Versek

 

 anna_portr__.jpg

 

Kun-Székely Anna

 

Várakozás

 

Az órát figyeltem, éjfél volt éppen,
Csepelen szétfolyt a francia pezsgő,
de én az egész felhajtást nem értem,
az újév úgyis mindenképpen eljő.

Sötét volt még, de már szántam a számot.
Húsz és huszonkettes csapdája között
lapul, most mégis elvárás, hogy áldott
legyen, szerencsés, gondtalan és örök.

A huszonegy a fordulat toposza,
mindkét solstitium ekkor megy végbe,
talán a kívánt változást elhozza,

mint a lapjárásban a szerencsémet.
Várjuk, mint agyondolgoztatott szolga
szabadulását, s ekkép az újévet.


Főoldal

2021. február 12.
Magyary Ágnes tárcáiKopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcáiHáy János tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Borsodi L. László verseiKirály Farkas: Poljot ’89Bálint Tamás verseiMarkó Béla versei
Szakács István Péter: Az örökségBecsy András novelláiKovács Dominik − Kovács Viktor: Hideg falakBanner Zoltán: A fiam első levele
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Békéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg