Versek

 

gubismihaly.jpg
Gubis Mihály

 

Szilágyi András

 

Zászlósszék


            Gubis Mihály képzőművész emlékére
 

Zászlód fent lobogott
széked háttámlájára fűzve
árbóc mögött épültek földfalak.
A szél, forró levegő, vasba és fába
fújt kitekintő pillanat.
 
Varjak karfán ültek
s felrepült a fekete lárma,
karcolt légbe-veszett halál
örvények sodrában forogva
sírt, majd elnémult a táj.
 
Zászlósszék lobogott
hitből világot gyűjtve
emberlelkeket, mintha semmi
sem fájna, földrészeket
összekötve égtájak felett.

 


Főoldal

2021. április 06.
Éltető József tárcái Szil Ágnes tárcái Nagy Koppány Zsolt tárcáiMolnár Krisztina Rita tárcái
Erdész Ádám: A meghatározó évszázad történeteibőlMúltbéli járványokról
Húsvét utáni tormaság A múzeumok új barátja (III.)
Nádasdy Ádám verseiDrávucz Zsolt: Képeslapok Győri László verseiSimon Adri–Zsille Gábor: Rollertime
Molnár Lajos: Jó KaresznekKötter Tamás: Fair játék Légrádi Gergely novelláiDöme Barbara: Angyal a pincéből
Zalán Tibor: El kell mondanomMárton László: Nibelungok, I. felvonásMaruszki Balázs: Vasember fiaiTéblábolók, avagy eszetlenül váltjuk a rendszert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumProgramokFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA