Hírek

Drámapályázat

iroszovetsegepuletkicsijoA Békéscsabai Jókai Színház, a Magyar Írószövetség és a Bárka folyóirat egyfelvonásos drámapályázatára tíz nappal a meghirdetése után már tíz egyfelvonásos mű beérkezett a színház titkárságára

Bővebben...

Ilia Mihály rovata

Vári Fábián László kötetéről

"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...

Görgey Gábor verseiről

„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről ...
Bővebben...

Lanczkor Gábor prózájáról

"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről) ...
Bővebben...

Rónay László beszélgetőkönyvéről

„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet”  -  Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről” ...
Bővebben...

Déry Tibor balatonfüredi évei

Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya  Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...

Bejelentkezés



Tárca

Nagy Zsuka tárcája

„Beszélgettünk. Hogy jók voltunk. Vidéken is van. Irodalom. Meghogy az irodalmárok jobb fejek. Mint a nyelvészek" ...
Bővebben...

Bödőcs Tibor tárcája

„Olvassanak Hrabalt, vagy vásároljanak mosómedvét!!" (a hazai stand-up comedy egyik kiválósága írt Bohumil Hrabal halálának 15. évfordulójára) ...
Bővebben...

Murányi Sándor Olivér írása

„Hűséges férj és mindenkire azonnal rámászó kan - egyszerre. Az egyhelyszínes esküvő évfordulóját átalussza, másnap kanadai kirándulást ígér" ...
Bővebben...

eS Kiss Judit tárcája

„Még néhány megálló és leszállok, kikapcsolom a zenét, csöng a telefonom, a kijelzőn Aajani, a férjem. Mikor érkezem már, még öt perc, mondom. Azért Aajani, hogy ő legyen az első a...
Bővebben...

Becsy András tárcája

„Anya nagyon magas, és amikor mérges, még magasabb lesz, megnő. Érdekes. A kislányom még a csípőjéig sem ér fel" ...
Bővebben...

Helyszíni tudósítások

Egy szál rózsa

Fodor György helyszíni tudósítása Géczi János és Szabó Tibor Benjámin január 30-i békéscsabai beszélgetéséről ...
Bővebben...

Ünnepi Bárka-est

Niedzielsky Katalin helyszíni tudósítása az évértékelő, lapszámbemutató  estről, melyen Kiss Judit Ágnes és Fekete Vince kapták meg a folyóirat 2011. évi díját ...
Bővebben...

A túlélők

Farkas Wellmann Éva helyszíni tudósítása a palicsi szimpóziumról, melynek témája Kosztolányi Dezső, Csáth Géza művei és azok kortárs irodalomra gyakorolt hatása volt ...
Bővebben...

Költői portrék

Szakács István Péter tudósítása Bálint Tamás, Farkas Wellmann Éva, Márkus András és Noszlopi Botond közös székelyudvarhelyi könyvbemutatójáról ...
Bővebben...

Székely irodalmi humor

Tóth Kata írt helyszíni tudósítást Fekete Vince, Muszka Sándor és Orbán János Dénes békéscsabai székely estjéről a BárkaOnline-nak ...
Bővebben...

Hírcsatorna

Köszönjük

 

Statisztikák

Tartalom találatai : 6182502

Támogatóink

 

 

bekesmegyehu



nka



bekescsabahu

PDF Nyomtatás E-mail

alport

 

 

Ambrus Lajos

Könyvek, Gyulán

 

Se óda, se elégia - se ditiramb, se jeremiád. Mindez együtt. Maga a lét; az európai és világkultúra. Mert miről is gondolhatnánk a legintenzívebben, hogy a teljes életről szólna, mint ezek hordozójáról, a könyvről. A magasztosról, a fennköltről, a dicsőítőről és a siránkozóról. És a köztük megbúvó ezer variációról. Bár, s ezt Guenontól, Hamvas nyomán is tudhatjuk, hogy a létezés eredeti szövege és szövete a szentkönyvekben egyszer és mindenkorra: megvan. Meg van írva. Hamvas persze hozzáteszi, hogy a nevezett könyvekben fellelhető szövegek akkor válnak visszavonhatatlanná vagy véglegessé, ha azokból szüntelenül táplálkozunk, és ha mellettük az életünkkel is tanúságot teszünk.

Most csak az eredeti állítás helyhatározójára koncentráljunk (szentkönyvekben), a többire nem annyira - ti. amennyiben minden megvan (volna) e 'könyvekben', rögtön fölveti a súlyos kérdést, hogy akkor: miért? Miért írunk verset, drámát, hosszú prózát, bölcseletei irodalmat. Minek a selymes víz, a tarka márvány? És miért a dombok és miért a lombok - Babits nyomán. Ha minden megvan. Valóban megvan? Eszmény és idea és szellem és élet? Minden megvan - de semmi sincs meg.

„Húsz, esetleg negyven évre lennem szükségem, hogy a föld nagyobb könyvtáraiban munkatervemet elkészítsem. Még néhány nyelvet is meg kellene tanulnom, többet tökéletesítenem. Legalább nagy vonalakban foglalkoznom kellene a kínaival, a japánnal, a toltékkal, a perzsával, az egyiptomival, az arabbal, több néger és indián és ausztráliai táj nyelvével. Minden nyelv (könyv, teszem én hozzá) tud valamit, amit csak ő tud, rajta kívül senki. Alaposan és véglegesen meg kellene tanulnom a szanszkritot, a hébert és a görögöt. A baseli, a párizsi, a londoni, a római, a calcuttai, a pekingi, a kiotói könyvtárakban, anélkül, hogy a részletekbe mennék, bizonyos nyomokat keresnék."

Az emlegetett Hamvas Béla írja ezt (Interview) - de mindannyiónkban megvan vagy meg kellene lennie e páratlan „nyomkereső ösztönnek", a könyvek iránti szenvedélynek. Magam legszívesebben arra a csillapíthatatlan életéhségre emlékszem, amely még nem is a szegedi vagy budapesti vagy római könyvtárakban töltött el, ahol persze munkatervek készítésén törhettem a fejem, hanem egy csöndes, félreeső, vidéki, de mégis nemes veretű bibliotékában. Ahol a szellemi éhség megszületett. Biográfiai esetlegesség, de bizonyára nem véletlen: úgy emlékszem a gyulai Mogyoróssy-könyvtárra és benne a számomra kivételes emlékű robotosára, Némedi Bandi bácsira, mint aki biztos mozdulatokkal taszított és kalauzolt jobbra-balra a könyvek zavaros tengerében, mint szerény és kíváncsi Mester az egészen zöldfülű és lelkes tanítványát. Mint aki boldogan navigál a magasabb rendű tudás felé. Mert ő tudta, hogy a könyv: csillapíthatatlan életéhség. Hogy a könyv: saját lényem megismerése. Tudta ő is, egy kisvárosi európai, hogy a legmagasabb rendű tevékenység a mű alkotása. Kételkedés nélkül tudta, hogy írni kell a könyveket (könyveket írni!), építeni rendszert (rendszert építeni!). És hogy költeményt írni és olvasni nem idő és nem divat és nem korszellem kérdése, hanem a legszentebb dolgok egyike.

Persze a könyvhöz való viszonyunk története is kalandos - ahányan volnánk, mind más; annyi regény. A közmegegyezést erősíti a könyvhét gondolata: az idei, a nyolcvanadik is. S amelynek alapeszméjével: az anyanyelv őrzésével, ápolásával és védelmével, különösen a kortárs irodalmat támogató szándékával, sőt, a Supka Géza-féle „össznemzeti ügy" gondolatával („magyar könyvet magyar kézbe") egyetértünk. Ma is - az internet és blog totális holnapi világában meg pláne.

De ó pia desideria, jámbor szándék, az olvasottság mértéke nem a könyvek száma, mert akkor „igen sok varróleány olvasottabb lehet a tudósnál", mondja Németh László, „hanem a magasság, amelyben az olvasó szédülés nélkül követi íróját". És itt hadd tegyek egy rövid sétát, egy különös, ma is abszurdnak tetsző viszonyt felemlegetve az extrém bibliofiliáról. Tudniillik, hogy a legnagyobb magyar görög költő, a zseniális és magányos Berzsenyi Dániel miként viszonyult a könyvhöz. Ismert, hogy még 1810-ben Pesten is a szolgája egy nyaláb frissen vásárolt könyvet hurcol utána, s másnap Szemere Pál társaságában Schiller esztétikáját veszi meg. Hogy Bécsből és más külföldi kiadóktól szerzi be szinte a teljes antikvitás irodalmát; szóval ez a barbár zseni Berzsenyi miután egy-egy könyvet elolvasott, saját kezével szétszaggatta azokat. Az elképesztő jelenetet felfedezője és keresztkomája, a költő-pap Kiss János írja meg emlékezéseiben, döbbent sorok kíséretében persze. De ne szörnyülködjünk nagyot rajta - ez is egy regény. A barbár tettnek egyszerű és hazugságok nélküli magyarázata egy már-már a neoavantgárd vagy posztmodern gesztus, amely így szól: amit a könyvekből használni tud, beépíti személyiségébe. „Felszíja, magáévá lényegíti, az olvasmányt pedig eltünteti." (Még mielőtt megrökönyödnénk a pannóniai könyv-megsemmisítési akción, szerényen jegyezzük meg, most csak a Berzsenyi-körüli időkre koncentrálva, hogy a nagy német Hölderlin halála után hosszú ideig a konyhában ott maradt papírokkal gyújtottak be.) Ha tehát Horatiust, Matthisont vagy Platont halljuk Berzsenyiben (melyeket persze eredetiben olvasott), ne az összetépett könyvekre, hanem a létezés eredeti megértésének a szövetére gondoljunk. A költői szöveg magasságára - amelyet ugye szédülés nélkül is követni lehet.

Se óda, se elégia - ditiramb se, de jeremiáda se. Mindez együtt, és még ami köztük van. Ezerféle variációs rendszer. S hogy ennek e könyvnek, ennek az elképzelt és ideális és ünnepelt könyvnek milyennek kéne lennie, bizony nem tudom. Hogy miféle infinitívuszt  kellene átadnia, hogy hiteles, mutatvány  és szemfényvesztés nélküli legyen, nem adható érvényes válasz. Egyet állíthatok - amiről egy hindu bölcsesség is egyszerűen beszél. Hogy hiteles életünk legyen, azt mondja: „Nem hazudni, még akkor sem, ha úgy látszik, az egész nép élete fordul is meg". És higgyük el, ez Bombayban, Budapesten és Gyulán is akkora magasság, amelynek érdemes nekifutni.

 

 

 

 

(Elhangzott 2009. június 4-én Gyulán, a Harruckern-téren, a 80. Ünnepi Könyvhét megnyitójaként.)

 

 


Főlap

Hozzászólások (0)
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!

 

Frissek

Arnóti András kiállításáról

"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...

Drámapályázat

A Békéscsabai Jókai Színház, a Magyar Írószövetség és a Bárka folyóirat egyfelvonásos drámapályázatára tíz nappal a meghirdetése után már tíz egyfelvonásos mű beérkezett a sz...
Bővebben...

Trendi lett az olvasás?

„Az elmúlt években a Harry Potter-láz új színezetet adott az ifjúsági könyvek piacának" az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közleménye szerint ...
Bővebben...

Csehy Zoltán versei

A krummbachtali fürdő, a Nagyapámék, a Boszorkány, a Néha és a Vízi nimfák című versek a legújabb, 2012/1-es Bárkából ...
Bővebben...

Nagy Zsuka tárcája

„Beszélgettünk. Hogy jók voltunk. Vidéken is van. Irodalom. Meghogy az irodalmárok jobb fejek. Mint a nyelvészek" ...
Bővebben...

