Tárca

 

 

 

 

hcstehn

 

 

 

Hartay Csaba


A minekhíjják'



- Na, jöttem a minekhíjjákért, a hogyishíjjákért - biceg be az ajtón Feri bácsi.

- Üljön le, Feri bácsi - kínálom hellyel a nyugdíj előtt álló tehenészt.

- Jól van, na, leülök, hoztam a minekhíjjákot, a hogyishíjjákot.

- Ja, a felmondása, aha, adja ide, Feri bátyám, majd beiktatjuk.

- És akkor hogy lesz innentől a minekhíjják?

- A hogyishíjják?

- Hát, a minekhíjják, a papírok. Azé jöttem.

- Majd elküldjük, Feri bácsi.

- Jól van, mert minekhíjják, nyugdíjas leszek, ugye, úgyhogy elég is volt egy életre a minekhíjják.

- A munka.

- Az. Na, mentem is akkor, majd elküldik a minekhíjjákot, a papírokat.

- El, persze, Feri bácsi. Mennek a papírok.

- Szekrényéből kipakolt már?

- A minekhíjjákokat?

- Igen, a ruháit.

- Kipakoltam már, persze.

- Jól van, Feri bácsi, akkor minden le van tudva.

- Akkor a viszontlátásra. A minekhíjjákot ki tudja nyitni nekem?

- A kaput?

- Aztat.

- Nyitom, persze, Feri bácsi, minden jót!

- A viszontlátásra akkor.


Feri bácsi leszerelt. Nem jön többet éjjeliőrnek a tehenészetbe. Elege van a minekhíjjákból. Jogos. Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium. Nincs ünnep, nincs hétvége, nincs szabad délután, hogy végre lejátszhass egy pár lemezt egymásután. Az időjárás? Na, ne! Ellenünk van. Esik, mit esik, ömlik, már megint, amikor nem kéne, a piszkos mindenit. Kidobta a zöldbimbót, beérett, nem volt mire várni, hát lekaszáltuk a lucernát, hektárok estek el a csatában, fekszenek rendekben lucerna holttestek, és durr, ráömlik a vihar könnye, a rohadt életbe. Ott rohad el, ha nem süt ki a nap. Süss fel, nap, fényes nap, a karámban a tehenek megfagynak. Megátalkodott fagyosszentek. Fene enné ki a mirelit belüket.


- Én hónap akkor nem jönnék - áll meg Imre bácsi az istálló bejáratánál.

- Aha. Jó, itt ilyen nincs, huszonöt ember munkáját kell összehangolnom, minimum három nappal előtte tessék szólni, ha fontos dolga akadt, Imre bácsi.

- De hónap nem tudok jönni, viszem az asszonyt.

- Aha, jó, megnézzük, mit tehetünk. Ha vinni kell az asszonyt, az más. De holnapután tessék jönni!

- Hónapután sem jó, mer akkor meg dolgom van.

- Aha, dolga van, oké, ez volt az utolsó, akkor csütörtökön viszont tessék bejönni, mert munka van.


Nyolc óra munka, nyolc óra készenlét, nyolc óra ne szórakozzá'. Mert szárazság van. Nem akar esni egy szem eső sem, hogy rohadna ki az aszály elfonnyadt bele. Minden elszárad, mi lesz így? Mi? Nem tudjuk. Öntözés. De ha kivontatjuk a berendezést, lefektetjük a fővezetéket, kihúzzuk a Turbocipákat, beröffentjük a szivattyút, rögtön gyűlnek a felhők Szentes felől. Szarrá ázunk, ha öntözni kezdünk. Kell a takarmány, mindenáron, mert ezek a tehenek esznek, mindent felzabálnak, egy külön iparág a takarmányozás. Láttál te már tehénbendőt? Jó, persze, amikor már pacal, maximum akkor.

 

hcslucerna


Idegbe' van a gazda, mert takarmányt kell termelni, különben mi is éhen döglünk. Sok a kukorica? Nem jó, annak sem lesz ára az idén. Silány a termés? Egekig emelik az árakat, az ember belerokkan. Túl sűrű a búza? Nagyon megnőtt? Jön egy szél, lefekteti a picsába az egészet, nem lesz az a kombájn, amelyik learatja, a fene enné meg. Gyér a búza? Nem akar megnőni? Mi lesz így? Katasztrófa. De boldogok vagyunk, mert itt a természet, itt, testközelben, itt vannak velünk a növények, az állatok, összefonódtunk velük a bőven kitolt nyugdíjig, s talán még sokkal tovább egy megbonthatatlan házasságban. Ásó, kapa, trágyavilla, nagyharang.


- Mindent megettek a tehenek? - kérdem Miklóstól.

- Mindent, persze.

- De ott, a jászolban van még maradék.

- Hát, azt nem ették meg a tehenek.

- Akkor mégsem ettek meg mindent.

- Hát, ja, hagytak egy keveset.

- És, az üszőknél van folyatós?

- Nincs.

- Pedig én láttam, hogy a 4789-es, az Estike ugrálta a többieket.

- Akkor van - vágja rá Miklós.


Tehenek, trágya, takarmány, széna, szalma, szója, extrahált napraforgó, Nutrimed, Glikomax, sörtörköly, siló, tej, traktorok, kombájnok, eke, kasza, rendsodró, rendterítő, bálázó, hajnalok, éjek, nappalok, inszemináció, ellés, ikerellés, bika, üsző, szexált sperma, és a minekhíjják.


A mezőgazdaság, ahol minden előfordul, és az ellenkezője is.

 


 

2012. május 21.
Kontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Csabay-Tóth Bálint: A sarjSzarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy verset
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Finta Éva verseiFarkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatokKiss Ottó: Lieb MihályDávid Péter: Ecce homo
Tóth László: BúcsúzóZsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem volt
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png