Versek

 

 N__dasdy___d__m2.jpg

 

Nádasdy Ádám

 

A bohócot nem bántják

 

Voltak velem bajok, de azokat
egy mosollyal tudtam enyhíteni,
a bohócot nem bántják, csak kicsit
elundorodnak.

Voltak velem bajok, de társaim
úgy fogták föl, hogy velük van a baj.
Már szinte szégyelltem, hogy énvelem
kivételeznek.

A bajok végképp kibökték a zsákot,
mikor keserves gyaloglás után
egy kellemetlen, mocsaras helyen
letáboroztunk.

De aztán mindez megenyhült, mikor
én minden ok nélkül zokogni kezdtem.
A társak néztek. Tudták: íme, végleg
bajba kerültem.

 

 

Vízisí

 

A vízisíre hasonlít a létem:
az is csak sebességben űzhető,
ha lassul, elkezd nevetségesen
merülni, lábán már csak akadály
a síléc, amely addig szárnyakat
adott neki. Kapálódzik hülyén,
mint ázott pók. De amíg fönn hasít,
áll boldogan és büszkén, áll rohanva,
nem tudja, hogyan indult, még kevésbé,
hogy hogy lesz ennek vége? Ha lelassul,
majd ázott pókként kapálódzik ő is?

 

 

Építkezés, lábatlankodás

 

Ha élni akar, egy sáros gödör
fölött ugrál az ember, át és vissza,
a nadrágszára egy ideig tiszta,
de aztán besározza a gyönyör,

mert élni jó, és kockáztatni kell,
és néha vödörrel kell ugrani,
cipelni kell, ha épül valami,
ha bűneink közt gőg is szerepel.

Ugrál az ember, hadd dolgozza le
a tartozását. Sárral lesz tele,
de nem baj. Nem kerüli meg a gödröt,

sőt közel megy és ugrik egy nagyot,
cuppog mögötte, amit elhagyott,
és lendíti a mésszel teli vödröt.

 

 

Padlizsán

 

Miért is lenne érdekes? Ki ez?
Számít vajon, hogy kis, fehér, uborka
alakú sebhely van a koponyáján
(sőt pontosan: padlizsán-alakú)?
Ott nem nő haj. Gyerekkorában
beverte nyilván. Ez csak most derült ki
(nem mintha számítana), most, mikor
fölnyíratta egészen a haját,
ettől lett emberi, a padlizsán
formájú foltban megnyilvánuló
tökéletlenségtől, a kis kopasztól,
így már talán biztatni is lehet,
talán a jó szót is elfogadja
(nem mintha érdekelné). Csak kitartás,
lesz itt még, öcskös, eufória.

 


Főoldal

2017. május 25.
Kiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Molnár Lajos verseiGéczi János verseiZalán Tibor verseiGergely Ágnes: Az ausztriai lépcsősor
Haász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalanKötter Tamás: Izgalmas életek
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png