Kukorelly Endrét kérdeztük

„Azt hiszem, nem kell sokat írni, de amit csinálsz, csináld meg a legjobban. Legalábbis próbálkozz" (Huszár Tamara beszélgetése a Reggel az egyik istennő című kötetről) ...
Bővebben...

Gion Nándor pályázat

A szenttamási Gion Nándor-emlékház és az újvidéki Fórum Könyvkiadó közös pályázatot hirdetett novella, regény, ifjúsági regény írására, illetve Gion műveinek szerb nyelvű fordí...
Bővebben...

Acsai Roland kötetéről

„a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés" (Szántó Magdolna a Hajnali kút című verseskönyvről) ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója

lovaszandrea1_copy„a siker-receptúra szótagra pontos alkalma-zásáról van szó" (Lovász Andrea Berg Judit Két kis dínó a zsírkréta korban című könyvéről írt)

Bővebben...

A tisztelt ház

„Soha jobbkor levenni a könyvespolcról Mikszáth Kálmán kötetét, mint most, hogy kiderült, nem létezik magyar politikai költészet, tehát van" (Kiss László A tisztelt ház című kötetr...
Bővebben...

Háyland

„Van egy ország, egy vidék: könyvben létezik csak" (Jenei Gyula Háy János Háyland című kötetéről) ...
Bővebben...

A kis kavics

„fennáll a veszély, hogy a regény a kiválóan kidolgozott részek ellenére darabjaira és alkotóelemeire esik szét" (Zólya Andrea Csilla Lovas Ildikó A kis kavics című regényéről) ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója (összes)

Bene Zoltán Sárközi György könyvéről ...
Bővebben...

Szépirodalom

Csehy Zoltán versei

A krummbachtali fürdő, a Nagyapámék, a Boszorkány, a Néha és a Vízi nimfák című versek a legújabb, 2012/1-es Bárkából ...
Bővebben...

Géczi János versei

A Fekete holló száll a szemében, a Nem marad más és a Tudom című költemények, melyek a legújabb, 2012/1-es Bárkában láttak napvilágot ...
Bővebben...

Balla D. Károly versei

„egy költőt látsz csupán, a friss sarat dagasztja / - őszön mereng, s a mélybe húzza le az ág"; a kárpátaljai költő Merengtél őszön és Régi mondat, régi tánc, régi képlet cím...
Bővebben...

Ünnepi szövegek

Fodor György, Becsy András, Kőszegi Barta Kálmán, Csapody Kinga, Banner Zoltán és Nagy Mihály Tibor a 2011-es Magyar Kultúra Napjára írott szövegei ...
Bővebben...

Ungvári László Zsolt versei

A sepsiszentgyörgyi költő Csontig átvilágít, Percekként a hangyák és Ezeréves csigaházként című művei a Napóra ciklusból ...
Bővebben...

Színház

Sebzettség

A tizedik alkalommal megrendezett, külföldi és magyar előadásokat is felvonultató Kortárs Drámafesztiválról Varga Anikó írt beszámolót ...
Bővebben...

Gyulai Várszínház 48. évad

Varga Anikó tanulmánya a Gyulai Várszínház 2011-es nyári előadásairól, amely a legújabb, 2011/5-ös Bárkában jelent meg ...
Bővebben...

Színházi töprengések

„A békéscsabai dramaturg, mint a buta, műveletlen és tehetségtelen színházi ember szinonimája (...), nem csak bántó és aljas, hanem ízléstelen is" ...
Bővebben...

Évadnyitó a Jókaiban

A Monte Cristo grófja, a Négy évszak, Az öreg hölgy látogatása, a Bolha a fülbe és a Varázsfuvola című darab is szerepel a Békés Megyei Jókai Színház 2011/2012-es programjában ...
Bővebben...

Az imposztor

Varga Anikó kritikája Spiró György darabjáról, melyet Árkosi Árpád rendezett meg Kovács Lajos főszereplésével a Gyulai Várszínházban ...
Bővebben...

