Versek

 

 Gergely___gnes_Peti_P__ter_k___tette.jpg

 

Gergely Ágnes

 

Az ausztriai lépcsősor

 

Foghíjas lépcső. Nem lép senki rá.
A baglyok éjjel másfelé repülnek.
Az öngyilkosok kőmerev falán
csorgott a hétköznap, csorgott az ünnep.

De hajnalban a követ vinni kell.
Súlyos, amorf kő, megfeszül a vállon.
A foghíjakban aki elbotol,
az őr csak ránéz, hogy talpra ne álljon.

Kinn fákat bolydít a májusi szél,
a fűnyíró is készül nyekeregni.
A falu csupa dolgos emberé,
a lépcsőről itt nem tudhatott senki.

És benn és kinn a szertevált világ.
És együvé tart a bűn és az éhség.
A foghíjakba zárt történelem
ide fakasztja minden tévedését.

 

Megjelent a Bárka 2024/1-es számában, a szerző kézírásában is. 


Főoldal

2024. február 27.
Kontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Csabay-Tóth Bálint: A sarjSzarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy verset
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Finta Éva verseiFarkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatokKiss Ottó: Lieb MihályDávid Péter: Ecce homo
Tóth László: BúcsúzóZsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem volt
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png