Versek

 

 15._Bal__zs_F_Attila.jpg

 

Balázs F. Attila

 

A fecskék

 

szorgalmasan hordták az anyagot
a fészkükhöz
a tornácról néztem
ahogy egyszerre három is épült
a lakatlan ház eresze alatt
rendszer volt az ide-oda cikázásukban
nem keresztezték egymás útját
nem láttam lepotyogni szénát sarat
tyúk- vagy madártollat az épülő fészkekről
talán három hét telt el amikor
megjelentek a nyitott csőrrel bogarakra váró
kisfecskék a fészkek nyílásaiban

még nem jártam iskolába
a bátyám könyveit forgattam érdeklődéssel
a betűk kacskaringóit vonalait
tanulmányoztam
jobban érdekeltek mint a képek
amelyek akkor még szürkék voltak
nem színesek
néha megkérdeztem
ez milyen betű
bátyám kezdetben jóindulatúan
némi büszkeséggel mint aki már
birtokosa a tudásnak
mutogatta a betűket
hangot adva a kiejtésnek

később egyre inkább terhére voltam
kérdéseimmel
de akkor már megismertem a betűket
és elkezdtem szavakat összerakni
egyre gyakrabban sikerült összeolvasnom
őket
anyám büszkén újságolta
a szomszédoknak rokonoknak
fia ügyességét
tanítónő nagynénim azt mondta:
„nem jó ha előre megtanul olvasni
unni fogja az iskolát”

aznap amikor irodalmi tevékenységért
kapott oklevéllel mentem haza
az iskolából
apám – már nem emlékszem miért –
megfenyített
14 éves voltam
első versem bekerült
az országos gyermeklapba
címe Szótár volt

a könyvek titkos társasága
amelynek tagja lettem
kárpótolt mindenért
apám jelezte melyek azok a címek
amelyeket nem szabad levennem a polcról
azért is sorra elolvastam őket
és megdézsmáltam gumikészletét
lufiként aprópénzért eladtam
az utcabéli gyermekeknek
önfeledten játszadoztak velük
a felnőttek nem szóltak semmit
csak összenéztek

júliusban érdeklődve bámultam
az először kirepülő gólyafiakat
bizonytalan emelkedésüket
aztán ingadozó lebegésüket a szélben
micsoda élmény lehet gondoltam
és széllovasként ott siklottam velük

aztán a kisfecskék is kirepültek félénken
kisebb köröket tettek
visszaszálltak a fészekbe
aztán megint nekiveselkedtek
egyre bátrabban

képzeletben mindenik hasára egy betűt írtam
és értelmes szót próbáltam összerakni
érkezésük sorrendje szerint
„nem a véletlennek van szerepe az életünkben”
mondta a fecskemama
„a repülésnek a vadászatnak az utazásnak
pontos ritmusa ideje és célja van
ne bízz semmit a véletlenre
a betűk önmagukban csak pelyva és sár
értelmet csak a pontos tervezés
a munka és a célszerűség ad nekik”
elkapott egy szemtelen legyet
majd így folytatta:
„versed legyen mások vágyainak,
gondolatainak,
reményeinek fészke”

a gondolatok inspektorai
nem a szöveget olvasták
hanem életrajzomat
„nem illeszthető be egyetlen
irányzatba sem” – mormogták orruk alatt
nem előszőr győződtem meg róla
hogy a költő a magány mostohafia
élete rejtőző mint a kövek alatt megbúvó
meztelen csigáké, amelyek
csak eső után bújnak elő

amikor menni készültek
a fecskék
egyre magasabbra emelkedve
köröztek a házak fölött
erőgyűjtés volt és búcsú
amolyan fecskebúcsú
újra eszembe jutott a játék
betűket írtam a fecskék hasára
és próbáltam összeolvasni őket
a fecskék párjukat cserélgetve
folyton más szavakat raktak össze
más és más nyelveken
az ismeretlen nyelvű szavak csak
betűcsoportoknak tűntek
de valószínűleg valakiknek
értelmezhetőek voltak

a vezérfecske aki a sereget vezeti délre
így szólt a fejemben:
„a betűk jelek csupán
melyek csak akkor kapnak értelmet
ha valamilyen rendszer
megfelelő sorrendbe rakja őket
majd a szavakat is értelmes szöveggé építi”
miközben egyre magasabbra emelkedett
még hozzátette:
„látod szárnyalásunk látszólag
véletlenszerű
fedezd fel a rendszert
a ritmust
az ütemet
a ránk bízott szöveget
elvisszük messze
idegenek olvashatják
értelmezhetik ezerféleképpen
nézted a szárnyalásunkat gyakran
mondd
mit tanultál belőle?”

„a repülés értelme
a cél
az út
és a megérkezés”
– válaszoltam magamban.

 

Megjelent a Bárka 2021/2-es számában.


Főoldal

2021. május 20.
Csík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Akit nem találszFarkas Arnold Levente: Ywon KerépolMolnár Lajos verseiGéczi János versei
Zsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalan
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png