztolányi-évforduló lesz...
Legutóbbi könyved, a Tollvonások, a Tiszatáj jóvoltából, idén jelent meg. Mennyiben kap mást, aki megelőző tanulmányköteted, az Álmodozók irkafirkája tapasztalatával veszi kézbe a könyvet? A borítón a „valós" neved helyett Bíró-Balogh Tamásé szerepel - mi indokolta a változtatást?
Ha feltételezzük, hogy az Álmodozók után bárkiben kialakult bármiféle tapasztalat, annak örülök, és üzenem az illetőnek, hogy a Tollvonásokban sem fog csalódni. Ezek ugyan nem olyan nagy lélegzetű tanulmányok, mint azok, és témáik is könnyedebbek talán, de az eljárás ugyanaz: ha az ember szembetalálkozik egy filológiai kérdéssel - legyen az egy mű keletkezéstörténete, egy levél vagy egy dedikáció háttértörténetének megrajzolása -, megpróbálja azt minél alaposabban körüljárni. Ebben a kötetben most kisebb filológiai séták vannak, Ady, Karinthy, Márai, Németh László, Osvát, Radnóti, Schöpflin, Szép Ernő - és Ilia Mihály körül.
A név meg? A Balogh Tamás jó név, szeretem is, de nem csak az enyém. Előfordult, hogy nekem gratuláltak másik Balogh Tamás írása helyett, és a szerkesztőség a honoráriumot is nekem akarta küldeni. (Az írást is, a honort is elfogadtam volna, ha az enyém.) Föltételezem, hogy hasonló eset fordítva is történt. Hogy ezentúl ne történjen, 2007-ben, három önálló kötet után változtattam. Hamarabb kellett volna, talán már meg is szoktam volna mostanra. Ez így még hol feszít, hol meg bő, de szokjuk egymást.
|
|
Frissek
Arnóti András kiállításáról
"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...
Drámapályázat
A Békéscsabai Jókai Színház, a Magyar Írószövetség és a Bárka folyóirat egyfelvonásos drámapályázatára tíz nappal a meghirdetése után már tíz egyfelvonásos mű beérkezett a sz...
Bővebben...
Trendi lett az olvasás?
„Az elmúlt években a Harry Potter-láz új színezetet adott az ifjúsági könyvek piacának" az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közleménye szerint
...
Bővebben...
Csehy Zoltán versei
A krummbachtali fürdő, a Nagyapámék, a Boszorkány, a Néha és a Vízi nimfák című versek a legújabb, 2012/1-es Bárkából
...
Bővebben...
Nagy Zsuka tárcája
„Beszélgettünk. Hogy jók voltunk. Vidéken is van. Irodalom. Meghogy az irodalmárok jobb fejek. Mint a nyelvészek"
...
Bővebben...
Kukorelly Endrét kérdeztük
„Azt hiszem, nem kell sokat írni, de amit csinálsz, csináld meg a legjobban. Legalábbis próbálkozz" (Huszár Tamara beszélgetése a Reggel az egyik istennő című kötetről)
...
Bővebben...
Gion Nándor pályázat
A szenttamási Gion Nándor-emlékház és az újvidéki Fórum Könyvkiadó közös pályázatot hirdetett novella, regény, ifjúsági regény írására, illetve Gion műveinek szerb nyelvű fordí...
Bővebben...
Acsai Roland kötetéről
„a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés" (Szántó Magdolna a Hajnali kút című verseskönyvről)
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója
„a siker-receptúra szótagra pontos alkalma-zásáról van szó" (Lovász Andrea Berg Judit Két kis dínó a zsírkréta korban című könyvéről írt)
|
|
Bővebben... |
A tisztelt ház
„Soha jobbkor levenni a könyvespolcról Mikszáth Kálmán kötetét, mint most, hogy kiderült, nem létezik magyar politikai költészet, tehát van" (Kiss László A tisztelt ház című kötetr...
Bővebben...
Háyland
„Van egy ország, egy vidék: könyvben létezik csak" (Jenei Gyula Háy János Háyland című kötetéről)
...
Bővebben...
A kis kavics
„fennáll a veszély, hogy a regény a kiválóan kidolgozott részek ellenére darabjaira és alkotóelemeire esik szét" (Zólya Andrea Csilla Lovas Ildikó A kis kavics című regényéről)
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója (összes)
Szépirodalom
Csehy Zoltán versei
A krummbachtali fürdő, a Nagyapámék, a Boszorkány, a Néha és a Vízi nimfák című versek a legújabb, 2012/1-es Bárkából
...
Bővebben...
Géczi János versei
A Fekete holló száll a szemében, a Nem marad más és a Tudom című költemények, melyek a legújabb, 2012/1-es Bárkában láttak napvilágot
...
Bővebben...
Balla D. Károly versei
„egy költőt látsz csupán, a friss sarat dagasztja / - őszön mereng, s a mélybe húzza le az ág"; a kárpátaljai költő Merengtél őszön és Régi mondat, régi tánc, régi képlet cím...
Bővebben...
Ünnepi szövegek
Fodor György, Becsy András, Kőszegi Barta Kálmán, Csapody Kinga, Banner Zoltán és Nagy Mihály Tibor a 2011-es Magyar Kultúra Napjára írott szövegei
...
Bővebben...
