Versek

 

 KalmarAndrasMarton.jpg

 

Kalmár András Márton

 

Korkülönbség

 

„A kor csak egy szám.” – ezt mondod nekem,
ám ezzel nem vigasztalsz, öregem.
A huszonhárom súlyos: sorvadok,
s már összefolynak éjek-nappalok.

„Menj már, bolond.” – így szólsz, de nem tudod!
Neked még gyermeki a mosolyod,
s nem próbált száz nő marcangolni szét:
bizony, kortyoltam az élet vizét.

„De hát az rossz?” – naivan kérdezed,
s csupán azt mondhatom: mikor heves
ifjonti bájad ősz szelébe hull,

majd megtudod... Oly szép a huszonegy:
a legszebb kor, s még élned érdemes!
Mögöttem már csak a mély, méla múlt.

 


Főoldal

2021. január 19.
Szakács István Péter tárcáiMagyary Ágnes tárcáiKollár Árpád tárcáiZsille Gábor tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Farkas Noémi: Osztrák étteremMerkószki Csilla: Innen folytatjuk
Endrey-Nagy Ágoston verseiZsille Gábor verseiGömöri György verseiSimon Adri: Magnóliák
Csak a tűzzel vigyázzon, Drágám!Háy János: Hogyan születik egy novella Kötter Tamás: Még egy pohárralBíró Szabolcs: Égi menedzser – Ozzy Osbourne emlékére
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Bekescsaba.jpgnka-logo_v4.pngmka_logo_mk_logo.pngpk__-logo_hun-01.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg