Versek
Orcsik Roland
Zsibbadás
Böndör Pálnak
Beütöttem a könyököm az író-
asztalba, váratlan vendégem lesz.
A könyvedet bújtam, épp ennél
a sornál lehorgonyozva:
„szavamon fogni engem te sem tudsz”.
Pedig itt vagy, legalábbis a könyved,
a változásod kórrajza. Hiába töröm
a fejem, nem ugrik be, ki lát-
ogat majd meg; hiába olvasom újra
a versed, kislisszolsz a sorok közül.
Miután fölépült az élet-
mű, az afféle szócsavarok, mint a
„lélek”, sehová sem férnek, semmi-
féle minta nem pótolja őket.
Mégis itt vagy: a váratlan halál-
híred, a könyökben el nem
múló zsibbadás.
Megjelent a Bárka 2021/3-as számában.
2021. július 15.