Ungvári László Zsolt versei
A sepsiszentgyörgyi költő Csontig átvilágít, Percekként a hangyák és Ezeréves csigaházként című művei a Napóra ciklusból
...
Bővebben...
Színház
Sebzettség
A tizedik alkalommal megrendezett, külföldi és magyar előadásokat is felvonultató Kortárs Drámafesztiválról Varga Anikó írt beszámolót
...
Bővebben...
Gyulai Várszínház 48. évad
Varga Anikó tanulmánya a Gyulai Várszínház 2011-es nyári előadásairól, amely a legújabb, 2011/5-ös Bárkában jelent meg
...
Bővebben...
Színházi töprengések
„A békéscsabai dramaturg, mint a buta, műveletlen és tehetségtelen színházi ember szinonimája (...), nem csak bántó és aljas, hanem ízléstelen is"
...
Bővebben...
Évadnyitó a Jókaiban
A Monte Cristo grófja, a Négy évszak, Az öreg hölgy látogatása, a Bolha a fülbe és a Varázsfuvola című darab is szerepel a Békés Megyei Jókai Színház 2011/2012-es programjában
...
Bővebben...
Az imposztor
Varga Anikó kritikája Spiró György darabjáról, melyet Árkosi Árpád rendezett meg Kovács Lajos főszereplésével a Gyulai Várszínházban
...
Bővebben...
Megkérdeztük
Kukorelly Endrét kérdeztük
„Azt hiszem, nem kell sokat írni, de amit csinálsz, csináld meg a legjobban. Legalábbis próbálkozz" (Huszár Tamara beszélgetése a Reggel az egyik istennő című kötetről)
...
Bővebben...
Megkérdeztük Potozky Lászlót
Darvasi Ferenc beszélgetett a fiatal erdélyi prózaíróval, akinek 2011-ben jelent meg első novelláskötete Áradás címmel
...
Bővebben...
Megkérdeztük Bodor Ádámot
„Filmen egyelőre azért nem látnám szívesen, mert bennem még mindig nagyon élénken él ennek a kitalált tájnak a képe" (Tóth Tünde beszélgetése a Verhovina madarairól)
...
Bővebben...
Megkérdeztük Kálmán Gábort
A beszélgetés apropóját a szerző első, Nova című regénye adta, mely nemrég jelent meg a Kalligramnál (Darvasi Ferenc beszélgetése)
...
Bővebben...
G. István Lászlót kérdeztük
„Épp úgy előfordul becketti ütődött monológ, mint hétköznapi-sivár kelet-európai szcenika vagy mai hangra áthangszerelt Füst Milán-os borongás" (Szepesi Dóra interjúja a Választóv...
Bővebben...
Kritika, esszé
Acsai Roland kötetéről
„a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés" (Szántó Magdolna a Hajnali kút című verseskönyvről)
...
Bővebben...
"Xavier"
Papp István írt tanulmányt róla, hogyan figyelte meg Kovács Imrét, a Néma forradalom szerzőjét a magyar politikai rendőrség
...
Bővebben...
Ilia Mihály írása
„Az egykori BM III/III-as és más osztályainak rám vonatkozó jelentéseiből közöltem már a Bárkában és Korunkban néhány részletet (...), most egy összefoglaló jelentést közlök itt...
Bővebben...
Három lírakötetről
Molnár Illés kritikája Magyari Andrea sztori, Lázár Bence András A teraszról nézni végig és Szőllősi Mátyás Aktív kórterem című könyvéről
...
Bővebben...
Nagy Koppány Zsoltról
„cseles, rendhagyó regényről van szó" (Szakács István Péter kritikája az Amelyben Ekler Ágostra - emlékezünk című könyvről)
...
Bővebben...
Beszélgetések
Bárka-körkérdés 20.
„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 19.
„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 18.
„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 17.
„Nagy kihívás volt az Élet és Irodalom egyik állandó tárcaírójának lenni. Mintha egy nagy elbeszélés díszletein dolgoztam volna egy éven keresztül" (Kiss László válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 16.
„két kötet[em] jelenhet meg: egy forráskiadvány a történész Márki Sándor naplóiból, s bízom abban, hogy lassan lezárhatom a régóta készülő Kner-monográfiámat is" (Erdész Ádám ...
Bővebben...
Képzőművészet
Arnóti András kiállításáról
"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...
Fajó János művészetéről
Banner Zoltán megnyitószövegének kiegészített és szerkesztett változata, melyet Fajó békéscsabai kiállításán, a Munkácsy Mihály Múzeumban mondott el
...
Bővebben...
Farkas Zsuzsa képgrafikáiról
„Képekben, látványos történetekkel mesél és játszani tanít minden gyermeket és felnőttet" (Grasl Bernadett esszéje a békéscsabai Jankay Galériában kiállított anyagról)
...
Bővebben...
Baji Miklós Zoltánról
Szombathy Bálint beszéde, melyet Baji Miklós Zoltán Csillagpor a folyosóról című békéscsabai kiállításának megnyitóján mondott el
...
Bővebben...
Interjú Baji Miklós Zoltánnal
Szombathy Bálint beszélgetése Baji Miklós Zoltán képzőművésszel, aki december 2-án töltötte be az ötvenedik életévét
...
Bővebben...
|
Csík Mónika prózája
Bárka-körkérdés 12.
Hogyne lenne!
Impresszum
Kedves János, blogszerzőnek mi szokt...