Megkérdeztük

Kukorelly Endrét kérdeztük

„Azt hiszem, nem kell sokat írni, de amit csinálsz, csináld meg a legjobban. Legalábbis próbálkozz" (Huszár Tamara beszélgetése a Reggel az egyik istennő című kötetről) ...
Bővebben...

Megkérdeztük Potozky Lászlót

Darvasi Ferenc beszélgetett a fiatal erdélyi prózaíróval, akinek 2011-ben jelent meg első novelláskötete Áradás címmel ...
Bővebben...

Megkérdeztük Bodor Ádámot

„Filmen egyelőre azért nem látnám szívesen, mert bennem még mindig nagyon élénken él ennek a kitalált tájnak a képe" (Tóth Tünde beszélgetése a Verhovina madarairól) ...
Bővebben...

Megkérdeztük Kálmán Gábort

A beszélgetés apropóját a szerző első, Nova című regénye adta, mely nemrég jelent meg a Kalligramnál (Darvasi Ferenc beszélgetése) ...
Bővebben...

G. István Lászlót kérdeztük

„Épp úgy előfordul becketti ütődött monológ, mint hétköznapi-sivár kelet-európai szcenika vagy mai hangra áthangszerelt Füst Milán-os borongás" (Szepesi Dóra interjúja a Választóv...
Bővebben...

Kritika, esszé

Acsai Roland kötetéről

„a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés" (Szántó Magdolna a Hajnali kút című verseskönyvről) ...
Bővebben...

"Xavier"

Papp István írt tanulmányt róla, hogyan figyelte meg Kovács Imrét, a Néma forradalom szerzőjét a magyar politikai rendőrség ...
Bővebben...

Ilia Mihály írása

„Az egykori BM III/III-as és más osztályainak rám vonatkozó jelentéseiből közöltem már a Bárkában és Korunkban néhány részletet (...), most egy összefoglaló jelentést közlök itt...
Bővebben...

Három lírakötetről

Molnár Illés kritikája Magyari Andrea sztori, Lázár Bence András A teraszról nézni végig és Szőllősi Mátyás Aktív kórterem című könyvéről ...
Bővebben...

Nagy Koppány Zsoltról

„cseles, rendhagyó regényről van szó" (Szakács István Péter kritikája az Amelyben Ekler Ágostra - emlékezünk című könyvről) ...
Bővebben...

Beszélgetések

Bárka-körkérdés 20.

„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 19.

„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 18.

„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 17.

„Nagy kihívás volt az Élet és Irodalom egyik állandó tárcaírójának lenni. Mintha egy nagy elbeszélés díszletein dolgoztam volna egy éven keresztül" (Kiss László válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 16.

„két kötet[em] jelenhet meg: egy forráskiadvány a történész Márki Sándor naplóiból, s bízom abban, hogy lassan lezárhatom a régóta készülő Kner-monográfiámat is" (Erdész Ádám ...
Bővebben...

Képzőművészet

Arnóti András kiállításáról

"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...

Fajó János művészetéről

Banner Zoltán megnyitószövegének kiegészített és szerkesztett változata, melyet Fajó békéscsabai kiállításán, a Munkácsy Mihály Múzeumban mondott el ...
Bővebben...

Farkas Zsuzsa képgrafikáiról

„Képekben, látványos történetekkel mesél és játszani tanít minden gyermeket és felnőttet" (Grasl Bernadett esszéje a békéscsabai Jankay Galériában kiállított anyagról) ...
Bővebben...

Baji Miklós Zoltánról

Szombathy Bálint beszéde, melyet Baji Miklós Zoltán Csillagpor a folyosóról című békéscsabai kiállításának megnyitóján mondott el ...
Bővebben...

Interjú Baji Miklós Zoltánnal

Szombathy Bálint beszélgetése Baji Miklós Zoltán képzőművésszel, aki december 2-án töltötte be az ötvenedik életévét ...
Bővebben...

Utolsó hozzászólások